A tegnapi többezres budapesti tüntetés részvevői azért vonultak az utcára, mert úgy látják, hogy a kormány korlátozni kívánja a tudomány szabadságát. A jobboldali Orbán Viktor az utóbbi 9 évben megszigorította a közélet ellenőrzését, ideértve a bíróságokat, a sajtót, az egyetemeket és a tudományos kutatást, ám emiatt összeütközésbe került az EU-val. Legutoljára pedig a hatalom bejelentette, hogy meg akarja fosztani kutató hálózatától a 200 éves MTÁ-t, azok épületeivel és vagyontárgyaival egyetemben. Az intézményeket egy új irányító testület alá rendelnék, ám az Akadémia szerint a cél az, hogy teljes politikai befolyás alá vonják a létfontosságú kutatást. A hivatalos álláspont ezzel szemben az, hogy a finanszírozás átalakítása révén jövedelmezőbb és hatékonyabb kutatómunkára kívánnak ösztönözni. De mint az egyik plakát hirdette: „az államosítás nem innováció”.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Bizottság egy hete azt közölte: figyeli a fejleményeket. Egyben sürgette a magyar felet, hogy ne tegyen semmit, ami korlátozná a tudomány szabadságát. A jelentés felidézi, hogy már távozásra kényszerült a CEU, továbbá, hogy a Fidesz központosította a közoktatás irányítását, valamint betiltotta a gender tudományok tanítását, mert szerinte az ellentétes a keresztény nacionalista politikával. És hiábavalónak bizonyult minden tiltakozás, a kormány kitartott tervei mellett. Csakhogy a Közép-Európai Egyetem kiebrudalása volt az egyik fő ok, amiért felfüggesztették a párt tagságát az EPP-ben. A cél az, hogy elszigeteljék Orbánt, miután az tovább sodródik az európai politikai paletta nacionalista, populista margója felé.
Trócsányi László szerint a Nyugatot Orbán Viktor jelleme és sikere és nem a jogállam megsértése zavarja Magyarországgal kapcsolatban. Vagyis a politikus azért lett ördögi figura a régi tagállamok szemében, mivel olyasmiket mond, ami nem fér bele a másik oldal ideológiai elképzelésébe. Pedig csupán arról van szó, hogy a magyaroknak más a politikai kultúrájuk és jövőképük. Tehát itt az alapító országok indítottak támadást az „új demokráciák” ellen, méghozzá azzal a felkiáltással, hogy errefelé nem ismerik a demokráciát, még meg kell tanulni késsel és villával enni. Az igazságügyi miniszter egy francia újságírónőnek fejtette ki véleményét, aki egykor a Trócsányi és Nagy Ügyvédi Irodában gyakornokoskodott.
Az alkalmat az szolgáltatta, hogy az egykori munkatárs esszékötetben jelentette meg a földrész legsikeresebb populistáival készült interjúit. A magyar miniszterről azt írta: szeretné tudni, miként áll valaki egy olyan kormány szolgálatába, amely megfojtja az ellenzéket, korlátozza a szabadságjogokat, antiszemitizmussal határos háborúságot indít Soros György ellen, nem hajlandó migránsokat befogadni, megtorpedózza az EU-t és az illiberális demokrácia felé tart. Annál is inkább – tette hozzá –, mert a mostani miniszter annak idején egyáltalán nem politizált, teljesen nyitott volt a világra, éppen ezért roppant rokonszenvesnek tűnt a francia újságíró szemében.
Az újság hozzáteszi, hogy a válaszból kiderül, milyen mértékben belejátszik a magyar politika agresszivitásába a megalázottság érzése, miközben Magyarországot egykor a legvidámabb barakknak tartották a keleti tömbben.
Csendes forradalom söpör végig Európán, miután mára a zöldek az egykori marginális idealistákból potenciális királycsinálók lettek Brüsszelben, bár nem igazán léteznek Közép-Európában. Ezen belül Magyarországon és Ausztriában visszaestek az EP-választáson. De nyugaton ők a nagy nyertesek, nem a szélsőjobbos populisták. Egységes, fegyelmezett és befolyásos frakciót alkotnak a széttöredezett Európai Parlamentben. Már jelezték, hogy csakis olyan jelöltet támogatnak a Bizottság élére, aki egyetért programjukkal. A szociális igazságosságot és az emberi jogokat tűzték zászlójukra. Magukhoz vonzották a középbal pártcsaládból kiábrándult szavazópolgárokat, akiknek fontos a demokrácia és a jogállam.
Legsürgősebb teendőjüknek a klímaváltozás megakadályozást tekintik, mert igen kevés idő áll rendelkezésre. A környezetvédők Németországban a hét végén most első ízben már a kereszténydemokratákat is megelőzték a közvélemény kutatásban. Sokat profitáltak az egyre magabiztosabb civil tiltakozási mozgalomból, így abból, amit a svéd tizenéves Greta Thunberg hirdet és tesz. Elsősorban éppen a fiatalok miatt várhatóan csak egyre erősebbek lesznek. Azt remélik, hogy Keleten lendületet tudnak adni a tagpártoknak, kiemelt feladatnak tartják, hogy a következő években felhozzák azokat. Kezükre játszik, hogy egyre többen ébrednek rá: nyakunkon a klímaválság és ez a téma sokáig jelen lesz a földrészen, márpedig a környezetvédőknek van hitelük ezen a területen, mondja egy szakértő.
Egyelőre megfeneklett Steve Bannon terve, hogy akadémiát létesít a nacionalista vezetők számára Rómától nem messze, egy volt hegyi kolostorban, mert a kiszemelt létesítmény gazdája, az olasz kulturális tárca elállt a bérleti szerződéstől. Az indoklás szerint a másik félnek, egy alapítványnak, amely Trump neocon tanácsadójának, Steve Bannonnak a szövetségese, nincs elég tapasztalata a kulturális örökség megóvásában és fejlesztésében. Azon kívül nem fizette a díjat, továbbá a karbantartás költségeit. Bannon úgy nyilatkozott, hogy fellebbezni kíván, mert itt kicsiben valójában a zsidó-keresztény Nyugatért folyik a harc. Az illetékes helyettes államtitkár, amúgy az 5 Csillag mozgalom tagja, ugyanakkor azt közölte, hogy a döntésnek nincs politikai mozgatórugója. Az akadémia egyébként 2 évi felújítás-átalakítás után már készen állt a megnyitásra. A bérlet 19 évre szólt, az éves díj pedig 100 ezer dollár lett volna.
Koreai lapok nehezményezik, hogy sem a magyar hatóságok, sem a balesetben részes svájci hajó tulajdonosai nemigen adnak felvilágosítást a tragédia okáról. Hogy túlélőket találjanak, annak az esélye nulla, de az erős sodrás miatt sem a magyar, sem az osztrák, sem a dél-koreai búvárok nem tudnak egyelőre lemerülni. Pedig valószínűleg a roncsban van a hiányzó 21 áldozat. Ugyanakkor megindult a vita, hogy megfelelő-e a szabályozás az igen nagy hasznot hajtó szállodahajók esetében. Ám sem a polgármesteri hivatal, sem a hajózási szakhatóság nem válaszolt ez ügyben a lap kérdésére.
Azon kívül felvetődött, hogy a svájci cég gazdaságilag összefonódott a magyar állammal, mivel közösen működtetik a Mahart Passnavét, amelynek kezében összesen 70 kikötő van Magyarországon. Az nem világos, hogy van-e itt érdekütközés, miután a kormány, azon belül is a Rogán Antal vezette miniszterelnöki hivatal egyúttal a felügyeleti hatóság szerepét is ellátja. A hivatalos sajtószolgálat az újság érdeklődésére csak annyit közölt, hogy az illetékes szervhez kell fordulni. Tarlós István szerint a szabályozás joga a Parlament kezében van. Ott azonban megint csak a Fidesz szabja meg a dolgok menetét. Amúgy a nagy nyereség miatt szakértők már többször figyelmeztettek arra, hogy csak idő kérdése, mikor lesz valamilyen nagyobb baleset.
A lap megszerezte azt a szakértői jelentést, amely a Bizottság felkérésére jó 70 oldalon sorolja fel, hogy miért nem fér össze a cseh miniszterelnök tisztsége, valamint a cégeinek juttatott, sokmilliós EU-támogatás. A következtetés az, hogy Babis az érdekviszály miatt nem tudja pártatlanul és objektíven ellátni hivatalát, továbbá, hogy ilyenformán óriási összegeket vissza kellene fizetnie. A politikus tagadja a vádat. A prágai parlament három nap múlva foglalkozik a kérdéssel, de a fővárosban már holnap estére újabb hatalmas tüntetést hirdettek meg. Uniós szakemberek már a múlt év végén arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányfőnek vagy le kell mondania, vagy meg kell válnia érdekeltségétől az Agrofert vállalatcsoportnál. Az aggályok miatt a holding azóta nem kap egy fillért sem Brüsszeltől.
Ily módon fokozódik a nyomás Babisra, arról nem beszélve, hogy hetek óta tízezrek tiltakoznak ellene az utcákon. A „cseh Trump” szerint azonban az egész nem több hisztériánál és fogadkozik, hogy országa egyetlen centet sem ad vissza. Szerinte a Bizottság egyszerűen csak lemásolta a cseh Kalózpárt, illetve a „megvesztegetett Transparency International” feljelentését. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke ezzel szemben úgy gondolja, hogy a politikus – anyagi érdekből – visszaélt helyzetével. Hiába vált meg formálisan cégei ellenőrzésétől, azok döntéseit például a feleségén keresztül továbbra is befolyásolja. Ő maga pedig benn ül azokban az állami testületekben, amelyek az uniós források elosztásáról határoznak. A nemzeti felügyelet viszont csődöt mondott, így az EU szerint legalább 11 millió euró visszajár. Az eset várhatóan az Európai Bíróságnál köt ki.
Gräßle szerint az ügynek jelzésértéke van, mert most először vizsgázik a csaknem egy éve életbe lépett uniós szabály, amelynek célja, hogy kiszűrje az érdekütközéseket, és megakadályozza a szubvenciók elsikkasztását. Verhofstadt, a strasbourgi liberális frakció vezetője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy nem akarják-e felfüggeszteni Babis pártját, ahogyan azt az EPP tette a Fidesszel, majd a példát követték a szocialisták a román tagpárt kapcsán.
