Másfél millióan bizonytalanságban: ennyi embernek nem érte el a jövedelme még a minimálbér szintjét sem

A 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét - mutatott rá a Policy Agenda nemrég elkészült elemzése.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak felhasználásával született tanulmány szerint két éve minimálbért vagy a fölötti összeget 2,8 millióan kerestek. A Pénzügyminisztérium 2019 januári adatai szerint a verseny- és a közszférában együtt 1,1 millió dolgozót foglalkoztatnak a legkisebb bérekért. A kétéves eltérés miatt ugyan nem pontosan összevethetők az adatok, de a tendencia egyértelmű: hozzávetőlegesen csak 1,7 millió munkavállaló keres elfogadható mennyiségű pénzt, hogy eltartsa magát és családját.

A KSH kérdéseire 2015-ben 329 ezer alkalmazott vallotta azt, hogy fizet szakszervezeti tagdíjat, ami a munkaviszonnyal rendelkezőknek mindössze 7,4 százaléka. Ezt két évvel később újabb mélypont követte, a Policy Agenda tavalyelőtt már csak 305-307 ezer szervezett munkavállalót talált. Kiss Ambrus, a társadalomkutató cég ügyvezetője a Népszavának kiemelte, hogy a statisztika együtt szerepelteti a kamarai és a szakszervezeti tagdíjakat, az utóbbi létszám a szakmai kamarák tagdíjainak levonása után megmaradt dolgozókat rögzíti. Az adóbevallásokból az is kiolvasható, hogy ebből a 300 ezerből csak 66 ezren fizették be a hagyományoknak megfelelően a bruttó bér 1 százalékát a tagdíjra, a többiek levonása csak 0,75 százalékos volt. Ennek ellenére a Magyarországon működő szakszervezetek együttes tagdíjbevétele 2017-ben elérte a 7 milliárd forintot, azaz a kormány által nyújtott évi 100 millió forintos támogatások a büdzsé kisebb részét képezik.

A közpolitikai kérdésekkel foglalkozó független műhely munkatársai arra is választ kerestek, kikből áll a hazai szakszervezetek tagsága. Itt is meglepő adatokkal szembesültek – utal Kiss Ambrus például arra, hogy míg a legjobban kereső tíz százalék körében az átlagnál magasabb, 11,7 százalékos a szervezettség, ebben a csoportban nincs benne a legmagasabb fizetéssel rendelkező 22 ezer topvezető. Nekik már nincs szükségük az érdekvédőkre. Ugyancsak minimális a tagság, alig másfél százalék a legrosszabbul kereső 30 százalék körében, de 15-16 százalékos az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkezők közt.

Az adóbevallások arról is képet adnak, hogy nem a minimálbéren, de rendszeresen foglalkoztatott százezrek vannak a legrosszabb helyzetben, hanem az a másfél millió ember, akinek bizonytalan a helyzete a munkaerőpiacon, mert egyik hónapban van munkája, a másikban nincs, hol bejelenti őket a munkaadó, hol nem. Ebben a körben nem él meg egy szakszervezet sem. Összességében azt találták a kutatók, hogy magasabbak a fizetések és ritkábbak a zsebbe csúsztatott adózatlan pénzek, tisztábbak a jövedelmek azokon a munkahelyeken, ahol működik szakszervezet. Az az érdekesség is kiderült, hogy a tagság háromnegyede nem – többnyire már nem – nevel gyereket.