Megzsarolta Kurzot az FPÖ, mégis meneszti a belügyminisztert

Publikálás dátuma
2019.05.20. 14:25

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Egyértelműen az Osztrák Néppárt (ÖVP) számára kedvezett politikai szempontból a Strache-botrány. Sebastian Kurz hétfőn délután bejelentette, hogy meneszti Herbert Kickl belügyminisztert. Távoznak az FPÖ miniszterei is.
Távoznak az FPÖ miniszterei az osztrák kormányból, miután Sebastian Kurz kancellár bejelentette, meneszti kabinetjéből Herbert Kickl belügyminisztert. A távozó tárcavezetőket szakértőkkel kívánja helyettesíteni – közölte a bécsi kormány feje hétfő késő délutáni sajtóértekezletén. Kifejtette, az általa vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) és a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányzati együttműködése ezzel véget ért. Kurz a Strache-ügy teljes kivizsgálását sürgette. 
Az első, az Ibizán készült felvételek után közzétett, hétvégén, a Research iroda által készített közvélemény-kutatás szerint az FPÖ két nap alatt öt százalékot veszített támogatottságából, s jelenleg 18 százalékon áll. Majdnem ugyanennyit, négy százalékot javított viszont Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je, amelyre 38 százalékon voksolnának. Az SPÖ csak egy százalékot javított, 26 százalék tenné a szociáldemokraták neve mellé az ikszet. Szintén egy százalékos pluszt mértek a liberális Neosnak, a Zöldekre pedig öt százalék voksolna.
A megkérdezettek túlnyomó többsége, 83 százaléka szerint Heinz-Cshristian Strachénak le kellett mondania mind az alkancellári, mind a pártelnöki tisztségről, csak 17 százalék véli úgy, hogy maradnia kellett volna. Az osztrákok többsége az előrehozott választás ötletét is támogatja, 60 százalék tartja jónak, hogy az idő előtti voksolás mellett döntöttek, 40 százalék ellenzi. A megkérdezettek 29 százaléka szerint a politikába vetett bizalmat megingatta a botrány, 35 százalék viszont úgy foglalt állást, nem változott a politikáról alkotott véleménye. 36 százalék megítélése „valamelyest negatívan" változott.

Megzsarolta Kurzot az Osztrák Szabadságpárt

Egyelőre nem menesztette a tisztségéből Sebastian Kurz osztrák kancellár Herbert Kickl belügyminisztert. Utóbbi személye került középpontba: ha a kancellár megválna tőle, akkor az FPÖ jelezte: visszahívja minisztereit a kabinetből, vagyis a várhatóan szeptember elején esedékes előrehozott választásig sem maradna fenn a néppárti-szabadságpárti kormány. Kurz nem ment bele annak a részleteibe, milyen személyi konzekvenciákban gondolkodik és mikor tervez lépéseket tenni. Közleményében kifejtette, hogy a pártelnökség száz százalékban támogatja a jelenlegi irányvonalat. Élesen bírálta ugyanakkor az FPÖ-t. Kick személye nem csak azért került középpontba, mert az utóbbi időben megromlott a kancellár és a belügyminiszter viszonya, aki a neonáci identitárius mozgalom egyik gyűlésén egy ízben felszólalt. Az ok az is, hogy amikor 2017 júliusában a botrányos Strache-videó készült, Kickl az FPÖ egyik legbefolyásosabb személyisége volt, a párt főtitkáraként ténykedett. Kurz azonban nem bízik abban, hogy egy az FPÖ által delegált belügyminiszter hajlamos feltárni, mi is történt valójában. Az FPÖ nyíltan megfenyegette Kurzot: ha meneszti a belügyminisztert, akkor támogatna egy esetleges vele szembeni bizalmatlansági indítványt. A Jetzt nevű ellenzéki lista jelezte, hogy a parlament következő ülésén javasolni is fogja a bizalmi voksolást.

Frissítve: 2019.05.20. 19:52

Letette az elnöki esküt az új ukrán elnök, és bejelentette a parlament feloszlatását

Publikálás dátuma
2019.05.20. 10:22

Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
Letette a hivatali esküt hétfőn a parlamentben Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök, majd beiktatási beszédében bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet. Zelenszkij beiktatási beszédében felszólította a kormányt, hogy két hónapon belül mentse fel tisztségéből a titkosszolgálat (SZBU) vezetőjét, a főügyészt és a védelmi minisztert. A kormány tagjainak azt üzente, hogy jobban teszik, ha ők is benyújtják felmondásukat. A ceremónián számos külföldi vendég volt jelen, Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. Az eskütételi szöveg felolvasása után átvette az államfőségét igazoló okiratot és az elnöki szimbólumokat, a jelvényt, a pecsétet és a buzogányt, majd megtartotta beszédét.
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 17:40

A politikai bukás után börtön is fenyegeti Strachét?

Publikálás dátuma
2019.05.20. 09:17
Heinz-Christian Strache
Fotó: Hans Punz / AFP
A bécsi ügyészség már vizsgálatot indított az ügyben.
Ausztriában felvetődött a lehetősége annak, hogy büntetőjogilag is felelősségre vonhatják Heinz-Christian Strachét, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, valamint a vasárnap a pártból is kilépett volt frakcióvezetőt, Johann Gudenust a péntek este kikerült botrányos videofelvétel kapcsán, amelyből kiderült: Strache vissza akart élni hatalmával, meg akarta sérteni a pártfinanszírozási törvényt, az Orbán Viktoréhoz hasonló médiaimpériumra törekedett. A Der Standard szakértőkre hivatkozva azonban azt írta, aligha fenyegeti börtön a két politikust, jogi értelemben ugyanis nem lehet felelősségre vonni őket. Azt azonban mindenképpen meg kell vizsgálni, milyen mértékben sértették meg a pártfinanszírozási törvényt. A bécsi ügyészség vizsgálatot indított az ügyben, szakértők szerint azonban büntetőjogilag nehéz lesz kifogást találni méghozzá azért, mert amikor még a felvétel készült, egyik politikus sem volt felelős pozícióban. A busás állami megrendelések ígérete csak a jövőre vonatkozott, ami miatt még nem lehet jogi szempontból is elítélni őket. Bár a nő bevallotta, hogy a befektetendő pénz egy része pénzmosás révén keletkezett, ez sem képezheti jogi felelősségrevonás alapját, mert nem folyt pénz az FPÖ kasszájába. Közben a Süddeutsche Zeitung újabb részleteket közölt a felvételből. Ebből az FPÖ orosz kapcsolatairól lehet többet megtudni. Strache, miután 2005-ben pártelnökké választották, találkozott Maxim Sevcsenkóval, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadójával és egy tervet vázolt fel arra, hogyan működhetnének együtt. Strache elmondta, gyakran volt Moszkvában, vannak is jó barátai, „mindannyian jó fickók, végtelen mennyiségű pénzük van, ismernek és szeretnek minket” – hangoztatta. Ma is sűrű nap lesz az osztrák belpolitikában. Alexander Van der Bellen köztársasági elnök megkezdi a konzultációkat a pártokkal az előrehozott voksolásról, melynek időpontjaként vasárnap szeptember elejét jelölte meg. Elsőként Pamela Rendi-Wagnerrel, a szociáldemokraták elnökével tanácskozik. Sebastian Kurz kancellár délután fél 1-kor sajtónyilatkozatot ad ki, előzőleg, 11 órakor az FPÖ nyilatkozik. El kell dőlnie annak, milyen összetételű kormány irányítsa az országot az idő előtti voksolásig. Minden Herbert Kickl belügyminiszter személyétől függ. Sebastian Kurz ugyan tovább kormányozna a szabadságpárttal, ám menesztené Kicklt, akivel már korábban megromlott a viszonya. Erre utalt az osztrák televízióban, az ORF-ben Gernot Blümel néppárti kancelláriaminiszter is. Az FPÖ azonban ragaszkodik a személyéhez, s a párt a kancellár tudomására hozta: ha Kicklnek mennie kell, akkor a párt az összes miniszterét visszavonja a kormányból. Minden jel arra vall, hogy a kormányzás az FPÖ nélkül folytatódik, mivel a néppárttal való viszony nagyon megromlott. Az FPÖ frakcióvezetője, Walter Rosenkranz éles bírálatokkal illette az ÖVP-t, mert szerinte eredetileg arról volt szó, hogy Strache lemondása után folytatódhat a közös kormányzás. Miután azonban bejelentette távozását, a szombati nap folyamán az ÖVP már Kickl menesztését is követelte. Ezt azonban, mint mondta, az FPÖ már nem engedi, nem hagyja a párt, hogy „az orruknál fogva rángassák őket”. Az ÖVP a jelek szerint megosztott abban, hogyan képzeli el a jövőt az FPÖ-vel kapcsolatban. Míg hétvégén több politikus azt közölte, elképzelhetetlennek tartanak egy új koalíciós együttműködést a szabadságpárt, másként nyilatkozott a felső-ausztriai néppárti tartományi vezetők, Thomas Stelzer, aki nem zárná ki a lehetőségét ennek. Mint fogalmazott, a választók kezébe kell adni a döntést.