Nem borít a Momentum sem

Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:45

Fotó: Népszava
Szerény maradt és csupán egy plusz kerületet kap az EP-választás meglepetéspártja a korábbi megállapodáshoz képest Budapesten.
Csütörtök este összeült a Momentum küldöttgyűlése és az EP-választás értékelése mellett döntöttek arról is, hogy indítanak-e saját jelöltet a fővárosi, ellenzéki előválasztás második fordulójában – értesült a Népszava. Információnk szerint az elnökség által benyújtott nevet nem most húzták elő a kalapból, és az aspiráns már el is fogadta a párt felkérését, így már csak a küldötteknek kellett rábólintaniuk. A vasárnapi uniós választáson csaknem tíz százalékot elérő parlamenten kívüli ellenzéki párt egyébként a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan nem borítja fel az eddigi fővárosi, ellenzéki megállapodásokat. A Momentum vezetői ugyanis úgy vélik: a szép eredménytől a szervezet "se gazdagabb, se nagyobb nem lett." – Az biztos, hogy abban a 21 fővárosi kerületben nem lesz változás, ahol április 6-án bejelentettük a neveket – szögezte le a Népszavának Donáth Anna, a Momentum alelnöke, a párt friss EP-képviselője. Van azonban két olyan kerület, Soroksár és Ferencváros, ahol az összekapaszkodott MSZP-Párbeszéd, DK és Momentum nem nevezett meg polgármester-jelöltet. A IX. kerületben a korábbi megállapodás szerint a Párbeszéd, míg a XXIII.-ban a Momentum aspiránsa indulhatott volna. Úgy tudjuk, a megváltozott ellenzéki erőviszonyok után Ferencvárosban a Momentum jelöltje, Jancsó Andrea mögé sorakozhat fel az ellenzék. Erről árulkodik az is, hogy a MSZP helyi szervezete feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen  kerületi szocialisták láthatók Jancsóval, és a kép alá azt írták: „A demokratikus ellenzék közösen indul a 2019-es őszi önkormányzati választásokon Ferencvárosban!”
Jancsó és a Momentum indulása annak fényében nem meglepő, hogy vasárnap a párt a Fidesz mögött a második legerősebb eredménnyel zárt Ferencvárosban, csaknem 23 százalékkal. Soroksáron nem ennyire egyértelmű a helyzet. Lapunkhoz már az EP-választás előtt is eljutottak olyan hírek, hogy a kerületet a Jobbiknak tarthatják fent. Más forrásaink szerint a Jobbik nem feltétlenül ragaszkodik Soroksárhoz, ahhoz viszont igen, hogy két kerületben is legyen polgármesterjelöltje. Információnk szerint az összefogott pártok abban egyetértenek, hogy hiába gyengült meg az eddig kimaradó Jobbik, rá is szükség van az ellenzéki egység miatt. Sőt, szintén várják a Jobbiknál is rosszabbul szereplő LMP-t. Donáth Anna ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „várakozáson alul teljesített pártoknak is van szavazótáboruk, mi pedig biztosra akarunk menni.” Így pedig az LMP és a Jobbik is részt vett az ellenzéki tárgyalásokon, amelyek egész héten folytak. Itt érdemes megemlíteni, hogy Moldován László, az LMP budapesti elnöke a párt rossz szereplése után lemondott posztjáról, azonban lapunknak elmondta: egyelőre még mindig ő vezeti a tárgyalódelegációt. Az LMP és a Jobbik egyébként vélhetően főképp egyéni képviselői helyekre számíthat majd.
Az ellenzék nemcsak kerületi szinten fogna össze őszre, hanem közös főpolgármester-jelöltet is állítana. Az minden eddigi tárgyalás alapja, hogy az összefogásban résztvevők támogatják az előválasztás intézményét. Azaz: a Karácsony Gergely, Puzsér Róbert, illetve a Momentum jelöltje közül kikerülő győztest támogatja az összes formáció Tarlós Istvánnal szemben.

Salgótarjánban is egy jelölt lesz

A szocialista Fekete Zsolt a Salgótarján, Szeretem! Egyesület színeiben indul újra a polgármesteri székért a teljes ellenzék támogatásával a nógrádi megyeszékhelyen. Feketét támogatja a szocialisták mellett a DK, a Párbeszéd, a Jobbik, a Momentum, az LMP, az Európai Baloldal és a Tarjáni Városlakó Egyesület is. Az összes párt az egyesület színeiben indul majd az őszi önkormányzati választáson. Így közös jelölteket indítanak, valamint a kompenzációs lista is közös lesz. A pártok még tárgyalnak a Kétfarkú Kutya Párttal, Fekete újrázását pedig a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalma is támogatja.

Szerző

A szállodahajó fedélzetén többen is látták a Hableány segítségért kiáltozó utasait

Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:38

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
„Láttam, hogy a hajó felborul, emberekkel a fedélzetén. Talán 10-15 másodperc lehetett az egész” – mondta a Viking Sigyn egyik utasa.
A baleset túlélői, illetve a mentésben résztvevő többi hajó utasa után csütörtökön a nemzetközi sajtónak nyilatkozott több olyan utas is, aki a Hableány nevű városnézőhajóval ütköző Viking Sigyn szállodahajó fedélzetén utazott – vette észre az Index.  Az AFP nemzetközi hírügynökségnek Ginger Brinton, a Viking Sigyn 66 éves amerikai utasa azt mondta:
„A balkonunkon voltunk és embereket láttunk a vízben, akik kétségbeesetten kiabáltak segítségért.”

„Nem éreztünk semmit, nem tudtunk róla, hogy mi történt, de egyszerre azt vettük észre, hogy emberek vannak a vízben. Rettenetes volt.”

– tette hozzá.

A Viking egy másik amerikai utasa arról számolt be, hogy a Hableány milyen gyorsan tűnt el a víz alatt. A 62 éves Clay Finley azért tartózkodott a fedélzeten – miközben a legtöbben még vacsoráztak –, mert a Parlamentet akarta fotózni. A vélhetően az orrhoz közel tartózkodó Finley fényképezés közben volt szemtanúja a balesetnek.
„Láttam, hogy a hajó felborul, emberekkel a fedélzetén. Talán 10-15 másodperc lehetett az egész, és vége volt. Senkit sem láttam felbukkanni.”

A szintén amerikai Denise Hingorany, aki férjével, illetve testvérével és sógorával utazott a hajón, a WPRI Eyewitness News nevű amerikai tv-csatorna honlapjának telefonon arról beszélt, hogy a rossz időjárás miatt a legtöbb utas az erkélyről, illetve az alsóbb szinteken lévő teraszokról nézte a várost, és ő is azt mondta, hogy a hajón semmit sem éreztek az ütközésből. Egy házaspár viszont a legfelső fedélzeten volt, amikor a baleset bekövetkezett. Ők arról számoltak be a többi utasnak hogy látták a fedélzetről, hogy
a hajó, amint utaztak négy vagy öt vízbe került ember mellett haladt el. A pár a vízbe kerültek segélykiáltásait is hallotta.

Hingorany azt is elmesélte, hogy ezt követően a hajó váratlanul megállt, majd körülbelül magyar idő szerint szerda este 22:30-kor az eset helyszínétől nagyjából egy mérföldre (1,8 kilométerre) kikötöttek, és a nyomozók kikérdezték a kapitányt, illetve az utasokat is. Akik aludtak, azokat a rendőrök felkeltették.
A szerda este 35 fővel a fedélzetén elsüllyedt városnéző hajót maga alá gyűrő Viking Sigyn kapitányát csütörtökön őrizetbe vették. A tragédiában hét ember életét vesztette, és 21 eltűnt.
Szerző
Témák
Duna hajóbaleset

Megpróbál visszanavigálni az EPP-be a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.05.31. 06:00
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Fidesz EP-listavezetője, Trócsányi László
Fotó: Népszava
A kormány, vélhetően a nemzetközi bírálatok hatására, határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer, 2020. január 1-től tervezett bevezetését.
A döntés alighanem szorosan összefügg a Fidesz Európai Néppárti tagságával. Gulyás Gergely a nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire hivatkozott a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget. Amíg ezek a viták megnyugtatóan nem zárhatók le, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amiről indítványt nyújtottak be a Háznak. A köztársasági elnököt pedig arra kérték, ne jelöljön elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság, a közigazgatási bírósági rendszer tervezett legfőbb szerve élére.
Áder Jánosnak a törvény szerint legkésőbb május 31-ig, azaz máig meg kellett volna megtennie személyi javaslatát az elnöki posztra, s a parlamentnek június 15-ig meg kellett volna választania az államfő által jelölt személyt. Arról, hogy miért pont az EP-választások után néhány nappal döntöttek a halasztásról, Gulyás azt mondta: a bevándorlást ellenző országoknak el kell szenvedniük a jogállamisággal kapcsolatos állandó aggályokat, s a kormány el akarta kerülni, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt Lengyelországhoz hasonlóan kötelezettségszegési eljárás indítsanak az ország ellen. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz Európai Néppárti (EPP) tagsága szempontjából.
Pedig a valódi indokokat valahol itt kell keresni. A Fidesz EP-listavezetője, Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki saját gyermekeként tekint a közigazgatási bírósági rendszerre, például maga kérte a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatát. Úgy tűnik azonban, hiába mentek elébe a VB kritikáinak és módosították a törvényt, az uniós aggodalmakat nem sikerült eloszlatni. Az ügy a Fidesz néppárti tagságának kontextusába is bekerült, Trócsányi nem sokkal a Fidesz tagságának felfüggesztése előtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban magyarázkodott a közigazgatási bíróságok miatt. A Fidesz EP-listavezetője, a leendő magyar uniós biztos, aki a legfőbb összekötővé lépett elő az utóbbi hetekben a Fidesz és az EPP vezetése között, a jelek szerint nem tudta meggyőzni uniós partnereit a közigazgatási bíróságok ügyében, így a kormány inkább a meghátrálás mellett döntött.
Fleck Zoltán egyértelműen politikai okokat lát a meghátrálás mögött. "Most nem hazudtak, valóban a nemzetközi bírálatok hatására vonták vissza a törvényt" – mondta lapunknak az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti tanszékének vezetője, hozzátéve: ahogy az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetésének, úgy a mostani elhalasztásának sem voltak szakmai indokai. Fleck épp a Fidesz néppárti tagságát, illetve Trócsányi uniós biztosi posztját említette a halasztás valószínű indokaként. A Trócsányihoz köthető közigazgatási bíróságok miatt akár a miniszter uniós biztosi posztja is veszélybe kerülhetett, bár Fleck szerint Trócsányi sok egyéb bűnt is elkövetett a jogállam lebontása során. A Néppárt kapcsán azt mondta, "remélem nem nyalják be a halasztást." A Fidesz most egyetlen törvényben sűrítené össze a bűneit, amit látványos elhalaszt, miközben a közigazgatási bíráskodás bevezetése csupán egyetlen elem a jogállam, a jog uralmának leépítésében. Úgy vélte, a Néppárt az elmúlt egy-két évben már rájött, hogyan működik a Fidesz, találgatni azonban nem akart arról, hogy a kormánypárt néppárti tagságát a visszavonás hogyan érinti. Kérdésünkre, hogy a törvényt miként érinti a néppárti tagság, azt felelte: az autoriter rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvény jó néhány rendelkezését már végrehajtották – például az eddigi közigazgatási bíráknak már nyilatkozniuk kellett, hol folytatnák munkájukat –, amivel káoszt teremtettek a bíróságokon.
Az új közigazgatási bírósági rendszer 2020. január 1-től indult volna, ennek érdekében a parlament tavaly decemberben két sarkalatos törvényt is elfogadott, de már nyáron módosította az Alaptörvényt is a bevezetés érdekében. A Fidesz "házi bíróságaként" is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelték volna át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági, választási ügyektől egészen az adatkérési- és sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakadt, hogy az új bírósági rendszer igazgatási feladatait a mindenkori igazságügyi miniszter látná el, ő döntene a bírói pályázatokról, de a költségvetési ügyekről is. Súlyos bírálat érte a rendszert amiatt is, hogy bár az összes mai közigazgatási bírót átvennék az új rendszerbe, a közigazgatási bírák egy részét az államigazgatásból toboroznák, ahol a fő szempont nem a bírói függetlenség, hanem a kormány iránti lojalitás. A Velencei Bizottság mellett már a törvény elfogadásakor bírálta a rendszert az Európa Tanács, amely közelmúltbeli  jelentésében is aggályait hangoztatta, de az alaptörvény-módosítást már a Sargentini-jelentés is megemlíti. Kifogásait hangoztatta Diego García-Sayán, az ENSZ bírók és jogászok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja is.
Frissítve: 2019.05.31. 07:24