ombudsman;Áder János;

Székely László 2013-as eskütételekor

- Ombudsmanválasztás – Civil szervezetek és volt ombudsmanok kérik Ádert, hogy legyen konzultáció

Szeptember 25-én lejár Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának a megbízatása.

Harmincöt civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok levélben fordultak a köztársasági elnökhöz: azt kérik Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanjelölésnél nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára – közölte honlapján a Magyar Helsinki Bizottság. 

A jogvédő szervezet felidézi: idén szeptember 25-én lejár Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának megbízatása, és az új ombudsman személyére a köztársasági elnök június 26. és augusztus 13. között tesz majd javaslatot.

„A civil szervezetek és volt ombudsmanok most azt kérik Áder Jánostól, hogy a jelölés során ne csupán a hazai előírásoknak tegyen eleget, hanem »a nemzetközi normáknak megfelelően folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel«”– derül ki a közleményből.

A Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye, és így az ENSZ egyik határozata is vonatkozik rá, amely „Párizsi Alapelvek” néven is ismeretes. Ezek szerint a kijelölésnél és megválasztásnál követelmény, hogy a pozíciót nyilvánosan és egyértelmű, objektív feltételekkel hirdessék meg, valamint széleskörű konzultáció legyen az ombudsman személyéről. Az ENSZ egyik albizottsága azt is egyértelművé tette, hogy a kiválasztásnak „egy független és hiteles testület felügyelete alatt kell zajlania, továbbá a nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott nyitott és tisztességes konzultációt kell magába foglalnia”.

Mint írják, a hatályos magyar szabályozás jelenleg ugyan sem nyílt pályázatot, sem kiterjedt konzultációt nem ír elő a köztársasági elnöknek, de nem is tiltja meg azt. Semmi akadálya tehát annak, hogy az ENSZ elvárásai és a hazai társadalom érdeke érvényesüljön az idei kiválasztási folyamatban – emelik ki, hozzátéve: nagyon hasonló lenne ez ahhoz, amikor 2016-ban mégiscsak pályázat útján választották ki a strasbourgi bíróság magyar bíróját, noha a hazai törvények ezt nem írták elő.

„Az aláíró civil szervezetek és egykori ombudsmanok arra kérik Áder Jánost, hogy alakítson ki olyan eljárásrendet, amely előre meghatározott, objektív kritériumok alapján és az érintett szervezetek legszélesebb körének bevonásával találja meg az alkalmas jelöltet. Erre most még van idő”– fogalmaz a jogvédő szervezet.

A Helsinki Bizottság úgy véli, az államfőnek azért is fontos volna az ombudsmanjelöltet nem zárt ajtók mögött kiválasztani, mert az ENSZ albizottsága már 2014-ben figyelmeztetett a hazai eljárás elégtelenségére, idén októberben pedig esedékes a mechanizmus újabb ENSZ-felülvizsgálata.

A levél aláírói szerint az alkalmas jelöltnek olyan magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező jogásznak kell lennie, aki pártpolitikától és kormánytól független, sőt kész vele szemben konfliktusokat vállalni, és az emberi jogi értékeket a nyilvánosság előtt képviselni. Ezen túl tájékozott a környezetvédelem, a kisebbségi jogok, az információszabadság és magánélet-védelem terén.

A Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított Mindenki ombudsmanja címmel, amelyhez magánszemélyek és szervezetek is csatlakozhatnak, hogy valóban a „nép ügyvédje” lehessen az új biztos – áll a közleményben.

Nem tartják tiszteletben a helyi kultúrát, és elveszik a munkánkat – ezt tartják a bostoniak a keletről érkező bevándorlókról.