Nem kellett tolmács a szavazófülkékhez

Publikálás dátuma
2019.05.29. 08:15

Fotó: Konyhás István
Ezúttal nem hallatszott orosz vagy ukrán szó a határ mentén lévő települések szavazófülkéiben, noha az ellenzéki delegáltak felkészültek rá, hogy jelentsék az ilyen eseteket. A tavaly tavasszal lezajlott parlamenti voksoláson ugyanis többször előfordult, hogy ezen a két nyelven kértek segítséget a kettős állampolgárságú, de magyarul mégsem beszélő választók, akik rendelkeztek magyarországi lakcímmel. Ezért előzetesen arra is választ kértek, vajon mennyire törvényes, ha valaki netán tolmáccsal érkezik, de azt a választ kapták, hogy egy magyar állampolgárnak tudnia kell magyarul, ezért, ha ilyen előfordul, azt jelentsék. Magyar Zoltán, záhonyi szocialista delegált szerint sokakat visszatarthatott a szavazástól, hogy a korábbi visszaélések miatt többen is feljelentést tettek, s a rendőrség közel száz esetben közokirat-hamisítás miatt már eljárást is indított, és a kamu-lakcímekről kényszerkijelentések történtek. A záhonyiak szerint a vasárnapi határátlépés-könnyítésével – ezúttal több sávon engedték a forgalmat, s tiszteket is átvezényeltek ide más szakaszokról – akár öt perc alatt átjutott, aki most szavazni akart, nem is volt feltorlódott autó, noha máskor akár öt-hat órát is várakozni kell. Mivel a választói névjegyzék nem tesz különbséget kettős állampolgár és hazai szavazó között, s a lakcím sem igazít el, szerettük volna a határforgalom alapján megtudni, milyen nagyságrendben érkezhettek szavazók vasárnap az ukrán oldalról. Az ORFK adatai szerint közel ezerötszáz emberrel több lépte át a határt most vasárnap, mint az azt megelőző hét vasárnapján: egy héttel ezelőtt 20036-an, most pedig 21466-an keltek át az öt közúti és a két vasúti ponton. Legnagyobb a különbség Beregsuránynál, ahol a május 19-i 5502 határátlépőhöz képest most 6516-an érkeztek.
Szerző

Továbbra sincs elnöke a Fővárosi Törvényszéknek

Publikálás dátuma
2019.05.29. 07:30

Fotó: Shutterstock
Meghallgatta tegnap a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára pályázó mindkét bírót Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Mint arról beszámoltunk, a március 20-i határidőig két pályázat érkezett a legnagyobb magyar bíróság elnöki állására: az egyiket Polgárné Vida Judit az FT, Handó által tavaly május 28-án egy év határozott időre megbízott elnöke, a másikat pedig Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője adta be. A törvényszék áprilisi összbírói értekezletén Vadász pályázatát 65,04 százalékra értékelték, Vida pályázata pedig 17,04 százalékos támogatást kapott. A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés volt a törvényszék vezetése és Handó felé: arra utalt, hogy az FT bírái nem elégedettek a törvényszéken zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel.
Handó sokáig kivárt a pályázók meghallgatásával: a megbízott elnök, Vida egyéves mandátuma ugyanis éppen tegnap járt le. Emögött az állhat, hogy egyik bírót sem kívánja kinevezni, hanem ismét eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, ahogy már két esetben megtette. Vida azért nem kaphatja meg az elnöki posztot, mert az OBT jóváhagyásával térhet csak el az összbírói értekezlet sorrendjétől, amire nincs esély, az OBT-tag Vadász pedig éppen a bírói tanácsi tagsága miatt nem jöhet szóba Handónál.
A tegnapi meghallgatásról ellentmondásos információkat hallottunk, az biztos, hogy Vadász meghallgatása igen rövidre sikerült. Vidáról annyit tudni, hogy holnaptól nem ő vezeti az FT-t, szűkebb környezetétől elbúcsúzott, és össze is csomagolt. Sem erről, sem a meghallgatásokról nem adott hírt a bíróságok központi honlapja, de a belső bírósági intranetes rendszer sem számolt be róla.
Mindez arra utal, hogy az OBH-elnök ismét eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Ebben az esetben Tóth Gyula elnökhelyettes vezeti tovább az FT-t addig, amíg Handó ismét meg nem bíz valakit határozott időre az elnöki feladatokkal. Vida Judit már nem jön szóba, esélyesként emlegetik Tóth Áron Lászlót, Handó kabinetvezetőjét, valamint Kovács Helga Mariannt, az FT polgári kollégiumának tanácselnökét, aki Varga Zs. András alkotmánybíró, volt legfőbb ügyész-helyettes felesége.
Szerző
Frissítve: 2019.05.29. 14:07

Orbán Viktor is a DK feltételei között szerepel

Publikálás dátuma
2019.05.29. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több feltétele is lehet a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőinek azzal kapcsolatban, hogy végül melyik pártcsoportba ülnek majd be az Európai Parlamentben - értesült a Népszava.
Gyurcsány Ferenc az ATV-ben beszélt arról: kedden Brüsszelbe utazik, ahol az európai liberálisok és szociáldemokraták vezetőivel is tárgyal arról, hogy az EP-be kijutó képviselőik melyik politikai csoportosuláshoz csatlakozzanak. A párt saját értékelése szerint - miután négy mandátumot is szereztek - már kéréseket is megfogalmazhatnak. Ezek között értelemszerűen szerepelhetnek majd a DK legfontosabb európai programpontjai (az egységesülő Európa, a szociális különbségek csökkentése uniós szinten, klímavédelem), de akár azt is feltételül szabhatják, hogy megkapjanak valamilyen EP-tisztséget, például egy bizottság vezetését. Forrásaink azt is elképzelhetőnek tartják, a DK csak olyan frakcióhoz csatlakozik, amelyik nyomást gyakorol Európai Néppártra annak érdekében, hogy ne vegyék be maguk közé a Fideszt. (A francia Emmanuel Macron pártja már közölte, hogy csak akkor támogatják Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság elnökévé, ha a Néppárt kiteszi a Fideszt.) Udo Bullmann, az európai szocialisták elnöke lapunknak úgy reagált, örömmel látják a DK képviselőit, ha továbbra is velük szeretnének dolgozni. A DK-ban egyébként úgy látják, az „MSZP a nagypárti, majd a középpárti lét után eljutott a kispárti fázisba”, és álláspontjuk szerint nem biztos, hogy lesz innen még út felfelé. - A Demokratikus Koalíció megalakulása után sokan átjöttek az MSZP-től, ám ez a folyamat egy idő után megállt, de most lehet hogy újraindul ez a folyamat - mondták forrásaink. Volt, aki azt sem zárta ki, hogy a közeljövőben „néhány ismert szocialista is csatlakozik hozzájuk”. A „Gyurcsány-párt” részéről azonban ennek érdekében nem tesznek majd lépéseket.
A DK-sok egyébként igen optimisták az őszi önkormányzati választásokat illetően: egy teljes ellenzéki összefogás esetén azt sem zárják ki, hogy 15-18 megyei jogú várost is megszerezzenek a Fidesztől, míg a mintegy 140 tízezres kisváros felét is elhódíthatónak tartják. És természetesen a főpolgármesteri tisztséget is.
Budapesten egyébként két-három kerületben tárgyalnák újra a már megkötött megállapodásokat a kerületi polgármester-jelöltekről, ha a Momentum Mozgalom úgy dönt, hogy újranyitja ezt a kérdést. Azt viszont semmiképpen nem támogatnák, hogy Karácsony Gergely helyett más legyen a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt.
Egy magas rangú forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc várhatóan mérsékeltebb hangnemre vált majd a belpolitikai vitákban. - Egy kis pártnak, még ha politikájában mérsékelt is, kommunikációjában radikálisnak kell lennie, különben nem látszik. Egy középpárt már megengedheti magának a visszafogottabb hangnemet, mi pedig elértünk erre a szintre – állította forrásunk, aki szerint a jövőben Thomas Piketty, Paul Krugman kapitalizmuskritikája mentén politizálnak majd, de az izraeli „sztártörténész”, Yuval Noah Harari által felvetett globális problémákat is beemelik a mondanivalójuk közé. Utóbbi azért érdekes, mert Harari köztudottan Orbán Viktor kedvenc szerzői közé is tartozik.