választás;ellenzék;főváros;

- Nem borít a Momentum sem

Szerény maradt és csupán egy plusz kerületet kap az EP-választás meglepetéspártja a korábbi megállapodáshoz képest Budapesten.

Csütörtök este összeült a Momentum küldöttgyűlése és az EP-választás értékelése mellett döntöttek arról is, hogy indítanak-e saját jelöltet a fővárosi, ellenzéki előválasztás második fordulójában – értesült a Népszava. Információnk szerint az elnökség által benyújtott nevet nem most húzták elő a kalapból, és az aspiráns már el is fogadta a párt felkérését, így már csak a küldötteknek kellett rábólintaniuk. A vasárnapi uniós választáson csaknem tíz százalékot elérő parlamenten kívüli ellenzéki párt egyébként a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan nem borítja fel az eddigi fővárosi, ellenzéki megállapodásokat. A Momentum vezetői ugyanis úgy vélik: a szép eredménytől a szervezet "se gazdagabb, se nagyobb nem lett."

– Az biztos, hogy abban a 21 fővárosi kerületben nem lesz változás, ahol április 6-án bejelentettük a neveket – szögezte le a Népszavának Donáth Anna, a Momentum alelnöke, a párt friss EP-képviselője. Van azonban két olyan kerület, Soroksár és Ferencváros, ahol az összekapaszkodott MSZP-Párbeszéd, DK és Momentum nem nevezett meg polgármester-jelöltet. A IX. kerületben a korábbi megállapodás szerint a Párbeszéd, míg a XXIII.-ban a Momentum aspiránsa indulhatott volna. Úgy tudjuk, a megváltozott ellenzéki erőviszonyok után Ferencvárosban a Momentum jelöltje, Jancsó Andrea mögé sorakozhat fel az ellenzék. Erről árulkodik az is, hogy a MSZP helyi szervezete feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen  kerületi szocialisták láthatók Jancsóval, és a kép alá azt írták: „A demokratikus ellenzék közösen indul a 2019-es őszi önkormányzati választásokon Ferencvárosban!”

Jancsó és a Momentum indulása annak fényében nem meglepő, hogy vasárnap a párt a Fidesz mögött a második legerősebb eredménnyel zárt Ferencvárosban, csaknem 23 százalékkal. Soroksáron nem ennyire egyértelmű a helyzet. Lapunkhoz már az EP-választás előtt is eljutottak olyan hírek, hogy a kerületet a Jobbiknak tarthatják fent. Más forrásaink szerint a Jobbik nem feltétlenül ragaszkodik Soroksárhoz, ahhoz viszont igen, hogy két kerületben is legyen polgármesterjelöltje.

Információnk szerint az összefogott pártok abban egyetértenek, hogy hiába gyengült meg az eddig kimaradó Jobbik, rá is szükség van az ellenzéki egység miatt. Sőt, szintén várják a Jobbiknál is rosszabbul szereplő LMP-t. Donáth Anna ezt úgy fogalmazta meg, hogy a „várakozáson alul teljesített pártoknak is van szavazótáboruk, mi pedig biztosra akarunk menni.” Így pedig az LMP és a Jobbik is részt vett az ellenzéki tárgyalásokon, amelyek egész héten folytak. Itt érdemes megemlíteni, hogy Moldován László, az LMP budapesti elnöke a párt rossz szereplése után lemondott posztjáról, azonban lapunknak elmondta: egyelőre még mindig ő vezeti a tárgyalódelegációt. Az LMP és a Jobbik egyébként vélhetően főképp egyéni képviselői helyekre számíthat majd.

Az ellenzék nemcsak kerületi szinten fogna össze őszre, hanem közös főpolgármester-jelöltet is állítana.

Az minden eddigi tárgyalás alapja, hogy az összefogásban résztvevők támogatják az előválasztás intézményét. Azaz: a Karácsony Gergely, Puzsér Róbert, illetve a Momentum jelöltje közül kikerülő győztest támogatja az összes formáció Tarlós Istvánnal szemben.

Salgótarjánban is egy jelölt leszA szocialista Fekete Zsolt a Salgótarján, Szeretem! Egyesület színeiben indul újra a polgármesteri székért a teljes ellenzék támogatásával a nógrádi megyeszékhelyen. Feketét támogatja a szocialisták mellett a DK, a Párbeszéd, a Jobbik, a Momentum, az LMP, az Európai Baloldal és a Tarjáni Városlakó Egyesület is. Az összes párt az egyesület színeiben indul majd az őszi önkormányzati választáson. Így közös jelölteket indítanak, valamint a kompenzációs lista is közös lesz. A pártok még tárgyalnak a Kétfarkú Kutya Párttal, Fekete újrázását pedig a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalma is támogatja.

A kormány, vélhetően a nemzetközi bírálatok hatására, határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer, 2020. január 1-től tervezett bevezetését.