Szanyi Tibor: sokáig tűrtem

Publikálás dátuma
2019.06.04. 09:00

Fotó: Draskovics Ádám
Az MSZP volt EP-képviselője, - aki a májusi választáson nem szerzett brüsszeli mandátumot - az atv.hu-n közölt nyílt levelében keményen kritizálta pártját.
Holnapelőtt nevű mozgalmat indít a szocialista Szanyi Tibor. Az MSZP volt EP-képviselője, - aki a májusi választáson nem szerzett brüsszeli mandátumot - az atv.hu-n közölt nyílt levelében keményen kritizálta pártját. Ennek ellenére azt is leszögezi, hogy ha az MSZP-nek szüksége van rá, akkor elnökként irányítaná a pártot. Szanyi egyébként mindenkit vár a Holnapelőttbe, aki vallja, hogy „a földi élet még menthető” szolidaritással. Pártelnökként a szocialistákat a mozgalmához kötné. Szanyi Tibor szerint az MSZP nem párt, csak egy „egy degenerálódó belterjes klub”, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálnak. – Ma 20–30 emberből jó, ha egy gondolja úgy, hogy szükség lenne az MSZP-re – vont mérleget a párt alelnöke, aki szerint a nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijaikkal, külső alkudozásaikkal jelennek meg. Szanyi úgy vélte, hogy a szocialisták 2019-ben elkövették a lehető legnagyobb kampányhibát, amikor a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetük, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagukért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért (a párbeszédes Jávor Benedek brüsszeli helyéért - a szerk.) küzdenek. – A választópolgárok ezt úgy oldották meg, hogy a DK-ra szavaztak – fogalmazott. Az ügyben az MSZP vezetőségét, valamint Ujhelyi István EP-kampányfőnököt is, de nem akartak nyilatkozni.
– Sokáig tűrtem – így fogalmazta meg Szanyi Tibor kérdésünkre azt, hogy miben látja saját felelősségét az MSZP általa lefestett helyzetében. A szocialisták alelnöke arra a kérdésünkre, hogy megszületett volna-e kemény levele, ha a választmányt őt küldi Brüsszelbe Ujhelyi István helyett, azt mondta: pontosan ugyanez a szöveg nyilván nem. Szanyinak ugyanis a legfőbb problémája, hogy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra. – Akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk? - fogalmazott, hozzátéve: a gyávaság legjobb példája, hogy az elnökség nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőjük. Szanyi egyébként elárulta azt is, ha őt választotta volna a kongresszus, akkor mandátumát megosztotta volna Ujhelyivel. Azaz két és fél évig Szanyi ment volna Brüsszelbe, majd átadta volna a stafétabotot Ujhelyinek. Szanyi kérdésünkre leszögezte, hogy a párt vezetésétől egyelőre semmilyen reakciót nem kapott, de állítása szerint "a tagság brutális többséggel" mellette áll. A politikus egyébként nem tervezi, hogy kilép a pártból, sőt elnökként vezetné az MSZP-t. Ha ez nem jön össze, akkor pedig „úgyis megy a kukába az egész.”
Szerző
Témák
Szanyi Tibor MSZP

Az igazságra mindig csak az ellenzéki oldal kíváncsi: borsos áron kínálnak betekintést a pécsi civileknek

Publikálás dátuma
2019.06.04. 08:30

Fotó: Shutterstock
Egy pécsi szervezet szeretne belelátni az önkormányzat gazdálkodásba, ám a város cégei milliókat számláznának a civilek által kért információkért.
Tíz pécsi ügyvéd januárban megalapította a Társaság a Közérdekű Adatokért (TAKA) 2019 egyesületet, s mindezt annak érdekében tették, hogy megismerhessék a városi önkormányzat cégeinek működését. A jogászok kíváncsiságát az táplálja, hogy Pécs önkormányzata pár év alatt 8-10 milliárdos adósságot halmozott fel, ám ennek okáról a városvezetés soha nem adott korrekt tájékoztatást. Az elmúlt hónapokban a TAKA több cégtől is kért pénzügyi adatokat és szerződéseket - tudtuk meg dr. Szücs Orsolyától, a szervezet vezetőségének egyik tagjától. A TAKA azt szeretné tudni, hogy az elmúlt 3-4 évben mire költöttek ezek a gazdasági társaságok, mely vállalkozások nyertek el tőlük munkákat, illetve milyen juttatásokat kaptak a városi cégek vezetői, alkalmazottai, tanácsadói. A kigyűjtött adatokat – szakemberek bevonásával – elemzik majd, és állásfoglalásokat tesznek közzé a cégek gazdálkodásáról, hatékonyságáról. Az eddig megkeresett cégek közül csak egy – a Biokom Nonprofit Kft. - válaszolt a kérdésekre. A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) – arra hivatkozva, hogy az adatok kigyűjtése 1439 órányi munkát igényel – 4,8 millió forintot kért a válaszért. A város vízellátásáról gondoskodó Tettye Zrt. 1,7 milliós számlát küldött, s csak ennek kifizetése után hajlandó a válaszadásra. A TAKA nem nyugszik bele, hogy a cégek milliókért hajlandók kiadni a kért adatokat. Szücs Orsolya hangsúlyozza, hogy egy közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, s az általuk megkeresett cégeknek – a törvény szerint - ingyenesen kell az igényelt adatokat az állampolgárok rendelkezésére bocsátaniuk. A TAKA által kérdezett gazdasági társaságok állítják, hogy a közérdekű adatok megtalálhatók a honlapjukon. Szerintük a TAKA által kért szerződések mennyisége könyvtárnyi, s azok kigyűjtése nagy munka, ezért a költségtérítés indokolt. Hogy kinek van igaza, azt alighanem a bíróság dönti majd el, mivel a civil szervezet ragaszkodik az igényelt adatok ingyenes kigyűjtéséhez és megismeréséhez. A történethez tartozik, hogy TAKA néven már 2008-ban is alapítottak egy civil szervezetet Pécsen. Annak a jogászok és helyi értelmiségiek által létrehozott szervezetnek is az volt a célja, hogy a közérdekű adatok kikérésével és elemzésével megismerje és átláthatóvá tegye a város gazdálkodását. Az akkor még szocialisták vezette önkormányzat gyakran megtagadta a kért adatok kiadását, ezért a TAKA tucatnyi alkalommal a bírósághoz fordult és minden esetben el is érte, amit akart. A kikényszerített adatok alkalmasak voltak arra, hogy a városvezetés döntéseit az ellenzék megkérdőjelezze és támadja. 2010-ben a Fidesz került hatalomra a városban, és akkortól a TAKA már nem ostromolta az önkormányzatot kérdéseivel. Ebből sokan arra következtettek, hogy az egyesület a „Fidesznek dolgozott”. Ezt erősítette, hogy a TAKA létrehozói, illetve az ő vállalkozásaik közül néhányan rendszeresen milliós megbízásokat kaptak a fideszes irányítású önkormányzat intézményeitől és cégeitől. A 2008-ban alapított TAKA meg is szűnt, ám az elhalt civil szervezet vezetője, Komlódi András ügyvéd ezt azzal magyarázta, hogy az egyesület elérte célját, mert megtanították az embereket arra, miképp kell kikövetelni a közérdekű adatokat. A TAKA nevet a megszűnt egyesület alapítói nem védették le, így nem volt akadálya annak, hogy idén TAKA 2019 néven újra létrehozzanak egy szervezetet. Ami immár egy Fidesz irányította város működését akarja kontrollálni. Az önkormányzat egyik újságja arra a következtetésre jutott, hogy az újonnan alapított TAKA az MSZP szövetségese. A TAKA ezt cáfolja, és civil szervezetként definiálja magát, ahol szigorúan szakmai munkát folytatnak. Ugyanakkor azt a TAKA jogászai elismerik, hogy elégedetlenek a kormánypárti irányítású önkormányzat teljesítményével, mert az eladósodott város a hazai gazdaság perifériájára szorult, így nem képes tőkét vonzani és az igyekvő fiatalokat megtartani. A TAKA részben a gazdasági hanyatlás okait akarja feltárni, amikor kikéri a cégek működését rögzítő dokumentumokat.
Szerző
Témák
Pécs ellenzék
Frissítve: 2019.06.04. 09:34

Népszavazást akarnak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 08:00

Fotó: Shutterstock
Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az e fölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg.
Öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz hétfőn délelőtt Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idős-szervezet támogatja. Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az e fölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg. A kérdés azért aktuális, mert egyrészt megszűnt a magasabb bérek magasabb adókulcsa, másrészt a nyugdíj-megállapítás szabályai gyakran változnak, nem ritka, hogy ha a beosztott egy-két évvel később megy nyugdíjba, százezer forinttal is többet kaphat, mint egykor jobban kereső korábbi főnöke, ugyanannyi ledogozott évvel a háta mögött. Másrészt az alacsony ellátásban részesülők nehezen élik meg, hogy van olyan nyugdíjas az országban, akinek egy vagy kétmillió forintnál is magasabb összeget fizetnek havonta.   A kormány nem akarja visszaállítani a nyugdíjplafont, ezért az idősek szervezetei az állami vezetők béreinek megállapításakor most is használt módszert javasolják. Azt mondják, a legmagasabb nyugdíj ne lehessen több a nyugdíjminimum harminckilencszeresénél, ha már a miniszterelnök és az államfő pénze a mindenkori köztisztviselői illetményalap (38 650 forint) ekkora szorzata. Amíg a 2008 óta 28 500 forintos nyugdíjminimum nem változik, a legmagasabb kifizetett időskori ellátás így 1 millió 111 ezer forint lenne, szemben a lapunkban épp tegnap ismertetett adattal, ami szerint kilencen már 2 millió fölötti ellátást kapnak. A nyugdíjasok szervezetei sok panaszt kapnak az idősotthonok kiszámíthatatlan díjemeléseiről, ennek szabnának gátat azzal, hogy csak az éves nyugdíjemelésnek megfelelő vagy az alatti térítési díjemelés legyen elfogadható. Azt is szeretnék elérni, hogy az idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a mainál is szigorúbban büntessék, végül pedig azt, hogy a túlórákat ne csak az egészségügyben számítsák be a nyugdíj megállapításakor a ledolgozott időbe, hanem valamennyi ágazatban. A népszavazási kezdeményezések mellett más akciókkal is próbálják felhívni a politikusok és a közvélemény figyelmét a több mint kétmilliós nyugdíjas közösség gondjaira. A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) aláírásgyűjtéssel követel méltó megélhetést az időseknek, felosztották egymás között a neveket és felkeresik az egyéni parlamenti képviselőket, sőt Békésben nyugdíjas megyegyűlést is tartottak a térség társadalmi és gazdasági leszakadásának okait kutatva, őszre pedig komplett fejlesztési tervet ígérnek.