Aggasztó orosz kapcsolat - külügyminiszter maradt Karin Kneissl az osztrák kabinetben

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:54

Fotó: Valeriy Melnikov / AFP
Átalakította kormányát Sebastian Kurz. Ígéretének megfelelően menesztette szabadságpárti minisztereit. Egy kivétellel.
Salamoni döntés született az osztrák kormányátalakításnál. Miközben Herbert Kickl belügyminisztert Sebastian Kurz kancellár hétfő esti bejelentésének megfelelően menesztette a kabinetből, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) többi minisztere is távozott, de külügyminiszter maradt Karin Kneissl, aki pártonkívüli ugyan, de szintén az FPÖ delegálta a kabinetbe. Az osztrák második köztársaság történetében először volt példa arra, hogy egy miniszter a kancellár kérésére távozzék. Alexander Van der Bellen államfő arra kérte a pártokat, vegyék komolyan az új átmeneti kormányt, amely meglátása szerint az új választásokig kitart. Ez lényegében felhívás arra, hogy egy esetleges Sebastian Kurzcal szembeni bizalmatlansági indítvány esetén a parlament ne szavazzon a kormány bukására. A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ azt közölte, még nem döntötte el, Kurz menesztésére szavazzon-e. 
Alexander Van der Bellen és Sebastian Kurz
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az osztrák lapok sokat foglalkoztak az FPÖ orosz kapcsolataival. A belpolitikai földindulást okozó, pénteken napvilágot látott, Ibizán készült videofelvételen a vasárnap minden funkciójáról lemondó, s a jobboldali radikális pártból is kilépő Johann Gudenus tolmácsolt az orosz oligarcha állítólagos unokahúgának, azaz a csalinak. Pedig amikor a Der Standard néhány héttel ezelőtt Gudenustól a párt orosz kapcsolatairól érdeklődtek, a felvetésre nem kis cinizmussal még azt válaszolta, hogy a kérdező nyilvánvalóan túl sok James Bond filmet nézett. Közismert azonban, hogy az FPÖ évek óta igyekezett erősíteni a Moszkvához fűződő szálakat. Ebben fontos szerepet játszott az orosz oligarcha Konsztantyin Malofejev, akinek magánvagyonát kétmilliárd dollárra becsülik. Az 1974-ben született, kétes hírű üzletember gyűlöli az Európai Uniót, a liberálisokat, kitartóan ostorozza a Nyugatot, és egyfajta ellensúlyként az ortodox államok szövetségének létrehozásán munkálkodik. Malofejevet az Axa francia biztosító csalással vádolja, de megúszta a büntetést. Jelentős összegekkel támogatta a kelet-ukrajnai szakadárokat. Feltételezések szerint Oroszország megannyi sötét külföldi akcióját finanszírozza. Malofejev támogatta azt a bécsi kongresszust is, amelyen Strache és Gudenus mellett több európai szélsőjobboldali párt is részt vett, továbbá megjelent rajta az újfasiszta, magát filozófusnak nevező, az antiliberalizmus prédikátorának is hívott Alekszander Dugin. Utóbbiról mindent elmond egy 2014-es történet. Amikor arról kérdezték, mi a véleménye az ukrán kormány támogatóiról, ezt válaszolta: „Megölni, megölni, megölni”. Malofejev még 2016-ban úgy nyilatkozott, hogy a lehető legjobbak a kapcsolatai az FPÖ-vel. Két évvel korábban meghívta Gudenust a Moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba, ahol az FPÖ politikusa az európai homoszexuális lobbiról beszélt. Hogy Strache a keleti kapcsolatokban látta a jövőt, az is jelzi: a pénteken napvilágot látott felvételen „dekadens Nyugatról” tett említést és arról, hogy a helyes életvitelt keleten folytatják. „Ez teljesen megfelel Malofejev ideológiájának” – írja a bécsi liberális lap, a Der Standard. 
Konstantin Malofejev
Az FPÖ politikusai amúgy is szívesen látott vendégnek számítottak Moszkvában, de ellátogattak Csecsenföldre és Fehéroroszországba is. Az orosz kapcsolat csúcspontja az a 2016 decemberében született nyilatkozat volt, amikor az FPÖ küldöttsége Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti listavezetője, Gudenus és Heinz-Christian Strache volt pártelnök, egyfajta együttműködési megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin elnök pártjával, az Egységes Oroszországgal. Strache kijelölt utóda, Norbert Hofer ideiglenes pártelnök is elkísérte őket. Sokan bizarr fejleményként értékelték, amikor néhány hónappal az ÖVP-FPÖ kormány 2017 decemberi megalakulása után Karin Kneissl külügyminiszter meghívta esküvőjére Vlagyimir Putyint. Mario Kunasek már csak volt védelmi miniszter fel is használta az alkalmat, hogy közös szelfit készítsen az orosz elnökkel. Mindezt akkor, amikor a Nyugat a kettős ügynök Szergej Szkripal nagy-britanniai megmérgezésén volt megdöbbenve. Az FPÖ Moszkva iránti csodálata az európai titkosszolgálatokat is aggasztja, ezért minimálisra szorították az együttműködést az osztrák alkotmányvédelmi hatósággal.

Strachétól elköltözött a felesége

Publikálás dátuma
2019.05.21. 15:03

Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Philippa Strache a botrány kirobbanása után a szüleihez költözött a gyermekeivel együtt.
Miután napvilágra került férjéről az óriási politikai botrányt kirobbantó leleplező videó,Heinz-Christian Strache felesége visszaköltözött a szüleihez közös otthonukból. Philippa Strache vélhetőleg a napokban nyilvánosságot látott rejtett kamerás videókon elhangzottak miatt szakította meg a kapcsolatot az osztrák alkancellárral – írja az Index a Heute című bulvárlap nyomán.
„Még mindig sokkhatás alatt állok, és muszáj összeszednem a gondolataimat. Én mindig előre tekintek, még egy ilyen helyzetben is. Minden figyelmemet a fiamra és az állatvédelmi tevékenységemre akarom fordítani.”

– nyilatkozta a lapnak a politikus felesége. Strache egyébként a lemondását bejelentő beszédében feleségétől is elnézést kért. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 17:28

Álhírekkel próbálják befolyásolni az európai választásokat

Publikálás dátuma
2019.05.21. 14:55

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
A Nyugat-ellenes üzenetekkel az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett.
„Az Európai Unió és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, amit az uniós intézmények már jóval a választások előtt felismertek. Feltételezhető, hogy Oroszországnak mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban” – derül ki a Poltical Capital és a Friedrich-Naumann-Stiftung közös kutatásából, amelyben az EP-választásba történő orosz beavatkozási kísérleteket vizsgálták a V4 országaiban.  A tanulmányból - amely során a manipulatív narratívákat és dezinformációt vizsgálták - az is kiderül, hogy az álhírek terjesztésében az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők (akiknek többsége inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek) sokkal fontosabb szerepet játszanak az EU-n belül az oroszbarát narratívák terjesztésében, mint maga a Kreml. A Sputnik egyébként több alkalommal idézte Orbán Viktort is, miszerint „a mostani választás tétje a bevándorláspárti-illetve bevándorlásellenes erők küzdelmének eredménye, amely hosszú távon meg fogja határozni a keresztény európai kultúrát”.A magyar miniszterelnök azon szavait is visszhangozták, miszerint „a brüsszeli bürokraták diktálnak Magyarországnak a fontos kérdésekben”. 
A Kreml által finanszírozott média (RT, Sputnik) alapvetően az Egyesült Államok és a NATO hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot.

Ezeknek a portáloknak az angol nyelvű változatán a kutatás résztvevői egységes narratívát fedeztek fel egy-egy témakörben, amely meglátásuk szerint arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában szeretnék meggyőzni az olvasókat. „Ezeken a portálokon gyakran előfordul, hogy  cikkekben kizárólag Kreml-barát szereplőket szólaltatnak meg, így teljesen egyoldalúan van megközelítve az adott témakör”– nyilatkozta a Népszavának Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője. Az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Unió ellen. Amikor azonban az RT és a Sputnik mégis uniós témákkal foglalkozik, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik. A helyi portálok gyakran ismételt témakörei változóak:
a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak, míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább a Nyugat-ellenes üzenetekkel foglalkozik.

Ezeken a portálokon az EU sokkal inkább egy dikatórikus, centralizált birodalomnak van beállítva, mint egy nemzetek feletti, nemzetközi intézménynek, amelyben az európai parlamenti képviselők a fő döntéshozók. Az egyik leggyakrabban fellelhető téma a migráció, amelyről az álhíreket terjesztő portálok azt a narratívát erősítik, miszerint az EU nem tudta megfelelően kezelni ezt a helyzetet és, hogy a „Moszkva által támogatott pártok” egy sokkal erősebb és jobb Európát építenének, amennyiben hatalomra kerülnek vagy hatalmon maradnak. Erre példaként a 888.hu egyik írását említik, amely teljesen félremagyarázta az EU intézményrendszerét, azt fejtegetve, hogy „hogyan döntenek a nemzetállamok feje felett Brüsszelben”. A cikk szerzője állítja, hogy az „EU-s jogszabályok így közvetlenül és közvetetten is hatással vannak a tagállamokra, ekképpen a hazai jogszabályokra”.  Szerintük a különleges jogalkotási eljárást, amit a migráció esetében alkalmaznak, „eseti alapon” határozzák meg. Ezzel szemben viszont a migráció területén alkalmaznak rendes és különleges jogalkotási eljárást is az adott ügytől függően, és a különleges jogalkotási eljárás részletei ki vannak fejtve az uniós alapszerződésekben.
 „A tanulmány készítése során a hazai portálok közül négy kormánypárti (888.hu, Origo, Magyar  Nemzet és hirado.hu)  és négy alternatív ún. fringe portált vizsgáltunk. Az előbbieknél az figyelhető meg, hogy gyakran megjelennek az európai unióval kapcsolatos narratívák, amelyek szinte teljesen megegyeznek az RT és a Sputnik által terjesztettekkel, a NATO és USA ellenes dezinformációk szinte csak elvétve olvashatók rajtuk, a fringe portálokkal ellentétben”– magyarázta Szicherle, aki hozzátette, hogy ami viszont egységesen megfigyelhető volt ezeken a médiumokon, az az, hogy hasonló dezinformációs panelekket használtak.  
„Az orosz döntéshozók célja lehet az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni ideológiai okokból”– olvasható a kutatásban.
Frissítve: 2019.05.21. 15:18