Ombudsmanválasztás – Civil szervezetek és volt ombudsmanok kérik Ádert, hogy legyen konzultáció

Publikálás dátuma
2019.05.23. 14:00
Székely László 2013-as eskütételekor
Fotó: Népszava
Szeptember 25-én lejár Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának a megbízatása.
Harmincöt civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok levélben fordultak a köztársasági elnökhöz: azt kérik Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanjelölésnél nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára – közölte honlapján a Magyar Helsinki Bizottság.  A jogvédő szervezet felidézi: idén szeptember 25-én lejár Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának megbízatása, és az új ombudsman személyére a köztársasági elnök június 26. és augusztus 13. között tesz majd javaslatot.
„A civil szervezetek és volt ombudsmanok most azt kérik Áder Jánostól, hogy a jelölés során ne csupán a hazai előírásoknak tegyen eleget, hanem »a nemzetközi normáknak megfelelően folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel«”

– derül ki a közleményből.

A Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye, és így az ENSZ egyik határozata is vonatkozik rá, amely „Párizsi Alapelvek” néven is ismeretes. Ezek szerint a kijelölésnél és megválasztásnál követelmény, hogy a pozíciót nyilvánosan és egyértelmű, objektív feltételekkel hirdessék meg, valamint széleskörű konzultáció legyen az ombudsman személyéről. Az ENSZ egyik albizottsága azt is egyértelművé tette, hogy a kiválasztásnak „egy független és hiteles testület felügyelete alatt kell zajlania, továbbá a nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott nyitott és tisztességes konzultációt kell magába foglalnia”. Mint írják, a hatályos magyar szabályozás jelenleg ugyan sem nyílt pályázatot, sem kiterjedt konzultációt nem ír elő a köztársasági elnöknek, de nem is tiltja meg azt. Semmi akadálya tehát annak, hogy az ENSZ elvárásai és a hazai társadalom érdeke érvényesüljön az idei kiválasztási folyamatban – emelik ki, hozzátéve: nagyon hasonló lenne ez ahhoz, amikor 2016-ban mégiscsak pályázat útján választották ki a strasbourgi bíróság magyar bíróját, noha a hazai törvények ezt nem írták elő.
„Az aláíró civil szervezetek és egykori ombudsmanok arra kérik Áder Jánost, hogy alakítson ki olyan eljárásrendet, amely előre meghatározott, objektív kritériumok alapján és az érintett szervezetek legszélesebb körének bevonásával találja meg az alkalmas jelöltet. Erre most még van idő”

– fogalmaz a jogvédő szervezet.

A Helsinki Bizottság úgy véli, az államfőnek azért is fontos volna az ombudsmanjelöltet nem zárt ajtók mögött kiválasztani, mert az ENSZ albizottsága már 2014-ben figyelmeztetett a hazai eljárás elégtelenségére, idén októberben pedig esedékes a mechanizmus újabb ENSZ-felülvizsgálata. A levél aláírói szerint az alkalmas jelöltnek olyan magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező jogásznak kell lennie, aki pártpolitikától és kormánytól független, sőt kész vele szemben konfliktusokat vállalni, és az emberi jogi értékeket a nyilvánosság előtt képviselni. Ezen túl tájékozott a környezetvédelem, a kisebbségi jogok, az információszabadság és magánélet-védelem terén. A Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított Mindenki ombudsmanja címmel, amelyhez magánszemélyek és szervezetek is csatlakozhatnak, hogy valóban a „nép ügyvédje” lehessen az új biztos – áll a közleményben.
Szerző

Kelet-európai migránsoktól fuldoklik Boston

Publikálás dátuma
2019.05.23. 13:17
Kelet-európai vendégmunkás
Fotó: LINDSEY PARNABY / AFP
Nem tartják tiszteletben a helyi kultúrát, és elveszik a munkánkat – ezt tartják a bostoniak a keletről érkező bevándorlókról.
Elárasztották a migránsok Bostont, a város lakosságának már 28 százalékát ők teszik ki. Csakhogy ezek az ők mi mi vagyunk, a kelet-európaiak, akik elvették az angolok munkáját és félnek tőlük – derül ki az Index videóriportjából. A lap Anglia legbrexitesebb városában az EP-választás előtt, és több helyi lakost is megszólaltattak. 
Többek között egy hoteltulajdonos, Lorraine Ladner nyilatkozott a portálnak: az asszony arról beszélt, hogy a városban angol állampolgárként már nagyon nehezen kapni munkát.
Nincs nyári és mezőgazdasági munka angol állampolgároknak, mert a munkáltató ügynökségeket kelet-európaiak vezetik.”

- mondta a nő, aki szerint a bevándorlók áradatát még elviselnék, azt viszont nem tudják elfogadni, hogy a migránsok a közösségi értékeket sem tartják tiszteletben. A városban fél év alatt hat gyilkosság is történt a bevándorlók között, a bostoniak pedig inkább nem avatkoznak az ügyeikbe, mert a keleti-európaiak „,messzebbre mennének” a válasszal, mint a helyi lakosság. A rendőrségnek nincs elég embere a helyzet kezelésére, mivel - mondják az itt élők – nem kapnak elég forrást az államtól 
 Az újság megszólaltatott egy városi vendéglőtulajdonost Robert Hanckokot, aki a térfoglalás példájaként azt hozta fel, hogy egy helyi agrárcégnek 2003 előtt még 52 angol dolgozója volt, ma már viszont csak kettő ilyen van. Egy helyi fodrász, Rashid hozzátette, a bevándorlók akkor is részesülnek a szociális juttatásokból., amikor nincsenek is az Egyesült Királyságban – és ez is a visszaélés egyik formája.
A megszólaltatottak hangsúlyozzák, nem rasszisták, csak magával a jelenséggel van gondjuk

 – többségük pedig azzal is egyetértett, hogy Angliának ki kell lépnie az EU-ból, mert az állam többet fizet be az uniós kasszába, mint amennyit visszakap onnan. 
Szerző

Bűnmegelőzési okokból titkolja a múzeum, mit adott kölcsön Orbán szolgálati rezidenciájának

Publikálás dátuma
2019.05.23. 11:53

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nyilván ha megjelenik a sajtóban, milyen szobrok , szőnyegek, festmények színesítik a volt Karmelita-kolostor épületét, megindul a tolvajok hada.
Adatigénylésben kérte ki a kölcsönadott azon műtárgyak listáját az intézménytől az atlatszo.hu, amelyeket a volt Karmelita-kolostorban kialakított új miniszterelnöki hivatal kapott kölcsön a különböző múzeumoktól. A Szépművészeti Múzeum válaszából kiderült, hogy 34 festményt és 4 szobrot kölcsönzött a Miniszterelnökségnek, a Nemzeti Múzeum pedig 14 festményről adott számot. Az Iparművészeti Múzeum azonban trükkös válasszal állt elő: 3 külön táblázatban küldte meg a kölcsönadott tárgyak nevét, a kölcsönzések időtartamát, és a kikölcsönzők nevét. Utóbbiak között ugyan ott van a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és tárolási helyként a Karmelita, de nem beazonosítható, hogy mely műtárgyak kerültek oda a múzeumból. Ezután külön kértük az Iparművészetitől, hogy szíveskedjenek az általunk kért adatokat egy összesített listában megküldeni, amelyből egyértelműen kiderül, hogy mely tárgyakat ki kölcsönözte ki tőlük, és mekkora időtartamra. Erre azonban már nem is reagált múzeum, ezért panaszt tettünk ellene a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Nemrég megkaptuk a NAIH válaszát, miszerint az Iparművészeti Múzeum bűnmegelőzési okokból titkosíttatni akarja az általunk kért adatokat. Legutóbb a Szépművészeti Múzeum titkolta hasonló elszántsággal az általa kölcsönadott műtárgyak tárolási helyét, igaz nem minősítéssel próbálkozva, hanem üzleti titokra hivatkozva. Végül másfél év pereskedés után sikerült megtudnunk 2016-ban, hogy tíz értékes antik festményt kölcsönöztek ki egy Habony Árpádhoz köthető lakásba.
Szerző