Papi zaklatások: a főapát nem hiszi, hogy teljesen mások lennénk, mint a többi nép

Az idő majd eldönti, hány szexuális bántalmazás történt idehaza az egyházon belül – vélekedett Hortobágyi Cirill, aki szerint pozitív hozadéka van a sajtónyilvánosságnak.

Az egyházon belüli szexuális visszaélések ügye tételesen nem szerepelt a meghívóban, de kihagyhatatlanul szóba került ez a téma is. Gyermekvédelmi konferenciát rendezett az Ignáci Pedagógiai Műhely és a Katolikus Pedagógiai Intézet pénteken, Budapesten.

Tavaly év végén, amikor a papi zaklatásokkal foglalkozó írásunkban felhívtuk a figyelmet a szerveződő katolikus konferenciára, abban a hiszemben voltunk, hogy az esemény nyilvános lesz a sajtó számára. A tanácskozást azonban zárt ajtók mögött tartották meg, az újságírók a szünetben kaptak tájékoztatást a történtekről.

Majdnem kétszázan vettek részt a rendezvényen, főként szakemberek, tanárok, iskolaigazgatók. Az előadások után tizenkét szekcióban folytatódik a munka – számolt be Szentes Judit, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi szakértője.

Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, a katolikus püspöki kar tagja hangsúlyozta: szembe kellett nézni azzal, hogy az egyházi közösségekben is történtek bántalmazások. Sokan féltek attól, hogy árt a közösség presztízsének, ha egy ilyen eset nyilvánosságra jut. Kérdéses volt az is, valós információk jelennek-e meg a sajtóban.

Mindezek ellenére a főapátnak az a következtetése és a tapasztalata, hogy „pozitív hozadéka van” a nyilvánosságnak. Ha megjelenik a sajtóban egy ilyen ügy, akkor más áldozatok, akik máskülönben tovább hordoznák magukban a traumát, ugyancsak nyilvánosság elé mernek lépni. Bármennyire is nehéz az egyház számára a zaklatások ügye, Hortobágy Cirill szerint hálásnak kell lenni a sajtónak, amiért feltáró munkát végez.

Ennek köszönhetően elkerülhető, hogy „bagatellizáljuk a helyzetet” – folytatta a pannonhalmi főapát. A nyilvánosság hozzájárul a megelőzéshez, a megfelelő szabályok és protokollok kidolgozásához, ahhoz, hogy megtegyék a szükséges óvintézkedéseket. Hortobágyi Cirill úgy érezte, kimondhatja: végső soron egyfajta bizalom is kialakul így az intézmény (egyház) iránt, amely sebet kapott ugyan, de szerethető maradt.

Lényeges az is, hogy felhasználják a tudományos eredményeket, ezek segítségével kimutassák a struktúrában rejlő veszélyeket – állapította meg a főapát. Ha valaki egy kiskorúval szemben hatalmi helyzetben van, és nincs ellenőrzés, akkor ez táptalaja lehet a visszaéléseknek. Az iskolákban, ha félelemkeltést alkalmaz egy pedagógus, akkor szinte bántalmazóvá válik, mert szorongást okoz. Változtatni kell a pedagógiai módszereken, a döntésekbe minél inkább bevonni a tanulókat, például a diákönkormányzatok révén.

Hans Zollner, a tanácskozás nemzetközi hírű vendége, a Rómában lévő a Pápai Gergely Egyetem Gyermekvédelmi Központjának vezetője idézte az Európa Tanácstól származó adatot: a gyerekek és fiatalok 20 százaléka szenved el bántalmazást. Előadásában az iskola szerepére fókuszált, és arra, hogy milyen fontos a jó együttműködés a családdal.

Magyarországon csak elvétve kerülnek nyilvánosságra egyházon belüli zaklatásos ügyek. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke erről azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a magyar kultúra gyerek- és családbarát: nálunk ezért valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint a nyugati társadalmak jelentős részében, ahol az emberek felfogását meghatározza a „liberális szellemiség”.

Időközben a szintén posztkommunista Lengyelországban is kitört a katolikus botrány. Ennek ismeretében kérdeztük a jelenlévőket, hogy egyetértenek-e Veres püspök véleményével.

Szentes Judit kitérő választ adott, mondván, ő a szélesebb értelemben vett prevencióval, megelőzéssel foglalkozik. Hans Zollner diplomatikusan kétszer is megemlítette, hogy a magyarországi helyzetet nem ismeri. Tény azonban, hogy világszerte a családokban történik az esetek 90-95 százaléka. A nem vér szerinti apáknál hétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy szexuális bántalmazás követnek el, mint a biológiai apáknál. Oka van tehát annak, hogy erősíteni kell a hagyományos értelemben vett családokat.

Ebből nem következik, hogy „hagyományos” családban nem fordulhat elő ilyesmi. Hans Zollner hangsúlyozta, hogy minden társadalmi rétegben, minden országban és minden szociális környezetben tapasztalhatók szexuális visszaélések.

Az idő eldönti majd, hány eset volt Magyarországon – vélekedett Hortobágyi Cirill. Persze, amennyiben az ügyek valóban felszínre kerülnek. Tíz év múlva talán többet tudunk. Veres püspök nyilatkozatára utalva a pannonhalmi főapát megjegyezte, nem hiszi, hogy „teljesen más jellegű nép” lennénk Európában, mint az összes többi.