Beragadt a versenyképességünk, reformokra van szükség

Magyarország megőrizte tavalyi pozícióját, a 47. helyet a svájci IMD üzleti iskola listáján.

Ahhoz, hogy előbbre jussunk reformokra van szükség. Bár számos, egyébként jobb pozícióban lévő régióbeli ország 1-2 helyet rontott a helyezésén – a mögöttünk levő Szlovákia és Horvátország éppen javított, illetve Románia valamint Bulgária helye nem változott –, így hazánk helyzete még kedvezőnek is mondható. Szakértők szerint azonban a mozdulatlanságunk valójában a versenyképesség javulása terén a kifulladás jeleit mutatja, vagyis hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy feljebb tudjunk lépni. Ezt bizonyítja az is, hogy a mostani első helyezett Szingapurnak 9 esztendőre volt szüksége, hogy ismét az élre kerüljön. Az is tény, hogy manapság Európai országok között nehezebb előrébb kerülni a listán, mint évekkel ezelőtt.

Az IMD idei elemzése 63 országot rangsorolt összesen 332 mutató segítségével. Az IMD is, bár elismeréssel szól a jelenlegi, kétségtelenül jelentős – 5 százalék körüli – gazdasági növekedésről, ugyanakkor ebben kritikus instabilitást vél felfedezni. A Portfolio által részletezett értékelés szerint Magyarország több versenyképességi összetevőjénél jelentős romlás is kimutatható. A gazdasági teljesítmény pillérben 2015-ben még a 17. helyet foglaltuk el, addig 2018-ban lecsúsztunk a 39. pozícióba, most pedig már csak a 46. helyen vagyunk. Az okok között megemlítik a romló befelé és kifelé áramló közvetlen működőtőke-befektetési dinamikát, a fenntarthatatlan foglalkoztatási struktúrát (a közmunkások még mindig magas száma, a növekvő agyelszívás és összességében aggasztó munkaerő-hiány). A kormányzati hatékonyság főként a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően enyhén javuló tendenciát mutat, három pontot javítva a 45. helyre jött fel az ország. Részösszetevőkben viszont bírálatot kaptunk a túlzott mértékű nacionalizmus, és a globalizációval szembeni hangulatkeltés, sőt a digitális technológiák visszafogott elterjedése és használata, valamint a a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának emelkedése miatt is. Az IMD-nél érzékelték az üzleti hatékonyságot gátló tényezőket éppúgy, mint azt, hogy az infrastruktúra terén sem sikerült előbbre lépni- ideértve a nyelvtudást, a hiányzó mérnöki bázist, az oktatás, egészségügy eredményességét.

Nemrégiben Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy interjúban kijelentette: