Az egyik törvényhozó, aki megszavazta a szigorú abortusztörvényt megverte a feleségét, mert az túl lassan vetkőzött

Publikálás dátuma
2019.05.24. 11:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A republikánus képviselő Douglas McLeod részegen párja arcába ütött.
A mississippi-i, republikánus törvényhozó, Douglas McLeod  ittasan bántalmazta feleségét, amikor közösülni akart vele, de a nő a férfi elvárásaihoz képest „túl lassan” vette le a ruháit – írja a Sun Herald. Az 58 éves férfi még akkor is mámoros állapotban volt és a kezében egy italos üveget tartott, amikor a hatóságok kiérkeztek a házához.  A helyszínre este 9 óra körül kiérkező rendőrök vérnyomokat találtak a házaspár ágyán és a hálószobapadlón. Az áldozat vérző orral, remegve fogadta a hatóság embereit. McLeod egyike volt azoknak a törvényhozóknak akik elfogadták a nemrég Missisipi államban hozott szigorú abortusztörvényt, amely az első szívveréstől tiltja a művi magzatelhajtást.
Douglas McLeod
Szerző
Frissítve: 2019.05.24. 11:24

Hiába kongatták a vészharangot, Jemen a világ legdurvább humanitárius válságát éli át

Publikálás dátuma
2019.05.24. 10:30

Fotó: ESSA AHMED / AFP
A nemzetközi segélyek jelentős részét ellopják a lázadók.
Jemen már a háború 2015-ös kirobbanása előtt is a világ egyik legszegényebb, viszont legjobban felfegyverzett országa volt. Az ENSZ nem sokkal a harcok kezdete után arra figyelmeztetett, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget, aminek kizárólag a politikai megoldás vethet véget. Azóta eltelt négy év, és hiába kongatták a vészharangokat, a katasztrófa már nem csak fenyeget, de be is következett. Az emberek szó szerint minden nap a túlélésért küzdenek. Az ENSZ becslései szerint 24 millió ember – a lakosság 80 százaléka – szorul valamilyen segítségre, 20 millióan nem jutnak elég élelemhez, felük súlyosan éhezik. Majd ugyanennyien nem jutnak tiszta ivóvízhez és nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást. Ilyen körülmények között megállíthatatlanul terjed a kolera, csak az idén már legalább 300 ezren fertőződtek meg, de működő kórházak nélkül szinte minden komolyabb betegség a halálos lehet. A megnyerhetetlen háborúban eddig bizonyítottan legalább 17 ezer civil veszítette életét, és több mint 3,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A gazdaság lényegében összeroppant, teljesítménye a 2015 előtti szint felét sem éri el. A helyi fizetőeszköz, a jemeni riál elértéktelenedett, de pénzhez jutni egyébként is egyre nehezebb. A munka kevés, de a lázadó húszik által uralt területeken jó ideje az állami alkalmazottakat, a nyugdíjakat sem fizetik ki. A két részre szakadt országot köldökzsinórként egyedül a nemzetközi segélyek tartják életben. Segélyből viszont a jemeni pénznyelőbe sosem jut elég. Az idén februárban Genfben rendezett donorkonferencián a nemzetközi közösség 2,62 milliárd dollárt kalapozott össze, amihez Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek fejenként 750 millió dollárral járult hozzá, az Egyesült Királyság 261 milliót, Kuvait 250 milliót, az Európai Bizottság 184 milliót dobott be. Magyarország egyébként az uniós közösbe fizeti a részét – más tagországok, például a visegrádi négyek többi tagja külön is tett felajánlásokat –, továbbá jemeni hallgatóknak nyújt ösztöndíjat. Ez a 2,62 milliárd dolláros összeg ráadásul csak az ENSZ által összegyűjtött pénz, emellett még más forrásokból is érkezik segítség. A szaúdi Szalmán Király Segélyezési Központ például az elmúlt években már több mint kétmilliárd dollárnyi segélyt juttatott el a jemeni rászorulóknak. A jemeni helyzet tehát úgy ilyen katasztrofális, hogy segítségből alapvetően nincs hiány. Ennek egyik oka a CNN oknyomozó riportja szerint az lehet, hogy a húszik által uralt területeken a segélyek jelentős részét ellopják. Az amerikai csatorna helyszíni tapasztalatai szerint a rászorulók neve ugyan gyakran  szerepel a listákon, ám a segítség már sosem érkezik meg hozzájuk. A riporternek többen megerősítették, a csomagokra húszi milíciák teszik rá a kezüket, hogy aztán saját harcosaiknak osszák vissza, egyszerűen eladják a piacon, vagy politikai hasznot kovácsoljanak belőlük. Számításaik egyszerűek: azoknak juttatnak élelmet, akik cserébe támogatják ügyüket, miközben a leginkább rászorulók úgysem tudnak – és nincs is kinek – tiltakozni. A csatornának nyilatkozó húszi vezetők tagadták a vádakat. „Ha nem lesz áttörés, fel fogjuk függeszteni a műveleteinket néhány problémás területen” – figyelmeztetett a CNN riportja nyomán az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője, David Beasley. A világszervezetnél is jól ismerik a helyzetet: elmondásuk szerint havonta nagyjából 150 millió dollárból 10-12 millió embert – majd a népesség felét – próbálják etetni, ám a segítségük legalább 5-10 százalékát ellopják. A valódi számok azonban még ennél is magasabbak lehetnek, hiszen ellenőrzés nélkül csupán becslésekre hagyatkozhatnak. Az elosztás ellenőrzését viszont a húszik nem engedélyezik, így szabad a rablás. Az ENSZ ezzel a 22-es csapdájába került: ha folytatja a munkát, azzal közvetve kiszolgálja a húszik korrupt rendszerét, ha viszont leállítja, akkor annak árát emberéletben fizetik meg. Ha a kötélhúzás végén sikerül is szigorítani a segélyezésen, az még nem menti meg a jemenieket. Megoldást csak a politikai megegyezés hozhatna, erre azonban a nemzetközi erőfeszítések dacára sincs túl sok esély. A múlt decemberben tető alá hozott tűzszüneti megállapodás recseg-ropog. A húszik ugyan ígéretet tettek arra, hogy kivonulnak Hudejda kikötővárosából, ám már ismét szólnak a fegyverek. Mint a CNN riportja megjegyzi: a stratégiai fontosságú kikötőből még mindig havi 30 millió dolláros bevétele származik a milíciának, amihez foggal-körömmel ragaszkodnak. A négy éve dúló háború sem nagyon vezet sehova. Az Irán által támogatott húszik területe folyamatosan zsugorodik, de még így is futja erejükből ellentámadásokra. Kedden például a határ közelében fekvő szaúdi Najran városának katonai repülőterére mértek csapást felfegyverzett drónokkal. Korábban hasonló módszerrel olajvezetékeket rongáltak meg, de még a két szent iszlám várost, Mekkát és Medinát is célba vették. A nemzetközileg elismert kormány oldalán beavatkozó és nyugati támogatást élvező arab országok a civil áldozatok magas száma miatt már így is nemzetközi bírálatok célkeresztjében állnak. Ezért hiába a Szaúd-Arábia vezette koalíció fölénye, a katonai győzelem csak lassan és véres áldozatok árán lenne elérhető.  
Szerző

17 újabb vádpontot hozott fel Assange ellen az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2019.05.24. 09:38

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét és szövetkezett az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével hogy bizalmas információkhoz jusson.
Tizenhét újabb vádpontot ismertetett csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ügyében folyó vizsgálatban. A tárca szerint Assange törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett 
támogatta és szövetkezett is Chelsea Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.

Az amerikai igazságügyi tárca állítja, hogy a WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat - afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, elnyomó rezsimek ellenzékét - azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat. A minisztérium szerint a külügyi tárca próbált közbenjárni Assange-nál, hogy ne tegye közzé a neveket, de a Wikileaks figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést.
„Ezek a példa nélkül álló vádak bizonyítják mekkora fenyegetést jelent Julian Assange büntetőpere minden újságíróra, aki tájékoztatni akarja a nyilvánosságot az amerikai kormány tevékenységéről”

– jelentette ki Barry Pollack, Assange egyik amerikai ügyvédje. Az Egyesült Államok kezdeményezte az ausztrál internetes aktivista kiadását. A jogi eljárásra vonatkozó szabályok értelmében az Egyesült Államoknak 60 nap állt rendelkezésére, hogy kiegészítse a vádakat.
Most összesen 18 vádpontot hoztak fel Assange ellen, aki több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

A terjedelmesebb vádiratot valamivel több mint egy hónappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium április 11-én, Assange nagy-britanniai letartóztatása napján bejelentette: 
az Egyesült Államokban kormányzati számítógépes rendszerek feltörése érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat Assange ellen.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki. Ebben Manninggel működött együtt.
Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána.

Assange valójában nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
Szerző
Témák
Julian Assange