Nem kellett tolmács a szavazófülkékhez

Ezúttal nem hallatszott orosz vagy ukrán szó a határ mentén lévő települések szavazófülkéiben, noha az ellenzéki delegáltak felkészültek rá, hogy jelentsék az ilyen eseteket.

A tavaly tavasszal lezajlott parlamenti voksoláson ugyanis többször előfordult, hogy ezen a két nyelven kértek segítséget a kettős állampolgárságú, de magyarul mégsem beszélő választók, akik rendelkeztek magyarországi lakcímmel. Ezért előzetesen arra is választ kértek, vajon mennyire törvényes, ha valaki netán tolmáccsal érkezik, de azt a választ kapták, hogy egy magyar állampolgárnak tudnia kell magyarul, ezért, ha ilyen előfordul, azt jelentsék. Magyar Zoltán, záhonyi szocialista delegált szerint sokakat visszatarthatott a szavazástól, hogy a korábbi visszaélések miatt többen is feljelentést tettek, s a rendőrség közel száz esetben közokirat-hamisítás miatt már eljárást is indított, és a kamu-lakcímekről kényszerkijelentések történtek.

A záhonyiak szerint a vasárnapi határátlépés-könnyítésével – ezúttal több sávon engedték a forgalmat, s tiszteket is átvezényeltek ide más szakaszokról – akár öt perc alatt átjutott, aki most szavazni akart, nem is volt feltorlódott autó, noha máskor akár öt-hat órát is várakozni kell. Mivel a választói névjegyzék nem tesz különbséget kettős állampolgár és hazai szavazó között, s a lakcím sem igazít el, szerettük volna a határforgalom alapján megtudni, milyen nagyságrendben érkezhettek szavazók vasárnap az ukrán oldalról. Az ORFK adatai szerint közel ezerötszáz emberrel több lépte át a határt most vasárnap, mint az azt megelőző hét vasárnapján: egy héttel ezelőtt 20036-an, most pedig 21466-an keltek át az öt közúti és a két vasúti ponton. Legnagyobb a különbség Beregsuránynál, ahol a május 19-i 5502 határátlépőhöz képest most 6516-an érkeztek.