Szabad szemmel - Orbán és Kaczynski fokozatosan megfojtják az alapjogokat

Publikálás dátuma
2019.05.26. 08:03

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 26.
FAZ Herta Müller, a Nobel-díjas író úgy látja, hogy az olyanok, mint Orbán és Kaczynski fokozatosan megfojtják az alapjogokat. Az irodalmár, aki Ceausescu Romániájából települt át Németországba, azt mondja, a szülőhazájában elszenvedett megpróbáltatásokat nem tudja kitörölni az emlékeiből, de kezd újra félni a kelet-európai változások láttán. Merthogy a térségben szinte mindenütt visszafelé forog az idő kereke. Leállt a demokratizálódás folyamata, sőt, egyes helyeken teljesen félrement. A közmédiát a hatalom ellenőrzi, rohamosan terjed a korrupció. Magyarországon Orbán Viktor illiberális demokráciáról beszél, amiből az illiberális helyén is való, csak éppen a demokrácia nem passzol hozzá. Mert a demokrácia vagy liberális, nem egyáltalán nem demokrácia. És az ember kezd rettegni, ha azt látja, hogy ezek a fickók meglehetősen kemények, az EU ellenben pár havonta aggályát fejezi ki, csak éppen a másik félnek, teljesen mindegy, hogy Brüsszel aggódik-e vagy sem. A magyar miniszterelnök hangosan, lengyel kollégája szép csendben teszi tönkre az alapvető jogokat. Újra megjelent a nomenklatúra. Romániában ez a régi elitet jelenti. De Kaczynski pl. a Szolidaritás tagja volt. Most meg ugyanezt csinálja, mint az egykori ellenfelek. Ezek az erők hálózatot építettek ki. Vagyis akik egykor áldozatot voltak, immár kormányra kerülve maguk is tettesek lettek. Az osztrák botrány pedig azt mutatja, milyen nagyzási mániában szenvednek és mennyire megszállottan korruptak a nacionalisták. A népről papolnak, de a hatalom megszerzéséért készek országukat elkótyavetyélni az oroszoknak. Csodálják és irigylik Putyint. Közben, akárcsak közép-európai társaik, Ausztriában ők is lerombolják a demokráciát. Amit a felvétel tartalmaz, az olyan maffiafilm, hogy attól borsózik az ember háta.   Neue Zürcher Zeitung    Az újság úgy ítéli meg, hogy homokra építik terveiket Európában a jobboldali populisták. Mert az ugyan igaz, hogy ők uralták a választási kampányt, de kétséges, hogy kitart-e a szövetségük, mert korántsem annyira egységesek, ahogyan az látszik. Részükről az elképzelés az, hogy megszerzik a strasbourgi helyek egyharmadát, és után belülről alakítják át az uniót, ha kell, blokkolják a munkát és szépen megfelelő irányba terelik az EU liberális vezetését. Ám leendő frakciójuk önmagában ellentmondás, és a hozzá csatlakozó önző nacionalisták, illetve a magukat hazafiaknak nyilvánító erők aligha tudják beváltani ígéreteiket. Mert ugyan az első pillantásra egy irányban húz, mondjuk, a Liga és a Fidesz, ti. le az uniós bürokráciával, éljen a szuverén nemzetállamok Európája. Továbbá, hogy be kell zárkózni a bevándorlókkal szemben és nem kell bedőlni a klímaváltozás meséjének. Viszont jelentős ellentétek vannak köztük a menedékkérők elosztása, az adósságpolitika, az agrártermelők támogatása, a kohéziós alapok jövője, valamint az orosz viszony ügyében. Mindezek alapján csak idő kérdése, hogy mikor vall kudarcot a populista összefogás. De Gaulle már csaknem 60 éve megmondta: Európát államok és nem nemzetállamok építik, mert utóbbiak a könnyzacskókra hatnak. Egy politikai szövetséghez viszont tetterőre és határozottságra van szükség, nem mítoszokra, fikciókra és katonai parádékra. A tábornokra hivatkozó jobboldali populisták ezt nem fogták fel.     The Times  A lap szerint Magyarország, Lengyelország és Olaszország olyan biztosokat akar kinevezni, akik Orbán Viktor megfogalmazása szerint kihívnák az EU liberális birodalmát. A magyar jelölt Trócsányi László, aki illiberális demokrataként nagyobb ellenőrzési jogot adna az igazságügyi miniszternek a bírák fölött. A lengyelek kiválasztottja hírek szerint Szydlo volt kormányfő, aki szintén korlátozni igyekszik az igazságszolgáltatás függetlenségét, míg az olaszoknál lehetséges jelölt az agrártárca vezetője. Ő támogatta a bevándorlók tömeges kitoloncolását. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézet igazgató azt mondja, a világ még nem fogta fel, milyen mértékben fenyegetik a populisták a Bizottságot. Mert mi történik, ha egy sor olyan ország van, amely belülről kezdi ki a liberális demokráciát? Hegedűs István, a magyar Európa Társaság vezetője ezt úgy fogalmazza meg, hogy az elején még nem sok ilyen biztos volna testületben, de ők az ütközésre utaznának, mert megkezdik a hosszú távú harcot a hatalomért. Még akkor is, ha kezdetben nem kapnának kulcsfontosságú szakterületet. Hogy ki lesz a Bizottság elnöke, arról a lap úgy véli, hogy Weber nem mehet biztosra, mert a liberálisok és a zöldek tűnnek a királycsinálónak, márpedig ők nem támogatják a bajor politikust. Ráadásul a francia államfő nem kér a csúcsjelölti rendszerből. Az Eurasia Csoport európai igazgatója szerint elképzelhetetlen, hogy bárki elnyerheti a posztot, ha Macron nem áll be mögé. Így megnőnek Barnier, illetve Lagarde esélyei. Ha bármelyikük lesz a befutó, az Európai Tanács vezetése elvileg a liberálisoknak jár. A két favorit a holland, illetve a belga miniszterelnök.      Der Standard  A burgenlandi munkaközvetítő vezetője szerint magyar vendégmunkások valóságos istenáldást jelentenek a tartomány gazdasága számára. Elsősorban az idegenforgalom, az építőipar és a kereskedelem profitál belőlük, mert a kereslet hatalmas. Olyannyira, hogy egyes építőipari cégek már nem tudnak több megbízatást bevállalni, mert nincs emberük. A magyarok nélkül pedig még több ajánlatot kellene visszautasítaniuk. Azok olyan munkát is elvállalnak, amire az osztrákok nemigen hajlandóak. Merthogy az túl nehéz, vagy nem jól fizetik. Burgenlandban márciusban csaknem 105 ezer vendégmunkást tartottak számon, a többségük magyar, közülük sokan ingáznak. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a külföldiek lenyomják a béreket.    De az bizonyos, hogy az újonnan érkezők kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ha keveslik a pénzt, a munkáltatók gyakran mondják nekik, hogy jön helyettük más. Főleg azoknak, akik a mezőgazdaságban, a betakarításban segédkeznek. Újdonság, hogy megjelentek magyar cégek, amelyek az osztrák fekete bárányok módszereit koppintják. Pl. nem jelentik be az alkalmazottakat, majd csődöt jelentenek, amikor azok követelik a jogaikat. 
Szerző
Témák
lapszemle

Megakadályozta egy szövetségi bíró Trump határkerítésének továbbépítését

Publikálás dátuma
2019.05.25. 19:45
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Haywood Gilliam szerint az amerikai elnök jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre.
Akadályt gördített egy amerikai szövetségi bíró pénteken az elé, hogy elkezdjék építeni a mexikói határra tervezett határkerítés két fontos szakaszát abból a pénzből, amelyet Donald Trump elnök a védelmi költségvetésből különített el erre a célra egy egész országra kiterjedő rendkívüli állapot kihirdetésével. Haywood Gilliam kaliforniai bíró rendelkezésével azt akadályozta meg, hogy Új-Mexikó államban egy 74 kilométeres szakaszon, az arizonai Yumában pedig egy 8 kilométeres szakaszon elkezdjék a szövetségi kormány által eltervezett határfal megépítését a védelmi minisztérium költségvetései keretének terhére. Gilliam azzal indokolta a döntését, hogy Donald Trump jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre, mert a washingtoni kongresszus nem hagyta ezt jóvá.
„A kongresszus abszolút ellenőrzési joga a szövetségi költségvetés felett nem tévedésből került bele az alkotmányos rendszerünkbe, még ha ez az abszolút ellenőrzés frusztrációt is okoz a végrehajtó hatalomnak”

– szögezte le a bíró az indoklásban.

Gilliam szerint – mint írta – ez az érvelés elég erős még abban az esetben is, ha csak ideiglenesen lesz elég a fal felépítésének akadályozására. Nem tartotta ugyanakkor elég erős érvnek azt, amely alapján Kalifornia és további 19 amerikai állam kérte őt a falépítés megakadályozására, nevezetesen, hogy a washingtoni kormány nem vette figyelembe a falépítés hatásáról készült környezetvédelmi tanulmányokat. A mexikói határon át érkező illegális bevándorlás miatti országos rendkívüli állapot kihirdetését és a határvédő fal részben védelmi pénzből való felépítését sokan támadják bírósági úton az Egyesült Államokban, de Gilliam bíró rendelkezésén kívül csak egy van, amely az építkezés elkezdésének közvetlen megakadályozására irányul. Donald Trump február 15-én hirdette ki a rendkívüli állapotot, miután a kormányzat működését biztosító költségvetést úgy szavazta meg a kongresszus, hogy abban nem szerepelt az elnök által kért 5,7 milliárd dolláros összeg a határfal megépítésére. A törvényhozók ugyanakkor jóváhagytak 1,375 milliárd dollárt a határ biztonságának erősítésére, de azzal a megkötéssel, hogy az összeget csakis elektronikus rendszerek felszerelésére vagy a már meglévő határvédelem modernizálására lehet fordítani, falépítésre nem. A kormányzat ezután eltervezte, hogy 6,7 milliárd dollárt átcsoportosít más területekről, így például elvesz a katonai beruházásokra fordítandó összegekből, de ezt csak úgy tehette meg, hogy rendkívüli állapotot hirdet ki.
Szerző

Nem javasolt a kipa viselése Németországban az erősödő antiszemitizmus miatt

Publikálás dátuma
2019.05.25. 17:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A zsidóellenes eszmék lopakodva tértek vissza, de nem a muszlimok, hanem a német szélsőjobboldaliak állnak mögöttük. Egy év alatt majdnem megduplázódott az erőszakos támadások száma is.
 Az antiszemitizmus erősödése miatt nem javasolja a Németországban élő zsidóknak kipa nyilvános viselését a német szövetségi kormány antiszemitizmus elleni kormánybiztosa - derül ki a Funke médiacsoport lapjaiban szombaton megjelent interjúból.  Felix Klein korábban azon az állásponton volt, hogy Németországban bárki bárhol viselhet nyilvánosan kipát, mert emiatt semmilyen bántódás nem érheti, most viszont már úgy véli, hogy sajnos már nem ez a helyzet, egyre kevésbé kelt felháborodást az antiszemita nézetek hangoztatása. Klein adatai szerint az antiszemita támadások elkövetőinek 90 százaléka szélsőjobboldali, és jóval kisebb számban olyan muszlimok, akik olyan arab tévécsatornákat néznek, melyek "borzalmas képet festenek Izraelről és a zsidóságról" - írja az MTI.
 Michel Friedman újságíró, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió egykori politikusa, az Európai Zsidó Kongresszus korábbi elnöke úgy értékelte Klein szavait, hogy ezzel a kormány gyakorlatilag beismerte, hogy képtelen megvédeni zsidó állampolgárait. Ha a szövetségi kormány képviselője hivatalosan közli a zsidósággal, hogy nincsenek mindenhol Németországban biztonságban az antiszemitizmustól és az erőszaktól, az a német jogállamiságról és politikai valóságról állít ki szomorú bizonyítványt" - húzta alá Friedman. "Azt javaslom, hogy ezt a nyilatkozatot mindenki vegye nagyon komolyan, mert ahol a zsidók nem élhetnek szabadon és biztonságban, ott hamarosan másokra is sor fog kerülni" - figyelmeztetett Michel Friedman. 
Németországban 2018-ban 1646 antiszemita bűncselekményt jegyeztek fel, mintegy 10 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Az erőszakig fajuló antiszemita támadások száma 37-ről 62-re nőtt a tavalyi évben.

Szerző