Ferenc pápát magyar hívek százezrei várják. Szombati csíksomlyói beszéde akár történelminek is nevezhető, hiszen egyetlen elődje sem mondott szentbeszédet a magyar katolikus hívek számára kultikusnak számító Mária kegyhelyen. II. János Pál pápa 1999-ben ellátogatott ugyan Romániába, az ő programja azonban Bukarestre korlátozódott.
Azért is jelentős, hogy Ferenc pápa felkeresi Csíksomlyót, mert a múltban a Vatikán nem túlzottan viselte szívén a katolikus magyar kisebbség, illetve a görögkatolikusok helyzetét. A román királyság 1922-es alkotmánya még kimondta, az ortodox egyház nemzeti egyház ugyan, de a görög katolikus egyházat is előjogok illetik meg. Az 1928-as vallási törvény viszont már olyan kitételeket tartalmazott, amelyek révén a görögkatolikusokat ortodox hitre akarták áttéríteni. 1927-ben ugyan született egy konkordátum a Vatikán és a román királyság között, de Róma nem vette figyelembe a magyar katolikus közösség érdekeit. Természetesen sokkal rosszabb lett a helyzet 1945 után, amikor felszámolták a görögkatolikus egyházat. Ennek oka az volt, mint minden más kommunista országban: mivel a görögkatolikusok elismerik a pápa primátusát, ezért idegen hatalomhoz kötődnek. A helyzet a rendszerváltás után sem lett sokkal jobb egyik pillanatról a másikra, hiszen az ortodox egyháznak egy sor templomot kellett volna visszaadnia a görögkatolikusnak, így komoly gazdasági érdekellentétekről volt, van szó.
Manapság Románia lakosságának 85 százaléka ortodox, a római katolikusok aránya nem éri el az öt, a görög katolikusoké az egy százalékot. A római katolikusok 57 százaléka magyar nemzetiségű.
Mivel a Vatikán mindig kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedett a román ortodox egyházzal, valláspolitikai szempontból a vizit nem ígérkezik annyira kényesnek. Így nem eshet meg az, mint Ferenc pápa május eleji bulgáriai látogatása alkalmával, amikor egyedül és csendben, pravoszláv egyházi vezetők távollétében imádkozott a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyházban, Ciril és Metód trónjánál. Politikai szempontból azonban mindenképpen érdekes lesz a pápa politikai vezetőknek szánt szózata, hiszen Klaus Iohannis elnök állandó háborúban áll a szociáldemokrata kormányzattal. Mivel Ferenc pápa különösen szívén viseli a társadalom kirekesztettjeinek sorsát, szinte biztosan szót ejt majd arról a négymillió román állampolgárról is, akik külföldön keresték a boldogulásukat.
Az egyházfő célja nyilvánvalóan a helyi ortodox egyházzal való kapcsolat javítása is. Erre emlékeztetett videoüzenetében is. „A hit kötelékei, melyek bennünket egyesítenek, az apostoloktól erednek. (…) Köztetek is annyi mártír volt, akár a közelmúltban, mint a hét görögkatolikus püspök, akiket örömmel fogok boldoggá avatni. Cselekedetük, amiért életük odaadását szenvedték el, sokkal erősebb örökség, mint hogy elfelejthetnénk. Közös örökség, amely arra hív, hogy ne távolodjunk el a testvértől, akivel ebben osztozunk.” – mondta a pápa.
A pápa programjaFerenc pápa pénteken dél körül érkezik Bukarestbe, ahol az elnöki hivatalban felkeresi Klaus Iohannis államelnököt, majd Viorica Dancila miniszterelnököt. Ugyanott találkozik a civil szféra képviselőivel és a diplomáciai testület tagjaival. Délután az egyházfőt Daniel Ciobotea ortodox pátriárka fogadja, majd az ortodox egyház állandó zsinata előtt mond beszédet. A két egyházfő részt vesz egy közös imádságon az épülőfélben levő, de már felszentelt ortodox Nemzeti Megváltás Katedrálisában. Ezután a pápa a bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban pontifikál szentmisét.
Szombaton délelőtt Ferenc pápát helyi idő szerint fél 10-kor repülővel Bukarestből Bákóba szállítják, ahonnan helikopterrel folytatja útját Csíkszeredába, ahol a stadionban száll le. A csíksomlyói szentmise 11 óra 45 perckor kezdődik.
Délután Jászvásárra utazik, ahol a helyi Kultúrpalota előtti téren fiatalokkal és családokkal találkozik. Vasárnap Balázsfalván vesz részt hét, a kommunizmus idején vértanúhalált halt görög-katolikus püspök boldoggá avatási szertartásán. A pápa végül a helyi roma közösség tagjaival találkozik, majd Nagyszebenben ünnepélyesen búcsúztatják.
Bulgáriai vizitjével szemben a mostani programban nem szerepel menekülttábor felkeresése.
Csíksomlyó, az összetartozás jelképeMagyar szempontból az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb eseménye a pápa csíksomlyói szentmiséje lesz.
Hogyan vált Csíksomlyó az egyik legfontosabb magyar zarándokhellyé, a magyarok összetartozásának egyfajta szimbólumává? Csíksomlyó már a középkorban Mária-kegyhely volt, erről tanúskodik IV. Jenő pápa 1444-ben kelt búcsúkiváltságot adó levele. Az első értékelhető források a 17. század közepéről, jezsuitáktól származnak, és már pünkösdi búcsújárásról tudósítanak.
Miért éppen Csíksomlyó? A 15. századból és a 16. század első feléből Csíkszék területéről európai viszonylatban is számottevő jelentőségű egyházművészeti alkotások (táblaképek, szárnyasoltárok, faszobrok stb.) maradtak fenn. Ez azt jelzi, hogy az itteni ferences kegyhely körül intenzív vallásos élet zajlott, már akkor tartottak itt búcsúkat, hiszen ez a kor jellemző kegyességi formája volt.
A búcsújárás eredete az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református, majd unitárius hitre tért) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna a Szentháromság tanát el nem fogadó unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével a Szentlélek ünnepének szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) segítségét. A székelyek legyőzték a fejedelem seregét, s azóta e diadal emlékére rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút.
Ez a magyarázat azonban egyértelműen legenda, ami ellen az unitárius egyház tiltakozik is. Az 1567-es, a fejedelem és a katolikus székelyek közötti állítólagos csatának valójában egyetlen írásos nyoma sincs, a fejedelem nevéhez pedig épp a vallásszabadság törvényének 1563-as elfogadása kötődik. A székelyek 1562-ben harcoltak János Zsigmonddal a világtörténelem egyetlen unitárius uralkodójával, de nem vallási okból. A fejedelmi csapatok leverték a helyi felkelést, ami a székelység előjogainak csorbítása, azaz a szabad székelyek megadóztatása miatt tört ki.
Csíksomlyó vallási jelentősége nagy. Különleges szerepét e tekintetben is adhatja, hogy az a hívő, aki gyónását az esemény alatt végzi, teljes búcsút nyer, azaz elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is. (Kezdeten teljes búcsút csak az kaphatott, aki részt vett a keresztesháborúban, ennek feltételei évszázadokról évszázadokra enyhültek, s ma már a teljes búcsúnak csekély jelentőséget tulajdonítanak a katolikusok.) Fontos zarándokhely is, mivel az itt található Mária-szobrot Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban csodatévőnek nyilvánította.
Az, hogy a búcsú ennyire kivételessé vált, a helyi spiritualitásban, a népi vallásosságban gyökerezik. A székelyek évszázadok óta hisznek a kegyszobor csodatevő erejében. Ez a legnagyobb fából készült Mária szobor Európában.
Az 1940-es évek közepéig a búcsú csak az erdélyi katolikusok zarándoklata volt, de akkor is több tízezer hívőt vonzott. 1949-ben azonban a búcsút betiltották, a helyszínén katonai gyakorlatokat szerveztek, repülőgép-bemutatókat tartottak. Az 1956-os magyarországi forradalom Romániában újabb magyarok elleni megtorlásokhoz vezetett, így még keményebben sújtottak le a zarándokokra is.
A rendszerváltás után a búcsú valóságos tömegmegmozdulássá terebélyesedett, több százezer zarándokkal. Bár sokan utaznak Magyarországról is, a résztvevők többsége erdélyi magyar katolikus.
