Az olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikának leáldozott, a munkavállalókat tisztességesen meg kell fizetni, de csupán ennyi nem elég - ezt ma már nem csak a szakszervezetek és a fejvadász-cégek sulykolják, hanem a munkaadók is egyre inkább belátják. A béremelések fedezetét azonban a magas adóterhek miatt nem egyszerű kigazdálkodni, a termelékenység pedig már most sem tart lépést a fizetések emelkedésével. A munkaerőhiány ezzel egyidejűleg komoly fejtörést okoz a cégeknek, amelyek jelenlegi dolgozóikat sem mindig képesek megtartani. Nagyjából így összegezhetőek a Portfólió konferenciájának tanulságai, ahol a szakemberek és cégvezetők a HR-szakma előtt álló kihívásokat járták körül.
Ez azonban csak rövidtávon lehet sikeres – fogalmazott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az autóiparban lezajlott év eleji sztrájkokra és az azokat követő jelentős béremelésekre utalva arra figyelmeztetett: mindez év végén még szélesebb körben fog megtörténni, erre számítaniuk kell a munkaadóknak. A bérek az elmúlt 10 évben megduplázódtak, a termelékenység azonban nem javult ilyen ütemben. Ha pedig a reálbér növekedése magasabb mint a termelékenységé, annak az ország gazdasági növekedése látja kárát – mondta.
Az MKIK elnöke felidézte: amikor a kormány egymillió új munkahelyet ígért, megmosolyogták, ám most mégis 850 ezerrel többen dolgoznak. A rendszerváltás óta most először a munkaadók keresik a dolgozókat és nem fordítva; akut strukturális munkaerőhiány van. Paragh László szerint azonban van még tartalék, például az oktatásból kiesők körében. A szakképzésben rendkívül nagy, egyes intézményekben 30 százalékos a lemorzsolódás. A nyugdíjasok, a nők és a közmunkások közül szintén sokan bevonhatóak még – vélte. (A kormány szintén ezeket a rétegeket tekinti jelenleg potenciális munkaerő-utánpótlásnak.)
Örvendetes, hogy az 50 év feletti munkavállaló már nem számít tabunak, ám téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasok tömegével térnek majd vissza a munkaerőpiacra. Az átlag magyar 64 éves koráig egészséges csak, utána betegeskedik. Kérdés az is, hogy a közmunkások között hányan vannak még olyanok, akik napi 8 órában megfelelően tudnának a munkára koncentrálni – fogalmazta meg kételyeit Baja Sándor, a Randstad HR-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Szerinte a kulcs a dolgozók megtartásában van, márpedig ez igencsak nehezen megy a cégeknek. A családi nap nem fogja maradásra bírni a dolgozókat, ha a középvezetők nem bánnak velük megfelelően, ha nem tudnak szakmailag fejlődni, ezért a képzésekre komoly hangsúlyt kell fektetni - jelentette ki.
A Randstadt 6800 főt érintő felmérése szerint rendkívül gyors ütemben cserélődnek a dolgozók a munkahelyeken. Tavaly minden negyedik dolgozó munkahelyet váltott, felük ezt az idén is meg fogja tenni. A dolgozók harmada pedig úgy nyilatkozott: azonnal váltani fog, amint adódik egy lehetőség. A váltás elsődleges oka a fizetés, de rögtön utána következik az elismertség hiánya, a közvetlen főnök rossz bánásmódja.
A bérnövekedéssel kapcsolatban Baja Sándor arra hívta fel a figyelmet:
Miért tud egy munkás a szomszédban 1500 eurót, itthon meg csupán 200-250 ezer forintot keresni, miközben ugyanazzal a targoncával dolgozik? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: azért, mert rosszul szervezik meg a munkáját. A dolgozók mintegy 14 százalékának ráadásul zsebbe fizetnek: ez több, mint 600 ezer embert jelent – sorolta a problémákat Baja Sándor. Az a munkaadó, aki nem tudja a minimálbért kigazdálkodni, hagyja abba, amit csinál. A bruttó 149 ezer forint csak élelemre és ruhára elég, de ennél még az ókori rabszolgák is többet kaptak, hiszen a lakhatásuk is biztosítva volt – fogalmazott.
A nagyvállalatok egy része ki tudja gazdálkodni az egyre növekvő bérkövetelések fedezetét, más cégeknél ez nem lehetséges – derült ki a vezérigazgatók elbeszéléseiből. Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója azt mondta: ők is érzik a a növekvő igényeket, és erre az árazási és marketingstratégia révén tudnak felkészülni, de küzdelmes lesz. Kiss Attila, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgatója arról beszélt: a szabályozások miatt vállalatuk a bevételre kevesebb hatást tud gyakorolni, de 15-20 százalékkal mindenütt emelnek bért. Szerinte a hatékonyság-növelés a kulcs, a robotizáció ebben nagy segítség lesz, a vállalat már most alkalmazza a mesterséges intelligenciát.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója katasztrófa sújtotta övezetként jellemezte az építőipart, ahol, bár sokan dolgoznak, de nem elegen és jelentős részben feketén. A legfőbb probléma azonban a hatékonysággal van. Nem az a kérdés, hogy mit tudnak építeni, hanem az: hogyan – fogalmazott.
Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a bankszektorban a költségek több mint fele bérköltség. Ha 10 százalékkal emelnék a béreket, azt a bankok csak 3 százalékos áremeléssel lennének képesek kigazdálkodni.
