Kurz pártja szerepelt a legjobban Ausztriában, alig ártott a szélsőjobbnak az Ibiza-botrány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 10:14

Fotó: ALEX HALADA / AFP
35 százalék felett szerepelt az ÖVP, utána a szociáldemokraták következnek, 24,6 százalékkal. A botrányba keveredett FPÖ a harmadik, 18 százalékkal.
Az élen szerepelt Sebastian Kurz kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában az európai parlamenti (EP-) választáson, amelyen a voksok 35,4 százalékát sikerült megszereznie a vasárnap este közzétett, csaknem végleges eredmények szerint. Ez az ÖVP eddigi legjobb EP-választási eredménye. A második az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett a szavazatok 23,6 százalékával, azaz egyáltalán nem tudott hasznot húzni az elmúlt napok belpolitikai válságából.
Az ÖVP botrányba keveredett volt koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ibizai videó ellenére is a voksok 18,1 százalékát kapta. Az előző EP-választáson ennél csak 1,62 százalékkal szerepelt jobban, bár a 2017-es tartományi választáson közel 26 százalékot ért el a párt. Múlt hét végén azért kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke lemondani, mert kikerült róla egy felvétel, amint orosz oligarchákkal próbál napilapot és tv-adót vetetni pártjának, közbeszerzéseket ígérve cserébe. Ennek nyomán a kormánykoalíció is felbomlott, Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.
A Zöldek pártja (Die Grünen) 13 százalékon áll, őket az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 8,1 százalékkal.

Bizalmi szavazás, ahol Kurz egész kormányát készülnek leszavazni

Az ibizai felvételek nyomán hétfőn az osztrák parlamentben bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurz ellen. A szociáldemokrata SPÖ elnöksége vasárnap este döntötte el, hogy nem csak Kurz kancellár ellen szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, hanem az egész kormány ellen. Vagyis, mint a Presse nyomán írja a 444.hu, azokat a szakértőket is leszavazzák, akiket Kurz az ibizai botrány után kilépő FPÖ-s miniszterek helyére ültetett be.
Jó eséllyel egyébként maga az FPÖ is Kurz ellen fog szavazni, mint azt a Reuters szerint nyilatkozták a párt részéről.

Frissítve: 2019.05.27. 10:21

EP-választás – Húsz éve nem volt ilyen magas az átlagos részvételi arány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:47

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
A legtöbben Belgiumban, Luxemburgban, Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban voksoltak.
Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor – jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány. Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant. A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb – 30 százaléknál alacsonyabb – arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták. 
Szerző

Toryvezér kerestetik - beindult az utódlási kampány

Publikálás dátuma
2019.05.27. 09:00
JOHNSON A NAGY ESÉLYES - Nőne a no deal esélye, ha a volt külügyér lenne May utóda
Fotó: IAN KINGTON / AFP
A Theresa May brit kormányfő lemondását követő első hétvégén teljes gőzzel beindult az utódlási kampány.
A péntek délelőtti drámai, könnyáztatta búcsúbeszéd után két alapvető kérdés foglalkoztatta a brit közvéleményt. Az első az immár ügyvezető kormányfő politikai hagyatékának értékelése, a másik a tory vezetői pozícióra jelentkező újabb és újabb személyek esélyeinek latolgatása. Nem mintha a brit média különösebben törekedne az udvariasságra, de még ha igyekezne is, nem lehet eltagadni, hogy Theresa May az egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőként vonul be a szigetország történelmébe. Nevéhez egyetlen választási győzelem sem fűződik. Ahogy a The Times napilap fogalmazott: „Akármilyen revizionista is lehet majd egy történész, nem vonhatja kétségbe: May miniszterelnöksége kudarccal végződött”. Nem tudta teljesíteni legfontosabb feladatát, az Európai Unióból való kilépés levezénylését, de akárhogy is próbált ezekre koncentrálni lemondását bejelentő beszédében, a 2016. júliusi beiktatásakor vállalt társadalmi és gazdasági reform-ígéreteiből is keveset tudott megvalósítani. May látványos kudarcának legfőbb oka valószínűleg az ország vezetésére való alapvető alkalmatlansága volt. Ha ezt hatéves belügyminiszteri tevékenysége leplezte is, talán nem rendelkezett a megfelelő intellektuális képességgel. Bámulatos kitartása, önfegyelme mögött sok volt a csökönyösség, csekély önbizalommal és még kevesebb karizmával rendelkezett. Férjén, oxfordi egyetemi társán, Philip May-en kívül kevés tanácsadóra hallgatott, de fájdalmasan kipusztultak mellőle a politikai szövetségesek is. Míg természetes partnerei a Konzervatív Párt centrumában és attól balra helyezkedtek el, George Osborne volt pénzügyminiszter menesztésével, - akinek a sok közül fő állása az Evening Standard főszerkesztői pozíciója lett és May szüntelen bírálójává vált, - elidegenítette táborát, a jobb, euroszkeptikus szárny pedig soha nem fogadta be. Sorsa valójában abban a percben megpecsételődött, amikor a toryk kisebbségbe kerültek a rossz döntésnek bizonyult 2017-es idő előtti parlamenti választáson. A nagy késéssel előkészített, mégis átgondolatlan Brexit-koncepció végzetes fogyatékosságai, egyben a kormányfő tárgyaló stílusának gyengeségei és a Brüsszelben kötött, Westminsterben és Belfastban elfogadhatatlan alku teljes zsákutcának bizonyultak. Minden látszat ellenére az idő szorít: ha egy új kormányfőnek nem sikerül négyszögesítenie a kört és átvinni egy megállapodást, október 31-én rendezetlenül zuhan ki a szigetország az Európai Unióból. Theresa May utódlásának folyamata június 10-én veszi kezdetét és a jelölési folyamat annak a hétnek a végére be is fejeződik. Máris több mint fél tucat volt és jelenlegi kabinet miniszter jelezte részvételét, köztük Boris Johnson volt, és Jeremy Hunt, aktuális külügyér, Dominic Raab volt Brexit-felelős és Andrea Leadsom, aki a kormányfő visszavonulási bejelentésének előestéjén dobta be a törülközőt. A kormányzati ügyek parlamenti kezeléséért felelős hangadó politikus volt a May-érában a harminchatodik miniszter, aki nem tudta tovább vállalni a Downing Street-tel való összefonódást. Tony Blair húszévi kormányzás alatt sem vesztette el ennyi kormányzati kinevezettjét. A jelöltséghez nem kell több, mint a konzervatív frakció két tagjának támogató aláírása. A tory képviselők addig-addig szavazgatnak alkalmanként néhány napos szünettel, amíg a listán nem marad immár csak két kandidátus neve. A végső győztesről a teljes párttagság dönt. A jelenleg 124 ezer regisztrált konzervatívtól visszaérkezett szavazócédulák megszámlálása után várhatóan július végére lesz új vezetője a pártnak és kormányfője az országnak. Sok politikai megfigyelő borzad el a gondolattól, hogy ilyen aránytalan kisebbség határozza meg, ki kerül a 67 milliós Egyesült Királyság élére. A helyzet enyhítése érdekében a Konzervatív Párt elnöke, Brandon Lewis bejelentette, hogy a kampány során mindenkinek, azaz tagdíjat nem fizető tory rokonszenvezőknek, sőt a párttal semmiféle közösséget nem vállalóknak is alkalmuk lesz találkozni a jelöltekkel és kérdéseket feltenni nekik. A II. Erzsébet 1952-es trónra lépése óta tizennegyedik, minden bizonnyal eredendően kilépéspárti kormányfőnek bizonyítania kell működőképességét, így az új miniszterelnök várhatóan vagy maga kér majd bizalmi szavazást, vagy az ellenzék nyújtja be indítványát a voksra. Ha az új tory frontember-kormányfő nem állja meg ezt a próbát, regnálása tiszavirág életűnek bizonyulhat és elkerülhetetlenné válik egy újabb idő előtti parlamenti választás kiírása.