Nagyon úgy néz ki, hogy Patyi kiesett a pikszisből

Publikálás dátuma
2019.05.24. 19:47
Patyi András
Fotó: Népszava
Hiába a lex-Patyi, valószínűleg nem ő lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
Mégsem Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tavaly nyár végén lemondott rektora, illetve a Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztját ugyancsak önként feladó elnöke a legesélyesebb a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára. Pedig korábban már szinte tényként kezelte mindenki, hogy Áder János köztársasági elnök, akinek a törvény szerint május 31-ig, azaz jövő péntekig meg kell tennie a posztra a jelölést, az ő nevét húzza ki a kalapból. Pedig jelölése érdekében még törvényt is módosított a kétharmad; a lex Patyi alapján akkor is visszakerülhetett pályázat nélkül a Kúriára bírónak, hogy rektori megbízatása nem lejárt, hanem - lemondásával - megszűnt. Ám pont a Kúrián, ahová Áder tavaly szeptember 4-i hatállyal helyezte vissza Patyit, történt valami, ami miatt kiesett a pikszisből. Információnk szerint személyes ügyről van szó, ami azonban támadhatóvá tenné Patyit a felsőbíróság élén, így a kormánypártok végül kiálltak mögüle. A 2020. január 1-től felálló új közigazgatási bíróságok első számú vezetői posztjára jelenleg Varga Zs. András alkotmánybíró, korábbi legfőbb ügyész-helyettes, a velencei bizottság tagja az esélyes. Idén tavasszal ugyanis váratlanul módosították a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely most lehetővé teszi, hogy ne csak ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölthesse be a posztot, pontosabban ebbe bele kell számítani a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként és alkotmánybírósági főtanácsadóként szerzett tapasztalatot is. Varga Zs.-t 2014 szeptemberében választották alkotmánybíróvá, vagyis épp nem tölt el még öt évet az Alkotmánybíróságon, amikor a köztársasági elnöknek jelölnie kell. A velencei bizottsági tagság pedig forrásaink szerint nem számít "nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetnek", vagyis nem biztos, hogy Varga Zs. megfelel az új kritériumoknak.     
Szerző

Gyerekek üzentek a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.05.24. 18:57
Illusztráció
Fotó: Thinstock
A gyermekjogok fontosságára akarják felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét.
„Mi, gyerekek olyan világban szeretnénk élni, ahol egyenlőség van, ahol fenntartható a fejlődés, ahol mindenki számára biztosított a továbbtanulás lehetősége, ahol érvényesülnek a jogaink, ahol nincsenek megkülönböztetésekből és általánosításokból származó konfliktusok, ahol tudunk kompromisszumot kötni egymással, megérteni a másikat és szeretni úgy, ahogy van” – olvasható abban a nyilatkozatban, amit a Budapesten pénteken megrendezett első Magonc Gyerekkonferencia 12-18 éves résztvevői fogalmaztak meg és írtak alá az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 30 éves évfordulója alkalmából. A cél, hogy felhívják a társadalom és a döntéshozók figyelmét a gyermekjogok fontosságára. A nyilatkozatot – amit Szabó Tímea parlamenti képviselő segítségével juttatnak el az Országgyűlésnek és a kormánynak – több iskola diákja dolgozta ki, akik közül néhányan a konferencián is részt vettek. Az esemény a Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium kezdeményezésére jött létre; az intézmény Magyarországon elsőként tett kísérletet arra, hogy a társadalmat érintő kérdésekről szóló konferenciára gyermek előadókat kérjen fel. A rendezvény témája az elfogadás, együttérzés, előítélet mentesség fontosságának felismerése volt a gyerekek szemszögéből. Rövid előadásokat tartottak a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium, a Lauder Javne Közösségi Iskola, a Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium, a Budapest School P10-es tanulócsoport, valamint a kezdeményező Wesley Iskola diákjai is. – A mi iskolánkban elfogadó és befogadó a légkör, együtt tanulnak roma és nem roma gyerekek. De az iskola falain kívül a társadalmat óriási önzés és egyenlőtlenség jellemzi – fogalmazott az egyik Wesleys diáklány. Nagy problémának tartja, hogy különböző társadalmi csoportok újból egyre erősebben a kirekesztés és a gyűlölet áldozataivá válnak. A diákok beszámoltak legutóbbi „projektjükről” is: sikeres adománygyűjtést szerveztek, hogy a Nagykinizsi Óvodának szőnyeget, fejlesztő játékokat, hűtőt vegyenek. Sipos Zoltán, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon évente több ezer családot lakoltatnak ki, köztük kisgyermekes családok is utcára kerülnek, ilyen esetekben a gyerekeket a gyámhatóság rendszerint elveszi a szülőktől – erre azonban az ellátórendszer szerinte nincs felkészülve. Az Egyesület ilyen családokon segít: legutóbb egy négygyermekes család kaphatta vissza gyermekeit, miután egy önkormányzati bérlakást sikerült szerezni nekik. Gyakran előfordul az is, hogy a család anyagi helyzete miatt emelnek ki gyerekeket – ezekben az esetekben a gyerekjogok is sérülhetnek. Hasonló problémákról számolt be az amerikai Frank Kline professzor is: elmondása szerint az Egyesült Államokban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekvédelemre, ám sokszor még az elvben jó szándékú intézkedések is károsak lehetnek – az állam ugyanis csak a saját szemüvegén keresztül vizsgálja, mit jelent például az „elhanyagoltság” vagy a „biztonság” a gyerekek számára. Felidézte, hogy az 1970-es években az államok gyakran nyúltak a kiemelés eszközéhez az indián családok és gyerekeik esetében, amit az őslakos kultúra elnyomására is használtak. – Remélem, hogy a mi hibáinkból mások is tanulnak majd – mondta. A konferencia a gyerekek nyilatkozatának aláírásával és közös faültetéssel zárult. 
Szerző
Témák
gyerekjogok

7,4 milliárdért próbálhatja megvenni a Rác fürdőt Budapest

Publikálás dátuma
2019.05.24. 18:25
Rácz Fürdő
Fotó: Wikipedia
A közgyűlés elé terjesztett javaslat szerint a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő REK kft. részére ezért 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
Több mint hétmilliárd forintot biztosíthatnak arra, hogy a fővárosi önkormányzat megszerezze a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárás során - derült ki a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott előterjesztésből. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett - a budapest.hu oldalon közzétett - előterjesztés elfogadásával
a Fővárosi Közgyűlés arra utasítaná a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a Rác fürdő és hotel felszámoló általi értékesítése során mindkét felépítmény, azaz a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint összeghatárig ajánlatot tegyen.

A javaslat szerint a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. részére ezért 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanának.
A Rác fürdő átfogó felújítása és a hozzá kapcsolódó hotel kialakítása érdekében 2002-ben megindult projekt ellehetetlenülése nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2015 nyarán döntött a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. felszámolásának kezdeményezéséről. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a Fővárosi Törvényszék a felszámolási zárómérleg benyújtására augusztus 29-ig póthatáridőt biztosított a felszámoló részére.
A Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én döntött arról, hogy a Rác fürdő mielőbbi megnyitása érdekében meg kívánja szerezni az ingatlanokat.
Mint írták, a fővárosi önkormányzat a REK Kft. bevonásával történő tulajdonszerzést követően haladéktalanul megkezdi a fürdő megnyitásához szükséges intézkedéseket, felújításokat, valamint "a hotel felépítményéhez kapcsolódó lehetséges üzemeltetési alternatívák között is mérlegelhet, ide értve a REK Kft. további működésével, a nyújtott tagi kölcsönnel kapcsolatos elszámolási kérdéseket is".