Veszélyben lévő páncélosokra figyelmeztet a teknősök világnapja

Őshonos magyar páncélos létét is veszély fenyegeti, az ismert teknősfajok 42 százaléka védett – derült ki a Debreceni Állatkert, a teknősök csütörtöki világnapja alkalmából posztolt bejegyzéséből.

Az amerikai teknősmentők (American Tortoise Rescue) által kezdeményezett, május 23-i, páncélos világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a teknősökre, ezzel is hozzájárulva megmentésükhöz. A ma ismert 327 teknős faj 42 százaléka védett, számos komoly veszélyben is van – olvasható a Debreceni Állatkert Facebook-bejegyzésében.

Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára. Hazánkban elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte tavakat, és szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. A legnagyobb veszélyt rájuk a szabadon engedett, rohamos mértékben elszaporodott vörösfülű ékszerteknősök jelentik. A vörös- és a sárgafülű ékszerteknősök a fejük két oldalán látható vastag, piros vagy sárga sáv után kapták nevüket. Mindkét faj szívós, jól alkalmazkodó, ezért óvni kell vizeket tőlük, hogy az őshonos teknősfaja továbbra is fennmaradhasson.

Az intézményben található görög teknősök is szerepelnek a Vörös Listán. Jellegzetességük okkersárga páncéljuk, amelyet különböző nagyságú, sötét foltok tarkítanak. A békés természetű állatok fogságban, jó körülmények között tartva akár száz évig is élhetnek.

Az állatkertben látható Afrika legnagyobb szárazföldi teknőse, a sarkantyús teknős is, amelynek páncélhossza akár 80 cm is lehet, súlya pedig a 105 kg-ot is elérheti. Nevét a hátsó lábán lévő kinövésekről, „sarkantyúkról” kapta. Hátpáncélja a sárgástól a sötétbarnáig terjedő árnyalatú, haspáncélja viszont világosabb, csontszínű. Élőhelyének pusztulása mellett az illegális állatkereskedelem is veszélyezteti létüket, de Debrecenben idén már 39 kisteknős kelt ki.