326,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.29. 19:24
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerdán: az euróval és a dollárral szemben erősödött, míg a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Este hét órakor az eurót 326,06 forinton, a dollárt 292,87 forinton, a svájci frankot 290,76 forinton, a japán jent pedig 2,6775 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,25 százalékkal, a dollár pedig 0,01 százalékkal gyengült, míg a frank 0,06 százalékkal, a jen pedig 0,14 százalékkal erősödött. Az euró 1,1134 dolláron forgott, a keddi záráshoz képest 0,24 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1124, a legmagasabb 1,1173 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,28 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1212 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0072 frankot kértek, 0,03 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,05 százalékkal erősödött a dollár, 109,42 jenen jegyezték szerda este. 
Szerző

Lassan érkezik a jó kőolaj

Publikálás dátuma
2019.05.29. 18:14

Fotó: Viktor Drachev /
Igor Gyomin igazgatói tanácsadó nyilatkozata némi ellentmondást mutat a hazai olajszállítást és -finomítást végző Mol múlt pénteki közlésével.
Tegnap késő délutánra ígérte az orosz Barátság-kőolajvezetéket üzemeltető Transznyefty a szabványos minőségű nyersanyag hazai megjelenését. Előzetesen, valamivel éjfél után Fényeslitkénél elkezdődött az átszivattyúzás – idézi az MTI Igor Gyomin igazgatói tanácsadó moszkvai nyilatkozatát. Ez némi ellentmondást mutat a hazai olajszállítást és -finomítást végző Mol múlt hét pénteki közlésével, miszerint
„ahogy azt a Mol korábban is jelezte, ismét jó minőségű olaj érkezik a Barátság kőolajvezetékben”.

Bár ez akár úgy is érthető, hogy Európában valahol, azt is hozzáfűzték, hogy
„egyelőre nincs szükség a fogadásra, hiszen a Dunai Finomító ellátása zavartalan, a terveknek megfelelő; várhatóan jövő héten kezdődik meg az átvétel”.

Korábban is több félreérthető üzenet jelent meg e tárgyban. Május elején még május közepére, a múlt hét elején a múlt hét végéig, a múlt hét közepén pedig e hét elejére ígérték a jó minőségű kőolaj hazai fogadását a különböző illetékesek. Mindazonáltal a lepárlásra használható anyag a jelek szerint kétségkívül közeledik. Igaz, lapunknak az üggyel kapcsolatos tegnapi kérdéseire a Mol nem reagált. Egy felvetésünk kapcsán viszont emlékeztettek, hogy a tulajdonukban lévő pozsonyi finomítóba már múlt hét csütörtökön jó minőségű anyag érkezett. Mint arról korábban beszámoltunk, április második felében az orosz kitermelési helyszíneken a finomítókat károsító szennyezőanyag került az Európát nyersolajjal ellátó vezetékbe. Az első fehérorosz vészjelzéseket követően a nyomvonalon fekvő vevők – így a Mol – sorra függesztették fel a vételezést a csőből. Az illetékes miniszter április végén a cég számára felajánlotta az ország biztonsági nyersolaj-készleteinek mintegy kétharmadát, 400 ezer tonnát, amiből eddig az olajcég összesen – mint azt tegnap a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség lapunknak megerősítette – 246 ezer tonnát vásárolt. Kérdésünkre hozzátették: az értékesítés során olyan árat kell megállapítaniuk, amivel bevételük fedezetet nyújt az általuk külön ügylet keretében visszavásárolandó készlet költségeire. A múlt héten a Mol még a rossz minőségű anyagból szivattyúzott át saját tárolóiba százezer tonnát. Ezt aztán fokozatosan a jó anyaghoz keverve hasznosítják. A krízis során nem ingott meg a hazai üzemanyag-ellátás.
Szerző

Beragadt a versenyképességünk, reformokra van szükség

Publikálás dátuma
2019.05.29. 18:08
Illusztráció/Shutterstock
Magyarország megőrizte tavalyi pozícióját, a 47. helyet a svájci IMD üzleti iskola listáján.
Ahhoz, hogy előbbre jussunk reformokra van szükség. Bár számos, egyébként jobb pozícióban lévő régióbeli ország 1-2 helyet rontott a helyezésén – a mögöttünk levő Szlovákia és Horvátország éppen javított, illetve Románia valamint Bulgária helye nem változott –, így hazánk helyzete még kedvezőnek is mondható. Szakértők szerint azonban a mozdulatlanságunk valójában a versenyképesség javulása terén a kifulladás jeleit mutatja, vagyis hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy feljebb tudjunk lépni. Ezt bizonyítja az is, hogy a mostani első helyezett Szingapurnak 9 esztendőre volt szüksége, hogy ismét az élre kerüljön. Az is tény, hogy manapság Európai országok között nehezebb előrébb kerülni a listán, mint évekkel ezelőtt. Az IMD idei elemzése 63 országot rangsorolt összesen 332 mutató segítségével. Az IMD is, bár elismeréssel szól a jelenlegi, kétségtelenül jelentős – 5 százalék körüli – gazdasági növekedésről, ugyanakkor ebben kritikus instabilitást vél felfedezni. A Portfolio által részletezett értékelés szerint Magyarország több versenyképességi összetevőjénél jelentős romlás is kimutatható. A gazdasági teljesítmény pillérben 2015-ben még a 17. helyet foglaltuk el, addig 2018-ban lecsúsztunk a 39. pozícióba, most pedig már csak a 46. helyen vagyunk. Az okok között megemlítik a romló befelé és kifelé áramló közvetlen működőtőke-befektetési dinamikát, a fenntarthatatlan foglalkoztatási struktúrát (a közmunkások még mindig magas száma, a növekvő agyelszívás és összességében aggasztó munkaerő-hiány). A kormányzati hatékonyság főként a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően enyhén javuló tendenciát mutat, három pontot javítva a 45. helyre jött fel az ország. Részösszetevőkben viszont bírálatot kaptunk a túlzott mértékű nacionalizmus, és a globalizációval szembeni hangulatkeltés, sőt a digitális technológiák visszafogott elterjedése és használata, valamint a a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának emelkedése miatt is. Az IMD-nél érzékelték az üzleti hatékonyságot gátló tényezőket éppúgy, mint azt, hogy az infrastruktúra terén sem sikerült előbbre lépni- ideértve a nyelvtudást, a hiányzó mérnöki bázist, az oktatás, egészségügy eredményességét.  Nemrégiben Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy interjúban kijelentette:
„Annál nincsen rosszabb, ha nincs erős verseny, ez a gazdaságra, a politikára és a sportra is igaz.”

Szerző