Százezrek várják Ferenc pápát Csíksomlyón

Magyar szempontból is rendkívül jelentős a katolikus egyházfő pénteken kezdődő, három napos romániai vizitje.

Ferenc pápát magyar hívek százezrei várják. Szombati csíksomlyói beszéde akár történelminek is nevezhető, hiszen egyetlen elődje sem mondott szentbeszédet a magyar katolikus hívek számára kultikusnak számító Mária kegyhelyen. II. János Pál pápa 1999-ben ellátogatott ugyan Romániába, az ő programja azonban Bukarestre korlátozódott.

Azért is jelentős, hogy Ferenc pápa felkeresi Csíksomlyót, mert a múltban a Vatikán nem túlzottan viselte szívén a katolikus magyar kisebbség, illetve a görögkatolikusok helyzetét. A román királyság 1922-es alkotmánya még kimondta, az ortodox egyház nemzeti egyház ugyan, de a görög katolikus egyházat is előjogok illetik meg. Az 1928-as vallási törvény viszont már olyan kitételeket tartalmazott, amelyek révén a görögkatolikusokat ortodox hitre akarták áttéríteni. 1927-ben ugyan született egy konkordátum a Vatikán és a román királyság között, de Róma nem vette figyelembe a magyar katolikus közösség érdekeit. Természetesen sokkal rosszabb lett a helyzet 1945 után, amikor felszámolták a görögkatolikus egyházat. Ennek oka az volt, mint minden más kommunista országban: mivel a görögkatolikusok elismerik a pápa primátusát, ezért idegen hatalomhoz kötődnek. A helyzet a rendszerváltás után sem lett sokkal jobb egyik pillanatról a másikra, hiszen az ortodox egyháznak egy sor templomot kellett volna visszaadnia a görögkatolikusnak, így komoly gazdasági érdekellentétekről volt, van szó.

Manapság Románia lakosságának 85 százaléka ortodox, a római katolikusok aránya nem éri el az öt, a görög katolikusoké az egy százalékot. A római katolikusok 57 százaléka magyar nemzetiségű.

Mivel a Vatikán mindig kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedett a román ortodox egyházzal, valláspolitikai szempontból a vizit nem ígérkezik annyira kényesnek. Így nem eshet meg az, mint Ferenc pápa május eleji bulgáriai látogatása alkalmával, amikor egyedül és csendben, pravoszláv egyházi vezetők távollétében imádkozott a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyházban, Ciril és Metód trónjánál. Politikai szempontból azonban mindenképpen érdekes lesz a pápa politikai vezetőknek szánt szózata, hiszen Klaus Iohannis elnök állandó háborúban áll a szociáldemokrata kormányzattal. Mivel Ferenc pápa különösen szívén viseli a társadalom kirekesztettjeinek sorsát, szinte biztosan szót ejt majd arról a négymillió román állampolgárról is, akik külföldön keresték a boldogulásukat.

Az egyházfő célja nyilvánvalóan a helyi ortodox egyházzal való kapcsolat javítása is. Erre emlékeztetett videoüzenetében is. „A hit kötelékei, melyek bennünket egyesítenek, az apostoloktól erednek. (…) Köztetek is annyi mártír volt, akár a közelmúltban, mint a hét görögkatolikus püspök, akiket örömmel fogok boldoggá avatni. Cselekedetük, amiért életük odaadását szenvedték el, sokkal erősebb örökség, mint hogy elfelejthetnénk. Közös örökség, amely arra hív, hogy ne távolodjunk el a testvértől, akivel ebben osztozunk.” – mondta a pápa.