Rogán régi ismerőse okosítja a belvárosi parkolást

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Tábori Tamás több helyzetben is felbukkant a miniszter közelében, cége most 130 milliós értékben fejleszt okos parkolási rendszert – éppen Rogán Antal korábbi kerületének.
A parkolóhelyek utáni keringés jócskán lerövidülhet az V. kerületben – lényegében erről beszélt tavaly szeptemberben Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, amikor bemutatták a Budapesten még egyedülállónak számító okos parkolási rendszer próbaverzióját (a próba szónak lesz még jelentősége a későbbiekben). A fejlesztés valóban hasznos és környezetbarát, hiszen  - mint a polgármester a napi.hu cikke szerint megjegyezte - a fővárosi forgalom akár 30 százalékát is a kétségbeesetten helyet kereső autósok adhatják, akik 15-20 percig kutathatnak szabad parkoló után.  Az okosított parkolóhelyekbe épített, elemről működő szenzorok azonban kiküszöbölik ezt a problémát: érzékelik, hogy üres vagy foglalt a tér felettük, és az adatot egy központi szerverre továbbítják. A szerveren egy ingyenes mobil alkalmazáson keresztül pedig a sofőrök is láthatják, hogy melyik utcába érdemes befordulni; sőt, az applikáción keresztül fizethetnek a kiválasztott helyért, ezzel eldöntve a „ki jött előbb”- kérdését is. 

Okos hiúz, nagy zsákmánnyal

A próbaverziót a Vodafone és partnere, a Smart Lynx Kft. telepítette. Utóbbi cég neve ritkán szerepelt a fejlesztésről szóló tudósításokban, a Smart Lynx  (okos hiúz) azonban mára  megkerülhetetlenné vált: az V. kerületi okos parkolás végleges változatát ők adják el a megrendelő belváros -lipótvárosi közterület-felügyeletnek.  A közbeszerzési értesítőben jelent meg ugyanis, hogy a cég 129,7 millió forint értékben vállalta az V. kerületi okosparkolás kiépítését (alvállalkozóként pedig nem mellékesen a Vodafone Magyarországot nevezte meg). A Kft. a beruházás során 1050 parkolóhelyen helyez el szenzorokat, és öt évig felügyeli működésüket – ha pedig a kerület igényt tart rá, opciós lehetőségként további 450 okos parkolóhelyet, forgalomszámláló szenzort és utcai kijelzőket is telepíthetnek a kerületben. A 2017-ben alapított, kétfős cégnek ráadásul úgy sikerült behúznia a jelentős tendert, hogy csak ők indultak a nyílt közbeszerzési pályázaton.

Egy ismerős Rogán köréből

A kis vállalkozás feltörését csak érdekesebbé teszi az ügyvezető igazgató személye. Tábori Tamás neve több okból ismerős lehet:
volt ő már a Vodafone Magyarország nagykereskedelmi és lakossági termék igazgatója is, és több hír szólt arról, hogy különböző pozíciókban megfordult Rogán Antal környezetében.

Az Index értesülései szerint Tábori pályája kezdetén a Széchenyi Szakkollégium diákbizottsági titkári posztján követte Rogánt, majd nem főállású alkalmazottként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági kabinetjénél. Tábori munkatárs volt annál az IT Com Kft.-nél is ami még 2001-ben 8,2 millió dolláros megbízást kapott a nyugdíjfolyósító nyilvántartási rendszerének kifejlesztésére (konkrétan Tábori jegyezte be a cég domain nevét). Az IT COM vezetője egyébként  Rogán egyik tanárkollégája volt a közgazdasági egyetemen -  a Fidesz alelnöki posztját is betöltő Rogán Antal pedig pont ebben időszakban vezette az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságát.
A fideszes vezető saját elmondása szerint nem is tudott a nyugdíj-folyósítónál zajló közbeszerzésről; azt később a Népszabadságnak megerősítette, hogy Táborit ismeri, hiszen  az informatikus-üzletember néhány évfolyammal alatta járt, ennek azonban szerinte semmi köze sem lehet a pályázathoz, és főként nem annak eredményéhez.
Egy újabb, Rogán közelébe vezető szálhoz  pedig szinte véletlenül, a cégadatok böngészése közben bukkantunk rá – így derült ki, hogy Tábori felesége, Táboriné Ruttkay Réka az 2012-ben az V. kerületi polgármesteri titkárság osztályvezetője volt, éppen Rogán Antal polgármestersége idején.

Az egy másik fejlesztés volt

A közbeszerzéssel kapcsolatban megkerestük Tábori Tamást, aki a megnyert okosparkolási projektről készséggel nyilatkozott, de a korábbi munkáira, felesége megbízására vonatkozó kérdésekre nem akart válaszolni, mondván, ezek magánügyek. 
Az alacsony céges létszámmal kapcsolatban Tábori megjegyezte, a parkoló szenzorokat egy alvállalkozókból álló csapat telepíti majd, a munka fizikai része tehát rájuk hárul. Azt is elárulta, hogy az új okosparkolási rendszer nyilvános tesztüzeme nyáron várható majd – más településeken viszont már zajlik a tesztelés. A nyári tesztüzem említése után adta magát a kérdés, hogy akkor mégis, mit mutattak ősszel az V. kerületben; az egy próbaalkalmazás volt, ami mások készítettek, másként lehetett használni, és a Vodafone fejlesztette; ez pedig az új hálózat tesztelése lesz - mondta titokzatosan üzletember.
 A felvetésre, hogy a komoly, százharminc milliós pályázatra szerinte miért csak ők jelentkeztek, Tábori annyit mondott: legalább két komoly cégről tud, ami eséllyel indulhatott volna a tenderen, de hallott róla piaci pletykákat, hogy miért nem próbálták meg végül  - 
visszatartó lehetett például a parkolási üzlet átpolitizáltsága is.

Az opciók is sok pénzt hoznak

A Smart Lynx megbízása nem tűnik túlárazottnak, tekintve, hogy 1050 szenzort telepítenek és tartanak felügyelet alatt 60 hónapig, valamint lefejlesztik és üzemeltetik a szenzorok adatait közlő mobil applikációt is. Az ördög azonban ezúttal is a részletekben, vagyis az opciókban rejlik: az önkormányzat kérheti további 450 parkolóhely okosítását, amit a cég egy tételben 6,7 millió forintért vállal – az opcióval vállalt szenzorok havi üzemeltetése két éves megbízás esetén azonban darabonként 1090 forint, vagyis havonta közel félmillió forint lenne. További havi 1100 forintot kér el a cég az opciósan megrendelt szenzoronként két évre, ha közterület-felügyelet bizonyos extra szolgáltatásokat kér hozzájuk (üzemeltetési kimutatás, automatikus riasztás), de személyenként százezer forintba kerül a kezelő személyzet oktatása, külön tétel az autószámláló megállóhelyek opcionális kiépítése is. Kérdésünkre Tábori úgy becsülte, hogy az összes opciós megbízás durván 40 százalékkal is megemelheti az önkormányzati költségeket, vagyis a teljes összeg megközelítené a 180 millió forintot. 
Szerző

MTA-ügy: rosszalló tekintettel figyeli az Európai Bizottság a kormány húzásait

Publikálás dátuma
2019.05.31. 19:48

Fotó: Népszava
A Bizottság arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban - áll az EB levelében.
Üzent Brüsszel a magyar kormánynak a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása miatt, írja a hvg.hu. Egész pontosan az Európai Bizottság jelezte a lap megkeresésére válaszul, hogy naprakész, tájékozott az MTA ügyében, és nem ért egyet a tudomány szabadságának kormányzati megnyirbálásával. Az EB a következőt írta:
"Az Európai Bizottság szorosan követi a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, különösen az akadémiai és kutatási szabadság megőrzésének jelentőségére figyelemmel. Az Európai Bizottság kiáll a kutatási szabadság és az intézmények autonómiája mellett, mind a finanszírozás, mind az önkormányzás tekintetében. A Bizottság továbbra is figyeli az eseményeket, fejleményeket, és arra ösztönzi a kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban."
A kormány – az MTA-val kötött eddigi megállapodásokat és az Akadémia Közgyűlésének határozatát figyelmen kívül hagyva – törvénymódosítással fosztaná meg mind a 15 kutatóintézetétől az Akadémiát. Emellett arra is kötelezné, hogy az intézetekhez tartozó ingatlanokat, eszközparkokat ingyenes használatra adja át az újonnan létrehozandó, állami Eötvös Loránd Kutató Hálózatnak. Az MTA szerint ez elfogadhatatlan és az Alaptörvényt is sérti, míg a Gulyás Gergely által a Kormányinfón reprezentált kormány úgy tesz, mintha a problémát sem érteni, mondván, az MTA vagyona az államé.
Az MTA egy jegyzék formájában adta át állásfoglalását az ITM-nek csütörtökön. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délután két órára szervez tüntetést Budapesten; szerintük ha a közigazgatási bíróságok ügyében hátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve.
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 19:52

Rainer M. János: „Van, amit túl lehet élni, és van, amit nem”

Publikálás dátuma
2019.05.31. 17:56
Rainer M. János
Fotó: Népszava
A kormány döntése alighanem a végünket jelenti – nyilatkozta Rainer M. János történész, az 56-os intézet vezetője a Népszavának.
Június közepéig kell megállapodást kötni arról, hogy az 1956-os Intézet – Oral History Archívumot átveszi a Szakály Sándor által vezetett VERITAS Történetkutató Intézet – vette észre a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet a 444.hu. „Nekünk senki nem szólt előre. Most kezdjük felfogni, mi történt” – számolt be Rainer M. János arra a kérdésünkre, hogy a rendelet közzétételét megelőzte-e bármifajta egyeztetés. „Nem tudtam róla, mi készül. Reggel kilenckor hívott egy kollégám. Éppen autót vezettem, tőle hallottam a hírt” – mondta. Rainer M. János gondolkodott azon, hogy az intézet jövője szempontjából létezhet-e valamilyen pozitív forgatókönyv, de ilyen egyelőre nem jutott eszébe. A VERITAS ugyanis kormányzati háttérintézmény, amely közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik. Ide betagozódva nem látja esélyét annak, hogy érvényesülhet a kutatói szabadság. „Van, amit túl lehet élni, és van, amit nem” – jelentette ki. Az 56-os intézetet a rendszerváltáskor, 1989-ben alapították. Első kiadványában – amelyet több száz könyv és több ezer tanulmány követett – Antall József miniszterelnök írta az előszót. Rainer M. János szerint a Fidesz ellenszenve régóta, már 21 év óta tetten érhető velük szemben. Ennek okát nem tudja, hiszen az intézet mindig is a történészi munkára fókuszált, tartózkodott a direkt politikai vagy emlékezetpolitikai megnyilvánulásoktól.
Rainer M. János
Fotó: Népszava
Mégis: az első Orbán-kormány idején az intézettől megvonták az állami támogatást. 2010-ben, amikor a Fidesz újra hatalomra került – ekkor már parlamenti kétharmaddal –, megszüntették az intézetet fenntartó közalapítványt, magát az intézetet pedig betagolták az Országos Széchenyi Könyvtárba. Az emberek több mint felét elküldték, az egykor húsz fölötti létszámból mára csak tíz munkatárs dolgoznak az intézetnél. Konkrét kifogást a Fidesz soha nem emelt az 56-os intézet tevékenységével szemben – állapította meg Rainer M. János, aki csak találgatni tudja, mi lehet a kormány motivációja. Annyi biztos, hogy az autonómia és a szabadság elvén működő intézményeknek manapság rossz a soruk Magyarországon. A történész szerint azzal, ahogyan a kormány az intézettel korábban bánt, modellezte, mit akar tenni a Magyar Tudományos Akadémiával. Rainer M. János tájékoztatása szerint 2017 februárjában egyszer már felmerült az ötlet, hogy az 56-os intézetet beolvasztják a VERITAS-ba. Szakály Sándor főigazgató akkor ellenezte a tervet, és azt mondta, tenni fog ellene. Utána nem is történt semmi – egészen a mai napig. A kormányrendelet megjelenését követően Rainer M. János nem beszélt Szakállyal, akit cikkünk leadásáig lapunknak sem sikerült elérnie.
Szerző