Csúnya bukások és hatalmas sikerek Cannes-ban

Publikálás dátuma
2019.05.25. 11:00
Sylvester Stallone
Fotó: Dave Bedrosian / AFP
Bukások és sikerek. Utóbbiról a pénteki nap hőse Sylvester Stallone gondoskodott Cannes-ban, aki egyik felújított filmjének premierjére érkezett.
Nincs Cannes botrányos bukás nélkül: idén a 2013-ban, az Adéle élete 1-2. fejezet című művéért Arany pálmával kitüntetett tunéziai származású francia rendező, Abdellatif Kechiche lett a fesztivál leggyűlöltebb alkotója. Mondjuk, már alapvetően az is abszurd ötlet volt, hogy a 2017-ben Velencében kifütyült Mektoub My Love: Canto Uno című művének, mely később a mozikban is megbukott, forgatott egy folytatást, ez lett a csütörtök éjjel bemutatott Mektoub, My Love: Intermezzo. A sajtóvetítés végén az újságírók a vége főcím lepörgése után magukat tapsolták meg, a díszbemutatón elszállingózott a vendégek mintegy fele, köztük a főszereplő, Ophelie Bau, aki még éjjel elhagyta Cannes-t és a pénteki sajtótájékoztatón sem jelent meg. Ezek után biztos mindenki arra gondol, hogy valami borzalom történik a vásznon, erről azért nincs szó. Sőt, arról sincs szó, hogy a senki által nem látott Canto Uno miatt nem lenne érthető az Intermezzo – noha valóban érdekes gondolat folytatást készíteni ilyen feltételek mellett – csupán arról van szó, hogy amit láttunk, az unalmas és érdektelen. Lányokat és fiúkat látunk egy strandon beszélgetni fél órán keresztül, hogy azután következő három órában táncoljanak egy klubban elektronikus zenére. Persze, a film megnézhető, hiszen fiatal lányok idomait látjuk premier plánban, csak hát egy dolog nagyon hiányzik az egészből: a művészi kvalitás. Kechiche úgy bánik a szereplőivel, mintha nem is rendező, hanem egy hentes lenne, a női test efféle kizsákmányolása éppen nem indokolja egy „innen jöttem” féle önéletrajzi nárcisztikus mű létjogosultságát. Ophelie Bau pedig, a francai sajtóban megjelent információk szerint minden bizonnyal egy mellékhelységben zajló tízen háromperces pornográf jelenet miatt sértődhetett meg, melyben Kechiche testdublőrt alkalmazott és a színésznő csak a premieren szembesült azzal, milyen durva és öncélú filmbe került. 
A rendező számára nem jön túl jól az a cannes-i botrány, hiszen magánéletében is több nő vádolja őt erőszakkal és csupán azért kért eddig elnézést, hogy az új filmje lehet, hogy túl hosszú lett. Mindemellett Cannes maradt továbbra is a film ünnepe: a pénteki nap hőse Sylvester Stallone volt, aki a Rambo – Első vér felújított verziójának premierjére érkezett és „mellékesen” tartott egy mesterkurzust – utóbbira szinte nagyobb hisztéria és harc követte a bejutást mint Quentin Tarantino versenyművét. „Sly” elképesztő formában volt, elmondta, hogy a Rocky papíron tragikusnak tűnt és legszívesebben egy kengurura bízták volt a főszerepet helyette. A sikert abban látja, hogy annak idején politikai filmek uralták a piacot, mint a Taxisofőr vagy Az elnök emberei és a Rocky ezekkel szemben optimista mű volt. „A Rocky a csúcsra jutás szimbóluma, ebben rejlik a mozi ereje” – húzta alá. Érdekes Stallone karrierjét is ez a karakter mentette meg: amikor hullámvölgyben volt saját pénzből forgatta le a Rocky Balboát, mely nagy kritikai siker lett. Ahogy fogalmazott, a bukások okossá tették. Ami a Rocky kapcsán extra érdekes, hogy a két Creed film után nem tér vissza a folytatáshoz, de tervez még egy Rocky visszatérést. Másik híres karaktere, a Rambo kapcsán hangsúlyozta, hogy ő csak későn vette észre a karakter politikai töltetét és kifejezetten ideges volt, amikor Ronald Reagan azt mondta: Rambo republikánus. A színjátszás kapcsán megjegyezte: nem hisz abban, amit a neves tanodák állítanak, jelesül, hogy minden szerepet el lehet játszani. „Dustin Hoffman nem volt Rambo, én sem lettem volna hiteles az Aranyoskámban” – húzta alá. Az egyik legmeghatóbb pillanat pedig az volt, amikor Sly és a jelen lévő ezernégyszáz jelenlévő meghatódott: Jean-Paul Belmondo Rocky-nak öltözött, dedikált fotót küldött ajándékba a sztárnak.
Frissítve: 2019.05.25. 11:07

Tótágas a kultúrpalotában – Gyerekek játszóterévé vált a Müpa

Publikálás dátuma
2019.05.24. 13:10

Fotó: Szalmás Péter
Szépruhában feszengés helyett szabadon lakhatták be gyerekek a Müpát. Kiderült, hogy a művészet templomában nem csak nézni és hallgatni, hanem játszani és alkotni is lehet.
Az, hogy a 2005 óta működő Müpa klasszikus zenei, jazz és könnyűzenei koncertek, táncszínházi, opera előadások és irodalmi estek helyszíne, nem újdonság. Az azonban, hogy időnként gyerekek játszóterévé válik, talán kevésbé köztudott. Az öltöny-nyakkendős, kisestélyis alkalmak mellett akár a nagy szaladások helyszínéül szolgáló intézmény egész napos programot is kínál gyerekeknek. Négy – öt és tizenhárom év közötti – gyerekkel töltöttünk el egy vasárnapot a Müpában. Boda Szonja, Hargitai Hunor, Orosz Anna és Szalmás Szonja kézműveskedett, virtuális hangszerfelismerő játékkal játszott, épületet járt be, látta a videóstúdiót, ráhangolódott, végül artisták mindennapjaival, majd produkciójával ismerkedett.

Papírporondok

A folyosón kézi készítésű társasjátékok és kézművesek várják a délelőtt tízkor már energiával teli gyerekeket, akik szüleik nélkül vagy a biztonság kedvéért néha a segítségüket igénybe véve ülhetnek a „végre nem kell vigyázni, hogy festékes lesz” asztalokhoz. A délelőtti és délutáni újcirkuszi előadáshoz kapcsolódva mindenki saját mini cirkuszi sátrat készíthet, trapézról lógó, karikával játszó artista és bohócfigurákkal. A kicsik több, a nagyok kevesebb segítséggel vágnak, ragasztanak, csillámoznak, színeznek, festenek. Fantáziájuknak csak néha az anyag, vagy az idő szab határt.

Fekete szemüvegben

Fejhallgató, leginkább búvárszemüvegre emlékeztető eszköz a szem elé, és indulhat a fejmozgással irányítható virtuális játék. De hát ez egy Minecraft átalakítva! – örül Hargitai Hunor, miután bebarangolta a virtuális koncerttermet. A zenei oktatást célzó eszköz a Müpa saját fejlesztése, a játékban hangszereket lehet felismerni. A zenei memóriát fejlesztő, összetett, nagyjából tíz perces, Peti apród kalauzolásával működő program egymást követő szintjein egyre több hangszer közül, egyre kevesebb idő alatt kell teljesíteni a feladatot. Vesztesek nincsenek, az élmény a lényeg. A Népszava-kvartett örömmel nyugtázza: hatból minimum négy hangszert felismertek, Orosz Annát pedig már maga Peti apród is mozdulatlanná varázsolja. Újabb kirándulásra indulva az épületet járhatják be, olyan szegletekbe bekukucskálva, ahová nézőként sosem juthatnak be. Mi felnőttek pedig nyugtázhatjuk: nem feltétlenül rossz a virtuális világ.

Szeretnék légtornász lenni!

Ki szereti a szuperhősöket? – érdeklődik a Recirquel Újcirkusz Társulat vezetője, Vági Bence a társulat gyerekeknek szóló, interaktív produkciójában. Sok kéz lendül a magasba, az előadás első felében a színpadon üldögélő 10 fiatal művész pedig a szuperhősség titkairól mesél. Kiderül, hogy a titkok nem is titkok, a légtornászálom megvalósítható, „csak” tehetség, elhivatottság, munka, gyakorlás és kitartás kell hozzá. Ki szertornászból, ki táncosból vált artistává, van, aki kínai rúdon, van, aki gumiasztalon és olyan is, aki karikán mutat be ízelítőt a lehetetlennek tűnő kunsztokból. Nem hobbiszinten dolgoznak a hobbijuknak is, akad köztük olyan artista, aki közgazdasági egyetemi tanulmányai mellett dolgozik a Recirquelben. A második rész már jelmezbe öltözött művészek válogatása a társulat különböző előadásaiból. Az öt éves Anna a karikaszámot látva a délelőtt készített papír cirkuszi sátrához nyúl, a kérdő felnőtt tekintetre pedig a papírkupolából lógó papírkarikára mutat. Az alkalmi szerkesztőségi gyerekcsoportból ketten is kacérkodnak az artistasággal, A légtornász egy napja – Új a cirkusz című előadás pedig aligha tántorítja el őket. Csak azt sajnálják, hogy nem rohanhatnak a színpadra kipróbálni az eszközöket, vonzó lenne gumiasztal, jó lenne trapézról lógni, és kötéltáncolni is. Az előadás után azonban a gyerekek a lépcső melletti korlát alatt csúszva, a hosszú folyosón szaladva, vagy a szőnyegen titokban tótágast állva kiélhetik mozgásigényüket is. Mert a Müpába nem csak szépruhában érdemes menni. Legalábbis gyerekként.   Infó: Cifra Palota XXL - Gyermeknap május 26. Müpa

Űrhajó a koncertteremben

Müpa Amit a legjobban szeretek benne, az talán, hogy milyen szép és milyen modern. Amikor először voltam ott azt hittem, hogy ez egy álom, de nem, ez a valóság, és mindig jó élmények jutnak róla eszembe A belsejében eddig életemben csak párszor voltam, de egyszer fel is léptem, amikor a Magyar Rádió Gyermekkórusával és José Cura-val énekeltem. Hétvégén pedig elő-gyereknapon voltam, és bejuthattunk a Bartók Béla terembe, ahova mások csak előadáskor mehetnek be. Van ott egy különleges diófa csillár, amit ki lehet nyitni és akkor olyan lesz mint a Star Warsban egy űrhajó. A színpad mögött többezer orgonasíp található, és 1700 férőhely! Fellépés közben a színpad felől nézve olyan volt, mint egy királyi mozi óriás nézőtere, vagy mint egy páholyos lelátó. Akárhányszor meg tudnám csodálni ezt a gyönyörű épületet. Akkor a legkülönlegesebb, mikor kívülről sötétben látom, mert olyankor az egész épület fel van díszítve színes égőkkel mint egy karácsonyfa.  VR  Hétvégén kipróbálhattuk a VR-t is. A VR-ban az a legjobb, hogy elzárod magad a külvilágtól és egy burokba kerülsz, teljesen máshol. Annak a játéknak, amit játszottunk az volt a lényege, hogy megismerd a hangszerek kinézetét és hangját. Csupán csak annyit kell csinálnod, hogy felveszed a szemüveget és meghallgatod a hangokat, és utána a fejeddel lehet irányítani a karaktert, hogy arra menjen amerre szeretnéd. Olyan mintha Minecraftban játszanál, és ha meghallasz egy hangot, kiválaszthatod a hangszert hozzá. Egyszer mikor átmentem egy hangszeren, azt hittem, hogy igaziból beütöttem a fejem. :) Ezt a játékot bárki kipróbálhatja vasárnaponként a Müpa második emeletén.  Kézműveskedés Olajpasztellel rajzoltam meg a cirkuszi élményeimet. Lehetett festeni, és kartonból cirkuszt készíteni, készíthettünk olyat is aminek mozgó alkatrészei is voltak, és még nagyon sok társas játék is volt amikkel lehetett játszani.  Hargitai Hunor

Gyermekek ünnepe

A nemzetközi gyermeknapot először 1920-ban tartották meg Törökországban. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, és a gyermekek jóléte érdekében zajló küzdelemről. A legtöbb helyen június 1-jén rendezik. Magyarországon 1931-től ünneplik, 1950 óta május utolsó vasárnapján tartják.

Témák
gyermeknap MÜPA

Kosteleki kincsesláda

Publikálás dátuma
2019.05.24. 11:25

Fotó: Váradi Levente
Gyimesi csángó keservesek és táncházi muzsika hallható a Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedőből ismert Vaszi Levente és tanítványa, Vrencsán Anita első lemezén, amit ma a Budapest Folk Fest keretében élőben is bemutatnak.
Vaszi Levente magyar-földrajz szakos tanár a gyimesi Kosteleken, aki élethivatásának tekinti, hogy – a magyar nyelv, a népzene és néptánc révén – megőrizze és a következő nemzedékeknek átadja a több évszázados gyimesi csángó tradíciót. Kostelek a Kárpát-medence egyik legeldugottabb szegletében, gyönyörű havasi környezetben, fenyvesek ölelésében található falucska, a hétköznapok azonban nem ilyen idilliek. A nehéz életkörülmények mellett problémát jelent, hogy a faluban kevés a fiatal és hivatalosan csak román iskola működhet, mert „a rendszerváltás után nem volt, aki megigényelje a magyar iskolát, nem foglalkozott ezzel senki” – sorolja a problémákat Vaszi Levente. Saját hagyományőrző munkáját tekintve mégis optimista: „csak szeretni kell és csinálni, művelni folyamatosan.” Vaszi Levente a 2014-es Fölszállott a páva népzenei vetélkedő közönségdíjas énekeseként vált az anyaországban ismertté. Ennek nyomán sok fellépésre hívták, most pedig – egy pályázati lehetőség segítségével – a Fonó vállalta első lemezének kiadását. Nem meglepő, hogy Vaszi Leventétől idegen a „celebvilág”, de úgy érzi, jól tudta kezelni a tévés nyilvánossággal járó népszerűséget. „Egy kis figyelem vetült a mi tájegységünkre is, beletekinthettek az emberek az életünkbe” – mondja. Mivel nemrégiben nősült és kisbabájuk született, ma már ritkábban utazik Magyarországra. „Megvan a feladatom, a hivatásom a szülőfalumban” – vallja. Tanítványa, Vrencsán Anita egy évvel később, 2015-ben jutott a Fölszállott a páva döntőjébe, s ekkor Sebestyén Márta nevezte el „Kostelek kicsi pacsirtájának”. Anita és a lemezen közreműködő Zúgató zenekar tagjai már nem Kosteleken, hanem Csíkszeredán tanulnak; harmadik énekesük, Tímár Erika viszont még otthon van.
Az új lemez – amelynek alcíme: Gyimes-völgyi népzene Kostelekről – úgy sikerült, mintha csak ellátogatnánk egy bálba, Leventéék szülőfalujába. A vokális repertoár dominál, a vonósok inkább kísérő szerepet töltenek be. Az elhangzó tételek többsége táncházi muzsika, ezt egészítik ki a tájegységre jellemző keservesek. A dallamok egy része kifejezetten Kostelek hagyományaihoz kötődik, de fontosnak tartották, hogy a környező települések (általuk ugyancsak jól ismert) folklórkincsét is bemutassák.

Infó:

Vaszi Levente és Vrencsán Anita lemezbemutatója (utána Berka-táncház) Fonó Budai Zeneház május 24.  

A gyimesi csángó hagyomány

A Tatros folyó völgyében, szétszórt havasi településeken él a több ezres gyimesi csángóság. Elzártságuk miatt igen régies stílusban őrizték meg a székely népzenei és néptánckultúrát, amely időnként moldvai vagy román hatásokkal színeződött. A rendszeres gyűjtőmunkát a Néprajzi Múzeum munkatársa, Dincsér Oszkár kezdte meg 1943-ben, majd az 1960-as évektől kezdve a gyimesi népdalokkal Kallós Zoltán, a néptáncokkal Martin György foglalkozott. Mindebből a lakosság lélekszámához viszonyítva különösen gazdag gyűjtött repertoár állt össze. 

Témák
csángók