A Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között a volt belga parlamenti képviselő, az azeri vesztegetési ügyben - Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egyes tagjainak, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről - kulcsszerepet játszó Stef Goris cégének - írja az Átlátszó.
Az ET tavaly júliusban zárta ki 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben erős korrupciós gyanú merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsgálat során. (A Kaszpi-tenger melletti ország feketekasszájából Magyarországra is érkeztek dollármilliók, amikor az Orbán-kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.) A kizártak egyike Stef Goris, aki több cég mellett az azeri kenőpénz-botrány után felszámolt S.C. Services BVBA nevű cégnek is vezetője volt. A cégnek 2013 és 2015 között magyar megrendelői is akadtak: a Lázár János vezette Miniszterelnökség, valamint az emberi erőforrás miniszter Balog Zoltán irányította Fidesz-pártalapítvány, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a belga céggel kapcsolatos papírokat a minisztériumtól és az alapítványtól. Utóbbi elismerte, két szerződést kötöttek az S.C. Services BVBA-val, az egyikben jogi kutatómunkát rendeltek meg „a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával” témában, a tanulmányt a pártalapítvány akkori igazgatójának, a ma a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Gulyás Gergelynek kellett megküldeni.
A másik szerződés „a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja” témában készült kutatómunkáról szólt, s ennek is Gulyás volt a témafelelőse. A Fidesz pártalapítványa előbbiért 90 750, utóbbiért 60 500 eurót, azaz – akkori áron – több mint 46 millió forintot fizetett. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány emellett 2017-ben – az azeri kenőpénz-botrány idején – 25 ezer eurós támogatási szerződést kötött a szintén Goris-hoz köthető, azóta felszámolt European Heritage NGO-val – utóbbiról azt állította az SZPMA, hogy végül nem használta fel a belga fél, hanem 2018-ban visszafizette a pénzt.
Az oknyomozó portál megszerezte az ominózus tanulmányokat is, melyekről kiderült, túlnyomó részben szó szerinti idézetek a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból, kisebb részük pedig a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat, a másodikba ráadásul több részletet is átemeltek szó szerint az elsőből. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, az Átlátszó jogásza szerint ráadásul hasonló jellegű összefoglaló anyagokat a magyar kormányzati apparátus is bőséggel készített, így érthetetlen, mi szüksége volt éppen ezekre a Fidesz pártalapítványának.
A Miniszterelnökség nem válaszolt érdemben az Átlátszónak, mely így is megtudta: a minisztérium a citált időszakban 255 ezer eurót fizetett ki az S.C. Services-nek. A lap által kikért dokumentumokról a Miniszterelnökség azt állította, „nyilvánosan megismerhető adat” nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség közötti szerződéseket államtitoknak minősítették. Az Átlátszó elérte viszont Stef Goris-t, aki annyit közölt, a szerződések bizalmasak, ezért nem mondhat róluk semmit.
