Netanjahu hiába próbált meg mindent: szeptemberben újrakezdik

Publikálás dátuma
2019.05.31. 10:00

Fotó: ILIA YEFIMOVICH / DPA
Eddig példátlan módon az április kilencedikei előrehozott választásokat újabb szavazás követi.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az utolsó pillanatig mindent megpróbált. Még az ellenzékkel is lepaktált volna, a csillagokat is leígérte az égről, minisztériumokat, az elnöki tisztséget, törvénymódosításokat helyezett kilátásba. Mégis mindenkitől kosarat kapott. Nemet mondott neki a baloldali Munkapárt, de a centrista Kék és Fehér képviselői közül sem tudott senkit magához édesgetni. És ami a legfontosabb, nem engedtek a 48-ból az ultraortodox pártok és az Avigdor Lieberman vezette szélsőjobboldali Izrael a Hazánk sem. Képtelenek voltak egyetértésre jutni az ortodoxok katonai szolgálatát szabályozó törvényről, így inkább neki sem vágtak a koalíciónak. Tavaly Lieberman volt, aki kihúzta a talajt a kormány alól, mikor védelmi miniszterként lemondott és kivezette alakulatát a szövetségből, mert szerinte nem léptek fel elég kemény kézzel a gázai övezetet uraló Hamász ellen. És most is ő borította az asztalt. A 120 fős knesszetben így Netanjahu mindössze 60 képviselőt tudott maga köré gyűjteni. Mivel a jobbközép Kulanu vezetője, Mosé Kálón kijelentette, hogy egy kisebbségi kormányban nem hajlandó részt venni, a szerda éjféli határidőig nem sikerült működő koalíciót összekovácsolni. Mindössze egyetlen mandátumon múlt a dolog. Nem kapott esélyt az ellenzék sem, hogy próbálkozzon: szerda éjjel a knesszet még gyorsan megszavazta saját feloszlatását, így eddig példátlan módon az április kilencedikei előrehozott választásokat újabb szavazás követi, ezúttal szeptember 17-én. A kampány máris beindult. Netanjahu azt vágta Lieberman fejéhez, hogy becsapta a szavazókat, és ezek szerint valójában baloldali. Erre az Izrael a Hazánk vezetője azzal ostorozta a kormányfőt, hogy megadta magát az ultraortodox pártoknak. A szópárbaj várhatóan folytatódik majd, de a kérdés nem csak az, hogy az urnák előtt végül kinek adnak igazat a szavazók. Hanem az is, hogy a történtek után túl lehet-e lépni a sérelmeken, Netanjahu számíthat-e még koalíciós partnerként Liebermanékra, egyáltalán számol-e velük? Az ellenzék is tartotta a pártfegyelmet, nem akadt egyetlen képviselő sem, akit átcsábíthattak volna. Számukra, és különösen a Beni Ganz egykori vezérkari főnök vezette Kék és Fehér szövetség számára az ismétlés újabb esély, hogy ezúttal nem csak megszorongatni tudják Netanjahut, akit ráadásul korrupciós ügyei is fojtogatnak. A választások súlyos milliárdjaiba kerülnek az államnak, így ezután joggal vethetik a jobboldal szemére: ha még egymás közt sem tudnak megegyezni, csak vesztegetik az adófizetők pénzét és idejét.     
Szerző
Frissítve: 2019.05.31. 10:06

Összeesküvés elméletek hálójában az RMDSZ

Publikálás dátuma
2019.05.31. 09:30

Fotó: RMDSZ
Meglepően sok voksot zsebelt be az RMDSZ a Kárpátokon kívül, esetenként olyan helyeken is, ahol nincs magyar lakos. Paktum, csalás vagy csoda áll a jelenség mögött?
Meglepő módon mintegy 35 ezer voksot szerzett az EP-választásokon az RMDSZ olyan megyékben, olyan településeken is, ahol elenyésző a magyarok száma, vagy egyáltalán nem élnek magyarok, hívta fel a figyelmet a magyarhang.org portál. A jelenségre azonnal ráharapott a román sajtó is. Egyes portálok azt állították, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális PNL irányította át voksainak egy részét a magyar szervezetre, mások viszont a kormányzó szociáldemokrata PSD-t látták a jelenség mögött, voltak olyan médiumok is, amelyek úgy tudták, mindkét nagy párt segített az RMDSZ-nek, helyi román urnabiztosok segítségével, akik szavazókörönként néhány embert, jellemzően 3-5-t, vélhetően családtagot, rávettek arra, hogy a magyar szervezetre voksoljanak. A liberálisok azonnal cáfoltak, jelezve, hogy számukra létfontosságú volt a győzelem, nem engedhették meg maguknak egyetlen voks elvesztését sem, viszont állították, hogy olyan információkkal rendelkeznek, amelyek arra utalnak, hogy a PSD segítette az RMDSZ-t a Kárpátokon kívül, valamiféle Liviu Dragnea és Kelemen Hunor, a két pártelnök közötti titkos egyezség alapján. A kérdés azóta tartó vitát generált a közösségi médiában is és a résztvevők általában pártszimpátia alapján értékelik a jelenséget. Azt azonban senki sem tagadja, hogy az RMDSZ nem most először kapott Kárpátokon kívüli voksokat, ez esetben csupán többet a szokottnál. Minek köszönhető a román lakosság hirtelen megnőtt RMDSZ iránti szimpátiája, mivel magyarázza a bármiféle paktumot cáfoló magyar szövetség a jelenséget?, kérdeztük Székely István politológust, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Székely hangsúlyozta, nem egyedi esetről van szó. A 2007-es EP-választás után, amikor mind az RMDSZ, mind az egyéni képviselőként induló Tőkés László ugyancsak szép számmal szerzett román településeken voksokat, az elemzések két következtetésre jutottak. Részben rendszerellenes, vagy protest-szavazatokról van szó, amelyek az összes „román” pártot akarják büntetni, hiszen „alulnézetből” nincs sok különbség közöttük. Másrészt kisebbségi gyűjtőlista-jellege is van, ami azokon a választásokon figyelhető meg, ahol más nemzeti kisebbségi szervezetek nem állítanak listát. Például a parlamenti választásokon ezért nagyobb az RMDSZ szavazatszáma a szenátusban, mint a képviselőház esetében, a képviselőházba ugyanis más nemzetiségek is tudnak képviselőt küldeni, de alacsony létszámuk miatt erre a szenátusban nincs lehetőségük. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltje a Kárpátokon túl 23 ezer szavazatot szerzett, ami egyértelműen jelezte, hogy ez a szám tovább növelhető, hogy a mostani támogatás potenciálisan elérhető, főleg egy magas részvétel esetében. Azóta az RMDSZ tovább növelte ezen a vidéken a helyi szervezeteinek számát, a mostani sikeres mozgósításban pedig igen nagy szerepe volt annak, hogy így nagyszámú urnabiztost tudott delegálni. „Épp ezért láttunk benne fantáziát, 500 km-ről nem lehet ezt megszervezni, de a térségbeli szervezetek képviselői révén már igen”, mondta Székely. Annyi bizonyos, a két nagy párt számára valóban élet-halál kérdése volt a győzelem ezen az EP-választáson, egyik sem igen engedhette meg magának egyetlen voks elvesztését sem. A liberálisok és korábbi elnökük, a jelenlegi államfő, Klaus Johannis az EP választás estéjén, az eredmények láttán (PNL – 27, PSD – 22,5 százalék alig megelőzve a román Momentumnak is nevezett USR–PLUS szövetséget, amely 22,4 százalékot ért el) azonnal követelték is a szociáldemokrata – liberális kormány lemondását, jelenleg bizalmatlansági indítványt terveznek a Dancila-kabinet ellen. Az RMDSZ a kampányfinisben megszakította az együttműködést a kormánnyal az úzvölgyi magyar katonasíroknál történt provokáció miatt, így érthetetlen, hogy a PSD-nek miért állt volna érdekében segíteni az illojális volt partnert. Felmerül az a kérdés is, hogy ha volt lehetősége másnak segíteni a nagyobbik kormánypártnak, akkor miért nem koalíciós partnerét, a Calin Popescu Tariceanu vezette ALDE-t segítette át a parlamenti küszöbön? (Az ALDE 4,7 százalékot szerzett.) Az ellenzéki PNL-vel az utóbbi időben, épp a jelenlegi kormánykoalíció parlamenti támogatása miatt pedig megromlott a magyar szervezet viszonya. A végleges eredmények szerint 5,4 százalékot, 477 ezer voksot kapott az RMDSZ, a vitatott 15 ezer, maximum 18 ezer szavazat nélkül is átlépte volna a küszöböt. 
Szerző
Témák
RMDSZ

Louisianában a nemi erőszak áldozatainak is tiltja a törvény az abortuszt

Publikálás dátuma
2019.05.31. 07:49

Fotó: Shutterstock
John Bel Edwards a demokrata párti kormányzók közül elsőként iktatott be az abortuszt tiltó törvényt.
 Az abortuszt a terhesség hatodik hetétől megtiltó törvényt írt alá Louisiana állam demokrata kormányzója, John Bel Edwards, csatlakozva lépésével az Egyesült Államok több más közép-nyugati és déli államának konzervatív vezetőjéhez.   
John Bel Edwards a demokrata párti kormányzók közül elsőként iktatott be az abortuszt tiltó törvényt, ezzel kiváltva párttársai haragját.

Aláírásával Louisiana lett - Mississippi, Kentucky, Ohio és Georgia után - az Egyesült Államok ötödik olyan állama, amely a magzat első szívdobbanásától tiltja a művi terhességmegszakítást. Alabama ennél is messzebb ment, törvényen kívül helyezve gyakorlatilag minden abortuszt. Mindegyik jogszabályt idén fogadták el. 
A louisianai törvény nem tesz kivételt sem a nemi erőszakból, sem a vérfertőző kapcsolatból fogant terhességgel, viszont egyelőre nem korlátozza az államban működő három abortuszklinika tevékenységét.

Hatályba léptetésével pedig megvárják, hogy a szomszédos Mississippi államban hozott, de egy bíró által felfüggesztett hasonló intézkedést jóváhagyja-e az a szövetségi fellebbviteli bíróság, amelynek hatásköre Louisianára is kiterjed. A republikánus többségű louisianai képviselőház nagy többséggel, 79-23 arányban szavazta meg szerdán a tervezetet, amely csakis akkor engedélyezi a terhesség megszakítását, ha az anya élete veszélyben van, ha fennáll a veszélye annak, hogy visszafordíthatatlanul lebénul vagy ha nagy a valószínűsége annak, hogy a babát nem lehet élve világra hozni.
A törvényt megszegő orvos akár kétévi szabadságvesztéssel és praktizálási engedélyének bevonásával is sújtható. A

tervezetet sok demokrata párti képviselő is megszavazta, és - a párt országos vezetőitől eltérően - John Bel Edwards kormányzó kezdettől támogatta. A szintén republikánus többségű szenátus már korábban megszavazta a jogszabályt. Elemzők általában arra számítanak, hogy a törvényt civil szervezetek megtámadják bíróságon. Amerikai sajtóinformációk szerint azonban az abortuszt ellenzők valószínűleg éppen erre várnak. Ezzel ugyanis az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerülhet és
a Donald Trump által kinevezett két új bírával konzervatív többségűvé vált testület törvényen kívül helyezheti az 1973-ban született, úgynevezett Roe/Wade-döntést, amely a nők abortuszhoz való jogát biztosította az Egyesült Államokban.

Szerző
Témák
abortusz