Összedugta fejét az iszlám világ

Publikálás dátuma
2019.05.31. 17:09

Fotó: YOUSEF ALLAN / AFP
Miközben az Egyesült Államok és Irán háborús hangulatban üzengetnek egymásnak, olajtankerek – és vezetékek ellen követnek el támadást, valamint Szíriában, Jemenben és Líbiában is újra szólnak a fegyverek, az arab államok is elérkezettnek látták az időt, hogy a tettek mezejére lépjenek. A napokban rendhagyó módon három csúcstalálkozót rendeztek egyszerre Mekkában: az eredetileg 22 tagú Arab Liga és a Perzsa (Arab)-öböl menti államokat tömörítő Öböl Menti Együttműködési Tanács ülésezett, majd még az 57 tagú, muszlim többségű államokat tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete is tárgyal. Hogy ennyi országot összetrombitáltak egyszerre, már önmagában is különleges, a kezdeményezés élére álló Rijád pedig ugyancsak sietett hangsúlyozni, hogy „vészhelyzeti” csúcsokról van szó. „Kétségtelen, hogy jelenleg több olyan sürgető ügy is van, amelyekben az arab (és muszlim) államoknak érdemes egyeztetni. A növekvő amerikai-iráni feszültségeken túl a nemsokára nyilvánosságra kerülő amerikai izraeli-palesztin béketerv, vagy a folyamatban lévő polgárháborúk is napirendre kerültek” – értékelte lapunknak a tárgyalások szükségességét Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója ugyanakkor úgy vélte, konkrét eredményekre nem lehetett számítani, hiszen ezekben a kérdésekben mind az arab, mint az Öböl-menti államok vezetői megosztottak, nem is beszélve az iszlám országokról.
A tárgyalásokat mégis egyértelműen egy Irán-ellenes szövetség felépítésére használták fel. Még akkor is, ha némi meglepetésre a találkozókra például az a Katar is meghívást kapott, amely ellen négy arab állam vezetésével két évvel ezelőtt bojkottot hirdettek, mert a vádak szerint Doha terroristákat támogat és túl közeli a viszonya Iránnal. „Hallani lehet olyan véleményeket, hogy az amerikai kormány igyekezett közvetíteni az elmúlt időszakban is az iráni veszélyre hivatkozva Katar és szomszédjai között, és olyanokat is, amelyek szerint a szaúdi vezetés békülékenyebb lenne, mint az emírségi, de egyelőre semmi kézzel foghatót nem tud a külvilág” - fogalmazott ezzel kapcsolatban Szalai Máté. A kutató úgy vélte, pontosan még nem tudni, mit jelent a katari meghívás, mindenesetre bíztató, hogy a katari kormányt a miniszterelnök, és nem egy alacsonyabb rangú kormánytag fogja képviselni. Fontosnak tartotta viszont hangsúlyozni, hogy Katar és az ellene fellépő államok között soha nem szűnt meg teljesen a kapcsolat. Abból, hogy Szaúd-Arábia ismét az arab világ élére próbál állni úgy tűnik, sikerül kitörnie abból a helyzetből, amibe Dzsamal Hasogdzsi ellenzéki újságíró isztambuli meggyilkolása után sodorta magát. A KKI kutatója szerint Szaúd-Arábia elszigeteltségéről eddig sem lehetett beszélni, a Hasogdzsi-ügy inkább eszköz volt a riválisok kezében, amit a szaúdiak gyengítésére használtak. „Való igaz, hogy az elmúlt évek botrányai miatt, - amelyek között a Hasogdzsi-ügy csak a jéghegy csúcsa volt - a szaúdi vezetés külpolitikai hatékonysága erősen lecsökkent. 2018 végétől azonban láthatunk egy konszolidációs szándékot Rijád részéről, ami a kormányátalakításban és a konszenzusosabb, csendesebb külpolitikában és egy külgazdasági fókuszban ölt testet. Erre a nemzetközi közösség egyelőre pozitívan reagált” – vélekedett. Szalai Máté szerint a csúcsok összehívása teljesen beleillik az a 2015-ben hatalomra került szaúdi külpolitikai stílusba, Szalmán király és fia, Mohamed bin Szalmán fő célja a királyság vezető szerepének megerősítése (vagy egyáltalán elérése) a szunnita arab világon belül. Ebből a célból az elmúlt években többször fordultak koalícióépítési eszközökhöz, legyen szó a terrorizmus elleni együttműködésről, a jemeni kormány megsegítéséről vagy a Katar ellen felépített koalícióról.
Szerző

Üzent Brüsszelnek a koszovói elnök: ha nem foglalkoznak országával, egyesíti azt Albániával

Publikálás dátuma
2019.05.31. 15:08
Hashim Tachi
Fotó: AFP
Ha az unió kirekesztő Koszovóval szemben, napirendre kerül az egyesülés Albániával, de akár az albánok lakta Dél-Szerbiával is - üzente Hashim Thaci. A szerb elnök is csalódott az EU-ban.
"Amennyiben az Európai Unió nem akar két albán államot két albán zászlóval elfogadni, akkor fogadjon el csak egy zászlót" - fogalmazott a pristinai sajtó beszámolói szerint a köztársasági elnök. Hashim Thaci szerint az egyesülés parlamenti határozattal, de akár népszavazással is elfogadtatható lenne.
Hashim Thaci az Európai Unió kirekesztő politikájának tartja például azt, hogy az unió hosszú évek óta nem törli el a vízumkényszert a koszovói állampolgárokkal szemben. A politikus szerint ez azt bizonyítja, hogy itt az ideje komolyan fontolóra venni a nemzetegyesítés lehetőségét. Úgy vélte, hogy az egyesülés Albániával nagyon könnyen megvalósítható, és annak a "történelmi igazságtalanságnak a kijavítása" sem volt még soha közelebb, amely külön államba helyezte a főként albánok lakta dél-szerbiai Presevót, Bujanovacot és Medvedját.
Hashim Thaci arról is beszélt, hogy esze ágában sincs megalakítani az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelyre a 2013-ban Brüsszelben megkötött szerb-koszovói megállapodás kötelezné.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
"Ha nem reagáltak arra, hogy Hashim Thaci meggondolta magát, és nem akarja teljesíteni a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, mert szerinte megváltoztak a körülmények, akkor az a nemzetközi jog végét jelenti. Ezentúl az ilyen megállapodások nem jelentenek semmit" - fogalmazott a szerb államfő. Aleksandar Vucic felháborítónak nevezte Hashim Thaci kijelentéseit, és kijelentette, az Európai Uniótól már nem is vár semmit. Hozzátette, hogy ha valóban népszavazást tartanak Albánia és Koszovó egyesüléséről, arra Szerbia komoly és felelősségteljes módon fog reagálni.
Frissítve: 2019.05.31. 16:43

Minden dunai hajóutat lemondott a dél-koreai utazási iroda

Publikálás dátuma
2019.05.31. 14:10

Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
Visszatérítik a már befizetett budapesti utak árát.
A dunai hajóbalesetet szenvedő koreai turistacsoport utazását szervező Very Good Tour iroda máris bepereli a katasztrófa okozóját. Az összes dunai hajóutat lemondták és visszatérítik a már befizetett budapesti utak árát – írja a Korea Times alapján az Infostart.hu. A lap szerint az utazási iroda a Viking Sigyn tulajdonosa és üzemeltetője ellen is jogi eljárást kezdeményez, de először megvárja az elsődleges vizsgálatok lezárását.  A Very Good Tour az áldozatok hozzátartozóinak utazását is megszervezte, pénteken 43 ember indult el Dél-Koreából Budapestre.
Az utazási iroda forgalmán jócskán meglátszik a baleset, a tragédia óta sorozatban mondják le a foglalásokat az ügyfeleik, az új jelentkezők száma pedig a felére esett.

A dél-koreai utazási iroda bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti a programjai közül a dunai hajózást, de ugyanígy döntött több más, Budapestre utaztató koreai iroda, így a Hana Tour, a Mode Tour és a Yellow Balloon Tour is.
Szerző
Témák
Duna Dél-Korea