Közös cége van a magyar államnak és a Vikingnek

Publikálás dátuma
2019.05.31. 16:14

Fotó: Népszava
A Mahart Passnave elég jól teljesített az elmúlt években, a cég a most megjelent 2018-as éves beszámolója szerint tavaly több mint 3,4 milliárd forintos bevétele és egymilliárd forint feletti adózott eredménye volt.
Nem lesz egyszerű dolga a főpolgármesternek, ha szabályozni akarja a Budapest belvárosi szakaszán megnövekedett szállodahajó-forgalmat, mivel a szállodahajó-biznisz egyik legnagyobb szereplője és haszonélvezője, a Viking Cruises egy magyar kft.-n keresztül közösen tulajdonolja a Rogán Antalhoz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökséggel a legfőbb dunai hajós céget, a Mahart Passnave-t – írja az Index. A portál kiemeli: a Mahart Passnave-t 2013-ban vásárolta meg a magyar állam számára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Idén márciustól a cég feletti tulajdonosi jogokat az állami Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, amelynek részvényesi jogai a miniszterelnök kabinetfőnökének, Rogán Antalnak a kezében vannak. A Mahart Passnave több mint harminc hajóval rendelkezik, de nem ez a fő értéke, mivel a hajók jelentős része elavult és öreg. Az igazi érték a cég kezében levő 70 kikötő, közöttük számos belvárosi kikötő, azaz a budapesti hajókikötők túlnyomó része. A Mahart Passnave elég jól teljesített az elmúlt években, a cég a most megjelent 2018-as éves beszámolója szerint tavaly több mint 3,4 milliárd forintos bevétele és egymilliárd forint feletti adózott eredménye volt. A cég a legtöbb bevételt külföldről szedi, az „exportértékesítés nettó árbevétele” 2,1 milliárd forint fölött járt, a hazai bevétel pedig 1,33 milliárd körül. A Viking Cruises magyar leánycége, amely tulajdonos a Passnave-ban, szintén elég szép profitot termel, 574 millió forintot tavaly. Értékesítést viszont gyakorlatilag nem végez a cég, az ebből származó bevétele mindössze 234 ezer forint a beszámolója alapján. Ehelyett ún. pénzügyi műveletekből van bevétele a cégnek, tavaly több mint 590 millió forint. Ebből a cég üzleti tevékenysége elvisz 15 millió forintot veszteségként, így jön ki az 574 millió körüli nyereség – teszi hozzá az Index.
Szerző

Orbán apja 400 milliót vett ki a dél-balatoni vasútépítésben érintett cégéből

Publikálás dátuma
2019.05.31. 13:40
Orbán Győző és Orbán Viktor
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Orbán még 2017 júniusában azt mondta, fontosnak tartja, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban az édesapja.
Erős évet zárt az Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft.  A cég alvállalkozóként kapott munkát az R-Kord részvételével zajló hatalmas dél-balatoni vasútfelújításon. Az R-Kord Orbán milliárdos barátjának, Mészáros Lőrincnek a vasútépítő cége  – írja a 24.hu.   Nehéz Kő Kft. szállítmányozással foglalkozik: 2017-ben 1,7 milliárd forintos forgalom mellett 211 millió forintos adózott eredményt értek el, tavaly pedig
2 milliárd 376 milliárdos árbevétel mellett 304,4 milliós nyereséget realizáltak. Orbán édesapja 400,8 milliárd forintos osztalékot vett ki cégéből, bevetve az eredménytartalékot is.

Orbán 2017 júniusában azt mondta, fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy az édesapja résztulajdonában álló cég továbbra is olyan projektekből jut bevételhez, amelynek Mészáros cége a kivitelezője,
Havasi Bertalan sajtófőnök csak annyit reagált, hogy „a miniszterelnök üzleti kérdésekkel nem foglalkozik”.

Direkt36 korábban foglalkozott azzal, hogyan jutnak állami projekteken keresztül közpénzhez az Orbán család érdekeltségei. 
Szerző
Témák
Orbán
Frissítve: 2019.05.31. 14:21

Márciusra halasztják az azonnali fizetést

Publikálás dátuma
2019.05.31. 12:41

Fotó: Shutterstock
A lakossági és vállalati ügyfelek számára csak 2020. március 2-ától lesz elérhető az azonnali fizetési rendszer, július 1-jétől éles próbaüzem lesz.
Ahogyan az a korábbi nyilatkozatok alapján már várható volt, elhalasztják az azonnali átutalási rendszer július 1-jétől tervezett indulását. Egy hónap múlva csak az éles próbaüzem kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig 2020. márciusától lesz elérhető az azonnali fizetés. A jegybank közleménye szerint „az MNB és a GIRO Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll az éles üzemi működésre, ugyanakkor a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében az ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.” Emlékeztettek: az azonnali fizetési rendszer létrehozásáról még 2017 elején hozta meg a döntést jegybank. Az azonnali átutalás lényege, hogy az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni, és lehetőség lesz a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját például mobiltelefonszámát vagy e-mailcímét megadni. „A példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a jegybank folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor. A döntést megalapozó rendeletmódosítás értelmében a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására.” – írta a jegybank. A döntés nem váratlan, a Magyar Bankszövetség már pár hete kérte a határidő eltolását. Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón pedig azt mondta: a döntést ugyan a jegybank hozza meg, de tárcája támogatná egy tesztidőszak bevezetését. Mint megírtuk: az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító GIRO készen áll, a pénzintézeteknek azonban nagy kihívást jelent lefejleszteni és a meglévőhöz hozzákapcsolni az új rendszert, biztosítani a 24 órás hozzáférést. Bartha Lajos, MNB ügyvezető igazgatója kedden egy konferencián a bankok felkészültségvel kapcsolatban azt mondta: mindenki komolyan vette a feladatot, és a többség készen áll, de 35 szereplő van, különböző méretekkel, problémákkal és felkészültséggel. Már akkor jelezte: a jegybank a biztonságos indulásra fog törekedni.      
Szerző