Mégsem csak osztrák belügy: Orbán mást mond, mint amit csinál

Publikálás dátuma
2019.05.21. 06:00

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP or licensors
Míg a miniszterelnök viccel a botrányról, pártja politikusai nyilvános szerepléseket mondanak le a kampányhajrában.
„Önnek egy új üzenete van. Orbán Viktor sem hülye, ő is tudja, hogy ami Bécsben történt, az neki is szól” – így fogalmazott egy fideszes forrásunk arról az Ibizán, titokban készült videóról, amely az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache alkancellár bukásához és a kormánykoalíció felbomlásához vezetett. Vasárnap a miniszterelnök sajtófőnöke Havasi Bertalan még azt közölte lapunkkal: osztrák belügynek tartják a történteket. „A régi európai elit megmutatta, hogy milyen sokra képes azért, hogy megőrizze a pozícióját az új, populistának nevezett bevándorláspárti erőkkel szemben” – utalt forrásunk arra, hogy Strache főszereplője lett volna annak a „bevándorlásellenes koalíciónak”, amelyen Orbán is dolgozott Matteo Salvinivel, az olasz Liga populista vezetőjével. Ebbe a fideszes narratívába viszont nehezen illeszthető és még nehezebben magyarázható az: videó és ügy sem lenne, ha Orbán szövetségese, Strache elutasítja az őt tőrbe csalók korrupt ajánlatát, ha nem ajánl rögtön állami megrendelést az orosz kampánytámogatásért, ha nem akarja politikai okokból felvásároltatni a Kronen Zeitungot. Ráadásul Orbán maga is szerepel a videóban. Strache – a magyar központosított kormánymédiára utalva – irigylésre méltónak nevezete Orbán sajtóját, és beszélt arról is: a kormányfőnek vásárolt fel sajtótermékeket a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina. Orbán Viktor tegnap tréfálkozva azzal próbálta elütni az ügyet Zalaegerszegen: „Osztrák barátaink most nincsenek itt, mert soron kívüli vadászidényt hirdettek meg”. Meglehet, derűje látszólagos, mert közben a kabinet és a Fidesz látványosan behúzta a kommunikációs kéziféket. A kormánysajtó még hétfőn is Orbán szerepét elhallgatva számolt be a botrányról, mindemellett tudunk olyan fideszes politikusról, aki már lemondta a hétre tervezett szerepléseit, és várhatóan többen is így tesznek majd, hogy a kínos kérdések elől megmeneküljenek.
Míg a fideszesek kerülnék a kérdéseket, az ellenzék egyre kíváncsibb, mire is gondolt Strache, amikor azt mondta a videóban: Heinrich Pecina egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki azokat.” – Az MSZP és a Párbeszéd az osztrák hatóságokhoz fordul a Strache-ügy magyar vonatkozásai miatt, hogy kiderüljenek Heinrich Pecina és Orbán Viktor közös bűnös üzelmei – jelentette be Ujhelyi István szocialista politikus tegnap. Ujhelyi a Népszabadság egykori, Bécsi úti székháza előtt tartotta sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar nyilvánosságnak joga van tudni, hogy az osztrák üzletembernek és Orbán Viktornak milyen kapcsolata volt, Pecina milyen megegyezéseknek és "bűnös alkuknak" köszönhetően záratta be a Népszabadságot, vásárolta fel, készítette elő a kormányfőnek a sajtópiac jó részét. Az MSZP EP-képviselője közölte: nem bíznak a magyar hatóságokban, tisztában vannak azzal, hogy a magyar Országgyűlés kétharmados "fideszes gépezete" és Polt Péter legfőbb ügyész sem lesz hajlandó vizsgálódni. Annyi biztos: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem indít vizsgálatot amiatt, hogy Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár szerint Heinrich Pecina Orbán Viktor kérésére vásárolt fel magyar médiumokat, amelyeket később átjátszott kormányközeli vállalkozóknak. Lapunk megkeresésére ugyanis a hatóságnál azt közölték, hogy az NMHH, valamint annak Médiatanácsa nem foglalkozik „híresztelésekkel” a tulajdonosi szerkezetet és a médiapiaci folyamatokat illetően. Mivel Strache a videóban arról, is beszélt, hogy „egy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat” akar, a médiahatóságtól megkérdeztük: biztosított-e Magyarországon a médiaegyensúly? Azt felelték, hogy ma Magyarországon 6699 bejegyzett nyomtatott sajtótermék, 3662 bejelentés alapján működő online újság, valamint 816 médiaszolgáltatás működik. „A médiaszolgáltatások számossága biztosítja a médiaegyensúlyt Magyarországon” – írták. Lapunk az ügyben megkereste a Gazdasági és Versenyhivatalt is, amely azt közölte: "Jelenleg nincs folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.
Szerző

Biztos kudarc a kormány által megálmodott szakképzési stratégia

Publikálás dátuma
2019.05.20. 20:20
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni - állítják szakértők.
Az egész közoktatási rendszeren változtatni kellene ahhoz, hogy a kormány új szakképzési stratégiája hosszú távon sikeres legyen – hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfői fórumán, amely a Szakképzés 4.0.-nak keresztelt stratégiára, valamint a Szakképzési Innovációs Tanács működésére fókuszált. A fórumon megjelent szakértők hangsúlyozták: noha a kormány szándékai szerint már jövő szeptembertől az új modell szerint működne a szakképzés, a stratégia megvalósítására sokkal több időt kellene szánni. – A jelenlegi szakképzési rendszer ezer sebből vérzik, de a problémák már az alapoktatásban kezdődnek, az általános iskolás diákok kompetenciái nincsenek megfelelően, célirányosan kezelve – fogalmazott Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Szerinte az általános, a középfokú és a felsőoktatást is össze kellene hangolni, e nélkül a szakképzés reformja csak „talaj nélkül fog lebegni”. Hozzátette: a szakmunkások bérén is javítani kellene, minimálbéres keresetekkel nem lehet vonzóvá tenni a pályát. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési szakértője, Palotás József szerint a stratégia sok pozitív gondolatot tartalmaz, de számos olyan, sztereotípiákon és részigazságokon alapuló kijelentést is, amikkel a szakértők nem tudnak mit kezdeni. Ilyen például a szakképzésben oktató pedagógusok módszertani lemaradása, vagy hogy a képzés kínálat vezérelt és nem elég rugalmas. – Nem történtek megfelelő hatásvizsgálatok, elmaradt az elmúlt évek elemzése, amelyekkel ezeket a kijelentéseket alá lehetne támasztani – mondta. Az idén februárban napvilágra került stratégiáról a Népszava számolt be elsőként: a dokumentum több pontban vázolja fel, milyen „beavatkozások” szükségesek ahhoz, hogy a szakképzés modernebb és népszerűbb legyen. Egyebek mellett a szakgimnáziumokat 5 éves képzést biztosító technikumokká alakítanák át, orientációs évfolyamokat indítanának a kompetenciahiányok csökkentésére, műhelyiskolákat hoznának létre, megújítanák az ösztöndíjrendszert. A lapunk birtokába került verzióban több helyen megjelenik a tankötelezettség korhatárának felemelése 17 évre, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium azóta cáfolta, hogy erre készülnének. – Arra nincs se idő, se forrás, se politikai szándék nincs, hogy a közoktatás egész rendszere változzon. Különösen az általános iskolai oktatáson kellene változtatni, hogy minden diáknak, a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák – erről Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője beszélt. Szerinte ezt az is nehezíti, hogy az oktatásügy két különböző tárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (közoktatás, felsőoktatás) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (szakképzés) tartozik – márpedig a szakképzés nem választható el a közoktatás egészétől. A CKP álláspontja szerint a stratégia egyes elemeinek megfelelősége nem jelen garanciát a megvalósítás sikerességére, és ha a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani – amihez 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást szükséges – az biztos kudarcot jelent. A finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv. A kormány szerint a stratégián már két éve dolgoznak. Palotás József felvetette: ha ez valóban így van, miért csak tavaly szeptemberben hozták létre a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT)? – Félő, hogy a tanács a már meghozott döntések legitimálására jött létre – fogalmazott. Juhász Ágnes szerint a SZIT jó konzultációs fórum, ám ennél több szerepe eddig nem nagyon volt. A SZIT tagjai eddig a stratégia közigazgatási egyeztetéséről sem kaptak semmilyen tájékoztatást.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 20:51

Tüdőgyulladással kezelték, halála után négy építőkocka került elő az értelmi fogyatékkal élő férfi testéből

Publikálás dátuma
2019.05.20. 20:12

Fotó: RTL Híradó / Rendőrség
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás.
Egy állandó gondozásra szoruló értelmi fogyatékkal élő férfi a szekszárdi Hétszínvilág szociális otthonban több építőkockát is lenyelt, ebbe később belehalt, számol be az RTL Híradó. A férfi nehéz légzésre panaszkodott, ezzel került a szekszárdi Balassa János Kórházba. Ott azonban tüdőgyulladás gyanújával kezelték - hiába.
Néhány nap múlva meghalt, és egészen a boncolásig nem derült ki, hogy három 3 centiméter élhosszúságú építőkocka van a gyomrában, és még egy a nyelőcsövében.

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség miatt indított nyomozást a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. Pillanatnyilag még nem tisztázott az sem, a kockák okozták-e a 27 éves férfi halálát.
Az intézmény igazgatója és a fenntartó vezetője a híradónak nem nyilatkozott. Kérésükre írásban is megkapták a kérdéseket, de választ nem küldtek.
Szerző