Fotó: CLEMENT MARIN / AFP/DPPI

Niki Lauda élete képekben

Lauda, aki februárban ünnepelte 70. születésnapját, hétfőn a családja körében „békésen távozott”, halálhírét orvosa is megerősítette, aki tavaly tüdőátültetést hajtott végre rajta.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.05.21. 11:19
Lauda a király kategória előtt Mini Cooperrel és a Formula 2-ben versenyzett
Fotó: Sergio del Grande / AFP
Karrierje nehezen indult, kölcsönből finanszírozta az F1-be jutást, de a siker csak később jött meg
Fotó: GERARD FOUET / AFP
A kezdeti nehézségek után 74-ben leigazolta a Ferrari
Fotó: DPPI F1 / AFP
Lauda autóversenyzői és műszaki téren is nagy hasznára vált a csapatnak, logikát és fegyelmet vitt az autók tervezésébe
Fotó: SVEN SIMON / AFP
Az 1976-os nürburgringi német nagydíjon egy ütközés során életveszélyes égési sérüléseket szenvedett
Fotó: DPPI F1 / AFP
Nagy mennyiségű mérgező gázt lélegzett be, miután Ferrarija lángra kapott, de túlélte a balesetet
Fotó: AFP
Bár nagy előnnyel vezette a pontversenyt, a bajnokságot 76-ban James Hunt nyerte meg
Fotó: AFP
Hihetetlen akaraterővel visszatért, a baleset után hat héttel később megrendezett olasz nagydíjon újra autóba ült
Fotó: HARTMUT REEH / AFP
75-ben és 77-ben bajnok lett, majd a Brabham csapattól felállva két évre kiszállt
Fotó: GERARD FOUET / AFP
79-80-ban saját légitársasága kiépítésével töltötte az időt és a televízióban kommentátorként dolgozott
Fotó: R. Jäger / AFP
Jacques Laffite-tel a 82-es monacói versenyen
Fotó: GABRIEL DUVAL / AFP
1981-ben tért vissza és 85-ben hét évvel a második bajnoki címe után lett harmadszor is bajnok
Fotó: DOMINIQUE FAGET / AFP
Alain Prost csapattársa volt a McLarennél
Fotó: AFP
AZ 1987-es bécsi operabálon
Fotó: ROBERT JAGER / AFP
Visszavonulása után a légitársaságával foglalkozott, majd 1992-ben a Ferrari tanácsadója lett
Fotó: GREG WOOD / AFP
Később a Ford felkérte, hogy felügyelje a Jaguar Formula–1-es csapatának munkáját
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Falco temetésén 1998-ban
Fotó: R. SCHLAGER / AFP
Shwarzeneggerrel Silverstone-ban 2003-ban
Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Niki Lauda és Keke Rosberg az új generációval: Mathias Lauda, Nelsinho Piquet és Nico Rosberg
Fotó: GERO BRELOER / AFP
A csődbe ment Lauda Air után megalapította a Niki diszkont légitársaságot
Fotó: MAURICIO LIMA / AFP
Bernie Ecclestone-nal a Kitz Charity Trophy síversenyen
Fotó: Roland Mühlanger / AFP
Sebastian Vettellel
Fotó: HOCH ZWEI / AFP
Később a a Mercedes AMG F1 ügyvezetői jogkör nélküli igazgatója lett
Fotó: MANTEY STEPHANE / AFP
Két veseátültetés és egy tüdőátültetés után 2019. május 20-án családja körében hunyt el
Fotó: DAVID EBENER / AFP

Meghalt Niki Lauda

Publikálás dátuma
2019.05.21. 06:18

Fotó: JORGE GUERRERO / AFP
A háromszoros Forma-1-es világbajnok februárban ünnepelte 70. születésnapját.
Elhunyt Niki Lauda háromszoros Forma-1-es világbajnok – jelentette kedden az osztrák hírügynökség a családra hivatkozva. Lauda, aki februárban ünnepelte 70. születésnapját, hétfőn a családja körében „békésen távozott”. Halálhírét orvosa is megerősítette, aki tavaly tüdőátültetést hajtott végre rajta.
A Forma-1 egyik legnagyobb alakja Andreas Nikolaus Lauda néven született 1949. február 22-én Bécsben. Már tizenkét évesen a volán mögött ült, tanulmányait korán abbahagyta az autóversenyzés kedvéért. Dúsgazdag nagyiparos apja nem adott neki a versenyzésre pénzt, és mivel szponzorokat nem talált, nagy összegű hitelt volt kénytelen felvenni. Első hegyi futamán, 1968. április 15-én egy Mini Cooperrel kategóriájában mindjárt második helyezést ért el, két héttel később pedig már győzelmet aratott. A hegyi versenyek után a Forma-3-ban, a Forma-2-ben versenyzett, az autósport csúcsát jelentő Forma-1-ben 1971-ben mutatkozott be a March Ford csapatában. 1972-ben még megnyerte a Forma-2-es világbajnokságot, majd végleg a száguldó cirkuszhoz igazolva 1973-ban a BRM, 1974-től a Ferrari autóiban rótta a köröket. A maranellói istálló vörös színeiben rögtön a negyedik helyen végzett az összesítésben, a következő évben, 1975-ben világbajnok lett. Az 1976-os szezon közepén hatalmas fölénnyel vezetett a pontversenyben, amikor a Nürburgringen szörnyű balesetet szenvedett. A verseny előtt a biztonsági intézkedések hiánya miatt bojkottra szólította fel versenytársait, de mivel nem talált követőkre, beült autójába. A második körben kicsúszott, ketten nekiütköztek és ő a kigyulladt kocsiban rekedt. Az akkor még csak ajánlott tűzoltó automata nem volt beépítve a kocsijába, de be sem kapcsolt volna, mert az ütközéstől kiszakadt a Ferrari akkumulátora. Egy csőből égő benzin folyt a kocsiba, a bukósisakba vezető cső nem szállított friss levegőt, így megsérült Lauda légcsöve és tüdeje is. Három versenyzőtársának sikerült őt kihúznia, és szerencséjére a speciális mentőautó fél perc alatt odaért. Lauda elképesztő elszántságról tanúbizonyságot téve hat héttel és három futammal később visszatért, saját szavai szerint rettegve és fájdalmak közepette negyedik lett az Olasz Nagydíjon. Abban az évben egy ponttal maradt le az összetettben a világbajnoki címről, mert az utolsó futamon, a szakadó esőben megrendezett Japán Nagydíj második körében „az életem többet ér, mint egy cím” szavakkal leállította autóját. A pontversenyben akkor még második, McLarennel versenyző brit James Hunt hatalmas kockázatot vállalva, körhátránnyal a harmadik helyen futott be és megnyerte a világbajnokságot. Lauda 1977-ben ismét világbajnok volt a Ferrari színeiben és abban az évben a világ legjobb sportolójának választották. Az olasz csapat vezetőivel azonban megromlott a viszonya, a szezon utolsó két versenyén, címének bebiztosítása után el sem indult. 1978-ban átigazolt a Brabham Alfához, de csak negyedik lett, a következő év őszén pedig váratlanul bejelentette visszavonulását. 1982-ben visszatért, és immár McLaren-színekben az ötödik helyen végzett az összetett pontversenyben. 1983-ban versenyt sem nyert, de 1984-ben megszerezte harmadik világbajnoki címét, abban az évben máig egyetlen osztrákként megnyerte hazája nagydíját is. Csapattársa a francia Alain Prost volt, akit alig fél ponttal előzött meg – a monacói versenyt az időjárás miatt félbe kellett szakítani, és a pilóták csak a pontok felét kapták meg. A versenyzéssel végleg 1985-ben hagyott fel, Forma 1-es pályafutása alatt 171 futamon indult, 25-ször győzött. Visszavonulása után, 1992-től 1997-ig a Ferrari istállónál volt tanácsadó, közben megalapította a Lauda Air légitársaságot, amelyet 2000-ben bekebelezett az Austrian Airlines. 2001-2002-ben a Jaguar Forma-1-es csapatát irányította, 2003-ban Niki („flyniki”) néven diszkont légitársaságot alapított, amelyet 2011-ben adott el. 2016-ban megvásárolta az üzleti és VIP-utasok szállítására szakosodott Amira Air céget, amely azóta a Lauda Motion nevet viseli. Lauda pilótajogosítvánnyal is rendelkezett, és nem egyszer vezette légitársasága repülőgépeit. Lauda, aki 1997 után 2005-ben is új vesét kapott, nem szakadt el az autósporttól. 2008-ban megnyert egy bemutatóversenyt, és egy német televíziócsatorna szakkommentátora volt az F1-es futamokon. 2012-ben a Forma-1-es Mercedes csapat felügyelő bizottságának elnöke lett, a következő évben tízszázalékos részesedést szerzett a csapatban, és nagy része volt abban, hogy Lewis Hamilton ide igazolt. 2018 augusztusában sikeres tüdőátültetésen esett át, a kórházat október végén hagyta el. Januárban rövid ideig influenzás megbetegedéssel kórházban ápolták. Lauda balesete óta mindig az égési sérüléseit leplező sapkát viselt, az ezen lévő hirdetésekért is komoly összeget kapott, és öt könyve jelent meg. Az 1976-os Forma-es szezonban James Hunttal folytatott rivalizálásáról, szörnyű balesetéről 2013-ban készült film Hajsza a győzelemért (Rush) címmel, ennek utolsó jelenetében maga Lauda is felbukkant. Nagy vetélytársáról azt mondta: azon kevesek egyike volt, akiket szeretett, azon még kevesebbeké, akiket tisztelt és az egyetlen, akit irigyelt. Hazájában bélyeg jelent meg arcképével, 2016-ban a sportolói Oscarnak nevezett Laureus-életműdíjat kapott. Fia, Mathias is autóversenyző lett, korábban a Forma-3000-ben versenyzett, jelenleg a Mercedes-csapat tagja a német túraautó-bajnokságban (DTM).

„Emléke örökké a rajongók szívében marad”

Mindörökre a szívünkben marad, történelmünk örök halhatatlanja – emlékezett a hétfőn elhunyt háromszoros Forma-1-es világbajnok Niki Laudára a technikai sportok legrangosabb sorozata. A Forma-1 közösségi oldalán tett bejegyzésben kiemelték: „az autósportok szerelmesei egy igazi legendát gyászolnak, akinek távozása pótolhatatlan veszteséget jelent.” Az  osztrák pilótára a Ferrari és a McLaren is mély fájdalommal emlékezett a közösségi médiában. „A mai a Forma-1 szomorú napja. A Ferrari nagy családja mély szomorúsággal hallja Niki Lauda barátunk, háromszoros világbajnok, csapatunk kétszeres világbajnokának a halálhírét. Emléke örökké a rajongók szívében marad” – írta az olasz csapat. „A McLarennél most mindenki nagyon szomorú, hogy azt a hírt hallja: barátunk, kollégánk, az 1984-es világbajnok Niki Lauda meghalt. Niki emléke örökre horgonyt vet a szívünkben és a történelmünkben” – fogalmazott a brit csapat. A Red Bull Racing csapata a következőket írta Lauda haláláról: „egy bajnok, egy legenda, egy barát. Pihenj békében, Niki”. Ausztria politikai vezetői is együttérzésüket fejezték ki a Lauda család számára. „A bálvány, az ambiciózus harcos, aki soha nem adta fel, elhagyott minket” – emlékezett Alexander Van der Bellen államfő. „Az ország és a motorsport világa egy nagy osztrák egyéniséget gyászol. A saját és országunk nevében a legmélyebb együttérzésemet szeretném kifejezni felesége és gyermekei felé. Niki Lauda elvesztésével Ausztria egyik legkiválóbb személyisége távozott. A versenypálya volt az otthona, a repülés pedig a szerelme. A bátorság, a fegyelem és a barátság példaképe” – írta Sebastian Kurz osztrák kancellár.

Témák
Niki Lauda Forma1
Frissítve: 2019.05.21. 11:06

Lesújtott Roglic a szakadó esőben

Publikálás dátuma
2019.05.19. 20:29
Primoz Roglic
Fotó: LUK BENIES / AFP
A Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny első hetének legfontosabb szakasza várt vasárnap a mezőnyre, amely egy 34,7 kilométeres hegyi időfutamot teljesített.
Az időjárás – csakúgy, mint az elmúlt napokban – nem volt kegyes a versenyzőkhöz, akiknek szakadó esőben kellett végigtekerniük az etapot. Sokáig úgy tűnt, hogy az egyórás kerékpározásban világcsúcstartó belga Victor Campenaerts húzza be a szakaszt – még úgy is, hogy technikai probléma miatt kerékpárt kellett cserélnie – végül azonban a szlovén Primoz Roglic nyert, s feljött az összetett második helyére.
A rózsaszín trikó továbbra is Valerio Contin van, aki csaknem kétperces előnnyel rendelkezik, Roglicnak ugyanakkor aligha az olasszal kell majd foglalkoznia a végső elszámolásnál.
„Tényleg elég szép előnyöm van a riválisokkal szemben, de még csak az első héten vagyunk túl”

– értékelt Roglic, akitől a kétszeres Giro-győztes Vincenzo Nibali több mint egy percet kapott, így a hátránya az összetettben csaknem két perc a szlovénhez képest.

Az olaszt nem sokkal követi az a Bauke Mollema, aki meglepetésre harmadikként zárta a vasárnapi szakaszt. Az időfutamnak ugyanakkor több nagy vesztese volt: Simon Yates hátránya immár majdnem négy perc az összetettben, Miguel Angel Lopez egy defekt miatt kapott sokat, s négy és fél perc mínuszban van Roglichoz képest.
A hétfői szünnap után kedden a Ravenna és Modena közötti 147 kilométeres szakasz vár a mezőnyre.
Szerző