Előfizetés

A legsúlyosabb balesetek a Dunán

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.05.30. 07:09

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A szerda éjjelihez hasonló súlyosságú baleset itthon nem volt, máshol azonban már előfordult.
A belvízi hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési és szállítási mód, de balesetek azért előfordulnak, írja a folyamhajo.hu portál, amely összeszedte a legsúlyosabb dunai hajóbaleseteket. A Duna fekete krónikája:    1982. szeptember 23.: a Horány és Dunakeszi között utasok nélkül éjjeli menetben közlekedő  átkelőhajó keresztezett egy szovjet kötelékét, amely átgázolt rajta. Az átkelő azonnal elsüllyedt, 2 fős személyzete az ütközés során életét vesztette. 1983. szeptember 5.: a MAHART Sirály I szárnyashajója Bécsből Budapest felé tartott, amikor Bécset alig elhagyva utolérte a szovjet Vilnius tolóhajó kötelékét, melynek jobb hátsó bárkájába 70 km/h-s sebességgel beleütközött. A szárnyashajó 2 utasa a helyszínen meghalt, 9 súlyosan megsérült, a hajó pedig süllyedésközeli állapotba került. 1989. szeptember 10.: a dunai hajózás XX. századi krónikájának egyik legtragikusabb balesete. Egy román személyszállító hajó erősen korlátozott látási viszonyok között összeütközött egy  bolgár tolt kötelékkel, majd percek alatt elsüllyedt. A Galac-Grindu útvonalon közlekedő személyhajó több mint 200 utasa életét vesztette. A baleset az első jelentések szerint amiatt következett be, mert a bolgár karaván letért a számára kijelölt útvonalról. 1991. június 29.: az ausztriai Hainburg közelében korlátozott látási viszonyok között összeütközött az osztrák vámhatóság March nevű szolgálati motorhajója egy szovjet tolóhajó kötelékével. A March fedélzetén 3 fő teljesített szolgálatot, valamennyien életüket vesztették. 1996. október 22.: a Bécs alatt átzsilipelésre készülő szlovák Ďumbier nevű tolóhajót és tolatmányát az áradó Duna a freudenau-i erőmű áteresztő kapuihoz vágta, majd átpréselte rajta. A tragédiában a hajó személyzetének 8 tagja életét vesztette, csupán egy matrózt sikerült megmenteni.  2005. október 2.: Budapestről Pozsony felé tartó román Oltenita kabinos üdülőhajón a szlovákiai Szap község magasságában egy zárlatos vízforraló kigyulladt. Mivel a szivattyú- illetve oltóberendezések nem működtek megfelelően, az egész fedélzet lángokba borult. A partra futtatott hajó 77 fő utasa és a legénység 44 tagja (néhányuk vízbe ugorva) épségben megmenekült, mentésükben a partra érkező tűzoltók is részt vettek. Az énekesnőt azonban nem sikerült kimenteni, ő a kabinjában égett.    2016. szeptember 11.: a Nürnbergből Budapestre tartó Viking Freya kabinos üdülőhajó a Duna-Majna csatornán Erlangennél hajnalban egy közúti hídnak ütközött, mely teljes egészében szétroncsolta a kormányállását a hajó felső fedélzetéhez szorítva azt. A fülkében szolgálatot teljesítő 2 magyar állampolgár - a hajó első tisztje, valamint egy matróza - a helyszínen életét vesztette. 

Az elmúlt tíz év hajóbalesetei Magyarországon

2010. január 2. - A dunaföldvári hídnál szétszakadt egy román tolóhajó kilenc bárkából álló, szenet szállító köteléke. Az egyik léket kapott bárka a hídtól délre mintegy öt kilométerre akadt meg a hajózó útban, és elsüllyedt. Egy másik bárka a hídtól körülbelül két kilométerre, a hajóúton kívül akadt fenn. 2010. február 3. - Léket kapott egy áruszállító hajó a Dunán Visegrádnál, a kapitány a partnak manőverezte a német zászló alatt hajózó vízi járművet. A balesetben nem sérült meg senki. 2010. április 29. - Keresztkövezésnek ütközött, majd léket kapott egy német lobogó alatt hajózó kisgéphajó a Dunán Mohácsnál. A hajó vezetője súlyos sérüléseket szenvedett, utasa nem sérült meg. 2012. május 22. - Harminchárom embert mentettek ki a tűzoltók a Lánchíd lábánál a Dunában rekedt városnéző kétéltű vízi járműből, amely irányíthatatlanná vált. Senki nem sérült meg. 2012. október 7. - Zátonyra futott Dunaföldvárnál egy csaknem 11 ezer tonna üzemanyagot szállító tankhajó. 2016. szeptember 15. - A Dunába esett két ember egy csónakból Szigetbecsénél, egyikük a helyszínen meghalt, a társa eltűnt. 2017. május 5. - Két ukrán felségjelzésű vízi jármű, egy turistahajó és egy tehervontató ütközött Nyergesújfalu és Tát között. Egy ember könnyebben megsérült. 2017. augusztus 6. - Uszály ütközött össze motorcsónakkal a Dunán Százhalombatta, illetve Tököl térségében, egy gyereket kimentettek, egy ember elmerült a vízben. 2018. augusztus 3.- Kisodródott a part menti kövekre egy menetrend szerint közlekedő BKV-hajó a Parlament környékén, az utasokat tűzoltóhajó segítségével tették partra. 2019. március 31. - Elsüllyedt egy komp tolóhajója Százhalombattánál, senki sem sérült meg.

„A világért se a suliba küldje a munkafüzeteket!” – Mindenki menekül az állami tankönyvektől

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.05.30. 06:40

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Ám közben tartanak a retorzióktól. Sokan a még engedéllyel rendelkező könyveket sem merték megrendelni.
Arra szeretném kérni, hogy ne verje nagydobra, és a világért se a suliba küldje a munkafüzeteket! Egy anyuka vállalkozott a „fogadásra”. Ő amúgy is többet van otthon, jobban át tudja venni a csomagot, mint én – olvasható abban a levélben, amit egy egyházi iskola pedagógusa küldött az egyik magán tankönyvkiadónak, nem sokkal az idei tankönyvrendelési időszak után. Óvatosságát azzal magyarázta, hogy bár az elmúlt években „kisebb-nagyobb cirkuszokkal”, de tudott rendelni magánkiadós tankönyveket, munkafüzeteket, idén „irdatlan grimbusz” kerekedett belőle. A kormány évek óta próbálja kiszorítani az alternatív tankönyveket az iskolákból annak érdekében, hogy a tanárok inkább a sokszor kétes minőségű „újgenerációs” állami tankönyveket válasszák. Idén egy rendeletmódosítással érték el, hogy a tavaly decemberben lejárt magánkiadós kiadványok engedélyét ne lehessen meghosszabbítani, emiatt több száz népszerű tankönyv került le a hivatalos tankönyvjegyzékről. Az intézkedés nagy bizonytalanságot keltett az iskolákban, sokan a még engedéllyel rendelkező könyveket, munkafüzeteket sem merték megrendelni. Az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai szerint a tavalyi évhez képest idén kevesebb mint felére csökkent a magánkiadós tankönyvek iskolai megrendelésének aránya. A levél a magánkiadókat tömörítő Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületéhez (TANOSZ) is eljutott, s mint kiderült, nem ez az egyetlen visszajelzés. Egy másik iskola pedagógusa azt írta: azt osztályában minden szülő vállalta, hogy a költségek megtérítése mellett a megszokott, jól bejáratott tankönyvekből tanulhassanak gyermekeik. Egy állami intézmény egyik osztályfőnöke is ugyanerről számolt be, ám végül nem rendelt alternatív tankönyveket. „Bár minden szülő vállalta, azt kockáztatom, hogy egy esetleges intézményi ellenőrzés során iskolánk igazgatóját, mint a nevelésért-oktatásért egy személyben felelős vezetőt teszik felelőssé azért, hogy nem az állami listán szereplő könyveket használom” – indokolta döntését. Egy iskola tankönyvfelelőse pedig azt írta: érthetetlen, miért kerültek le a minőségi tankönyvek a hivatalos listáról, hiszen az új Nemzeti alaptanterv bevezetése csak jövő szeptemberben esedékes, így a most szeptemberben induló tanévben az eddigi tankönyvek is megfelelnek a kerettanterveknek. A TANOSZ állásfoglalása szerint a kormány intézkedései csorbítják – sőt, lassan megszüntetik – a szabad tankönyvválasztás jogát.

A kistermelők nyakán marad a szőlő Tokaj-Hegyalján - Állami segítséggel teszik őket tönkre?

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.05.30. 06:00

Fotó: Szalmás Péter
Az állami felvásárló szikár levélben tudatta: idén nem veszi át a termést.
Ha tavaly sokan sírtak, idén többen zokogni fognak a tokaji borvidéken: számos kistermelő a napokban kapta kézhez az állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. levelét, amelyben arról értesítik őket, hogy a társaság nem kívánja tőlük felvásárolni az idei termést. Sok családnak az így szerzett bevétel jelentette a túlélést: ezen a vidéken nincsenek nagy ipari üzemek, az utolsó ilyenre, a szerencsi cukorgyárra a 2000-es évek közepén lakat került. Mindez tovább erősíti a helyiekben azt az érzetet, hogy az itteni kistermelőket állami segítséggel akarják ellehetetleníteni, hogy aztán néhány kézben koncentrálódjanak a birtokok. Az egyik legtekintélyesebb „kéz” Mészáros Lőrincé: megvásárolta a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetet és a Henye Borászatot, övé lett az ötcsillagos tarcali Andrássy Rezidencia Hotel – mindeközben pedig elindult a szállodafejlesztésre kiírt állami Kisfaludy-program, amelynek első kedvezményezett térsége éppen Tokaj-Hegyalja lett. Később jelentős területeket vásárolt fel a bodrogkisfaludi kikötő mellett – nem sokkal ezután jelentette be Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos, hogy állami lakóhajó-program indul, amely fellendítheti az itteni vízi turizmust. A kormány az elmúlt időszakban folyamatosan egyfajta „sikertörténeti lehetőségként” kommunikálta Tokajt, azt sugallva, mintha a világörökség részét képező borvidék fellendítése segíthetne az egyre inkább elöregedő, s az elvándorlás miatt mindinkább elnéptelenedő észak-kelet-magyarországi térségnek. Meghirdettek egy nyolcvan milliárdos turisztikai programot, ám a helyiek, sőt, az ide látogató turisták is azt tapasztalják, hogy a hangzatos ígéretek eddig nem váltak tettekké.  Mindeközben a hagyományos értelemben vett szőlőművelők kiöregszenek, az utánuk következők kedvét pedig épp az állami felvásárló cég veszi el a további munkától. Két éve abból kerekedett nagy botrány, hogy tíz forintot akartak adni egy kiló szőlőért, idén pedig a napokban kézhez kapott, már a felvásárlás lehetőségével sem kecsegtető levél okozott sokakban mély depressziót. A Grand Tokaj Zrt. ebben azt írja: a termés mennyisége tavaly mind Tokaj-Hegyalján, mind Magyarország többi borvidékén a szokásostól átlagosan harminc százalékkal nagyobb, azaz kiemelkedően magas volt, miközben a világ legnagyobb bortermelő országaiban is rekord mennyiségű szőlőtermést szüreteltek. A tartályok tele vannak, a borértékesítés visszaesett. - A fentiek miatt a Grand Tokaj Zrt. az átlagos szüreti mennyiségekhez képest most 20 százalékkal kevesebb szőlőtermés átvételére tud szerződéses vállalást tenni 2019-ben, előnyben részesítve a kistermelőket – írják a levélben. Ennek ellentmond, hogy a napokban épp kistermelők tucatjai kapták meg az elutasító levelet az állami cégtől, miközben tudomásuk szerint a nagyok továbbra is értékesíthetik a szőlőiket a kereskedőháznak. – A részvénytársaság a mi pénzünkből kap állami milliárdokat, hogy fejlessze a tárolási lehetőségeket és igyekezzen eladni a tokaji bort, segítve az itt élők megélhetését. Ehelyett most épp a kenyerünket veszi el tőlünk – panaszkodott az egyik érintett termelő a Népszavának. Kerestük a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatóját, de nem sikerült elérnünk. Molnár Péter, a tokaji hegyközségi tanács elnöke szerint ez most egy „tüneti” probléma, s az eredendő okokat egy új stratégia kidolgozásával kívánják megoldani, amelynek végén – kettő, öt vagy nyolc év múlva – ideális állapotban éppenséggel nem többlet, hanem hiány mutatkozik majd a tokaji szőlőből. Hozzátette: az állami felvásárlónak is figyelemmel kell lennie az aktuális piaci helyzetre, s szavai szerint a Grand Tokaj még így is igyekszik a hozzá integrált termelők érdekeinek megfelelni. A kereskedőház a hivatalos levélben egyébként azzal „biztatta” a kistermelőket, hogy értesülései szerint az Agrárminisztérium külön kerettel ösztönzi majd a zöld-szüretet, vagyis a termés érés előtti megsemmisítését. A helyiek szerint ennél már az is sokkal okosabb megoldás lenne, ha a felesleget állami segítséggel magas ásványi-anyag és vitamintartalmú szőlőlé formájában feldolgoznák, s az iskolákban, kórházakban beépítenék a közétkeztetésbe: elvégre nem véletlenül kezelték hajdan gyógyszerként ennek koncentrált formáját, a tokaji esszenciát, az aszúsodott szőlő kicsöpögő levét. Beszédes, hogy az előremenekülő komlóskai szociális szövetkezet hiába pályázott ilyen jellegű feldolgozógépre támogatásért, egy fillért sem kapott.