A tehetősebbeknek segítség, másoknak csak álom a falusi csok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csak az előnyösebb körülmények között lévő térségekben hozhat fejlődést az új állami támogatás. A piac már beépítette az árakba a pluszösszeget.
Nem véletlen, hogy az elszegényedő észak-borsodi falvakban nem remélnek látványos változást a falusi csoktól, a feltételeket ugyanis úgy határozták meg, hogy elsősorban a tehetősebbeknek kedveznek. - A piac már bőven megemelte az elnyerhető támogatás összegével az ingatlanok és az építkezések költségét, különösen a vonzó helyeken. Azokon a területeken pedig ahová kevesebben költöznének, szinte alig veszik majd igénybe a csokot – mondta lapunknak egy építőipari szakember. Hozzátette: az anyagárak a mai napig emelkednek, sőt, ilyen mértékben még sosem nőttek, mint az elmúlt két évben. A munkabérek szintén az egekben vannak, a munkaerőhiány ugyanis óriási, így aki jó a szakmájában, az annyit kér, amennyit akar. Emiatt viszont a megrendelők már az osztrák árakkal kalkulálhatnak, különösen a nyugati határszélen. - Az embereknek sajnos fogalmuk sincs, mennyi pénzből lehet ma egy házat megépíteni, nem járnak alaposan utána, ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a magukat túlvállaló családok közül többen belebuknak majd az építkezésbe, vagy sok ház félbe marad – fogalmazott. Hasonlóképpen vélekedett Lukács Zoltán ingatlanszakértő is, aki szerint a frekventáltabb helyeken, azaz a nagyvárosok, valamint a turisztikai központok körzetében lesz komolyabb érdeklődés a falusi csok iránt, viszont ezeken a településeken már most is magasak az árak. - Egy Balaton- vagy egy Győr környéki településen már most is bőven tízmillió forint fölötti összeget kérnek még a felújítandó ingatlanokért is. Az átlagos vagyoni helyzettel rendelkezők emiatt nem tudnak majd odaköltözni, egy kis borsodi, baranyai, zalai vagy somogyi faluba viszont nem is akarnak majd. Elvégre ezeken a területeken nincs munkahely, nincs óvoda és iskola, csak napi négy busz jár, a bolt pedig drága és nincs benne választék. Ezek mind olyan körülmények, amelyek miatt az ott élők is inkább elköltöznek, nemhogy újak jönnének. A négyszáztizenegy lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szemerén öt-hat eladó ház van, az áruk három és nyolc millió között mozog. Egy háromgyerekes család könnyedén meg tudná venni, sőt, akár fel is tudná újítani a 10 milliós állami támogatásból, ennek ellenére nem látszik érdeklődés az itteni ingatlanok iránt. Farkas Ferenc polgármester szerint a helybéliek többsége vágyna tágasabb vagy komfortosabb otthonra, de nem tudnak részt venni a pályázaton, mert többségük közmunkás, őket pedig az állam kizárta a támogatotti körből. Talán az a néhány család élhet majd a lehetőséggel, akiknél a keresők valódi munkahelyen, jellemzően a falutól negyven kilométerre lévő Kassán dolgoznak. Szemeréről ugyanis bonyolultabb bejárni Miskolcra, mint szlovák területekre, s kellő jelentkező híján még a gyári buszok sem jönnek be a faluba. Üveges Gábor, az encsi kistérségben lévő Hernádszentandrás polgármestere szerint a falusi csoknak akkor lenne értelme, ha közösségteremtő emberek vásárolnának belőle házat, akik felélesztenék a sokszor csak vegetáló kistelepüléseket. - Vidéken ma már elképesztő a hiány szociális szakemberekből, orvosokból, pedagógusokból, a falusi értelmiség pedig egyre inkább megszűnőfélben van. Ezen nem fog változtatni, hogy valaki hárommillió forintból házat vehet, ennek a támogatásnak akkor lenne érelme, ha párhuzamosan ösztönöznék a vidéki munkahelyteremtést is – mondta. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint azoknak a falvaknak jelent komoly fejlődési lehetőséget a falusi csok, amelyek fejlett körzetközpontok – mint például Győr, Kecskemét, Székesfehérvár, Paks – agglomerációjában találhatóak. Nagyjából harminc kilométeres körzetben, az ettől távolabb esőkön, valamint az olyan térségben lévőkön, ahol nincsenek fejlett nagyvárosok – mint például a Dél-Dunántúl –, érdemben nem segít a támogatás. - Ha a legközelebbi nagyvárosban akad normális munka, normális fizetéssel, s megfelelő a tömegközlekedés, akkor az emberek hajlandóak lesznek odaköltözni ezekbe a falvakba – mondta. – A többi településen viszont csak néhányan tudják majd igénybe venni a támogatást, jellemzően helybéliek, vagyis ettől nem nő majd az adott falu népessége. A TÖOSZ elnöke szerint érthető, hogy a döntéshozók meghatároztak kritériumokat, de szövetségük szerint ezeken valamelyest enyhíteni kellene. - Több, ezer fő alatti kistelepülésről kerestek meg bennünket, ahol azért nőtt a lélekszám, mert beköltözött egy nagycsalád, ám ettől még ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint a többiek – jegyezte meg Schmidt Jenő. – Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden ezer főnél kisebb faluban lehessen igényelni a falusi csokot. Ez ráadásul nem növelné jelentősen a támogatási keretet. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a falvak elnéptelenedésének megállítására a falusi csok csak az első lépés, még rengeteg infrastrukturális, oktatási és egészségügyi fejlesztésre, szolgáltatások beindítására lesz szükség, hogy hatása legyen - tette hozzá.

Közmunkások kizárva

Július elsejétől 2022-ig olyan, ötezer fősnél kisebb falvakban lehet pályázni a támogatásra, ahol az elmúlt években csökkent a lakosságszám: a 2486 település listája már korábban ismertté vált. Az elnyert összeget használt lakás vásárlására is lehet fordítani – egy gyerek után 600 ezer forintot, két gyereknél 2 millió 600 ezret, háromnál pedig 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az igénylők –, igaz, csak a felét, a másik részét felújításra lehet költeni. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a felújítás esetében az ár 30 százalékáig támogatható a víz-, csatorna-, elektromos- és gázközmű-szolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése; központi fűtés kialakítása vagy cseréje; bármilyen épületszigetelés; nyílászárók energiatakarékosra cserélése; tető és kémény felújítása, cseréje, szigetelése; fürdő, illetve WC létesítése; belső tér felújítása; melléképület felújítása vagy kerítés építése. Az építkezéssel kapcsolatos helyreállítási munkák költségének 20 százaléka finanszírozható támogatással. A falusi csok igénylésekor többet is lehet választani ezek közül, viszont, ha valaki nem teljesíti a vállalt építkezést vagy korszerűsítést, akkor késedelmi kamattal terhelten kell visszafizetnie a támogatást. Egy vagy két gyerek esetén legalább egy, a legmagasabb összegnél két év munkaviszony is feltétel, vagyis éppen a legszegényebbeknek, a közfoglalkoztatásban dolgozóknak lesz nehéz teljesíteniük a kritériumokat.

Három év, harmincezer család

A Takarék Csoport elemzői szerint a három év alatt nagyjából 30 ezer család részesülhet falusi csok támogatásban mintegy 150 milliárd forint értékben. A júliustól induló program várhatóan azoknak a családoknak a körében lesz népszerű, amelyek helyben tervezik a gyermekvállalást és az otthonteremtést, vagy nagyvárosból szeretnének kiköltözni az érintett településekre. A falusi csok a Takarék Csoport szakértői szerint a hazai ingatlanpiaci tranzakciók 15-18 százalékát érintheti. Várakozásaik alapján az ország legnagyobb fiókhálózatát működtető takarékok a falusi csok-támogatások mintegy harmadát fogják kiközvetíteni, főként helyi beágyazottságuknak és az eddigi csok-folyósításokban szerzett tapasztalatuknak köszönhetően: az elmúlt években a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe kerülő Takarék Csoport közvetített ki minden ötödik csokot, összességében mintegy hatvan milliárd forint értékben.

Nem született meg a vállalt gyerekek legalább negyede

Azok is belevághatnak a házuk vagy lakásuk korszerűsítésébe, felújításába a listában szereplő kistelepüléseken, akik az elmúlt években szintén a családok otthonteremtési kedvezménye segítségével vették meg az ingatlant, amiben élnek. A jogszabályban ugyan az szerepel, hogy a falusi csok és a kedvezményes kamattámogatás is csak egyszer vehető igénybe, de az nem kizáró ok, ha már kaptak pénzt az államtól, s a vásárlásnál az akkori szabályok szerint egy gyerek után 600 ezer forint támogatást, két meglévő vagy tervezett gyereknél 1,43 millió forintot, háromnál 2,2 milliót, négynél 2 millió 750 ezer forintot használnak fel. A Napi.hu cikkéből az is kiderült, hogy 2001 és 2009 között, a szocpol akkori berekesztéséig 41 305 olyan szerződést kötöttek, amelyben még meg nem született gyerekre vagy gyerekekre igényeltek megelőlegező támogatást. jelenleg 9 571 szerződéshez kapcsolódóan fizettek, illetve fizetnek részletekben a családok az államnak "gyermekvállalás határidőben történő teljesítésének elmaradása" miatt. Vagyis a meg nem született gyerekek száma akár 10 ezernél nagyobb lehet. A szocpolhoz hasonló a csok-rendszer is, amelyben eddig 50 ezer gyereket vállaltak előre az igénylő párok. - Gulyás Erika

Témák
falusi CSOK
Frissítve: 2019.06.04. 06:14

Zivatarok hűtik le a levegőt, de felhőszakadás, jégeső is előfordulhat kedden

Publikálás dátuma
2019.06.03. 22:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Délután 24-29 fok valószínű.
Kedden is meleg időre van kilátás, csak az elszórtan kialakuló záporok, zivatarok hűthetik le a levegőt. Helyenként felhőszakadás, jégeső továbbra is előfordulhat. Gyenge, mérsékelt, néhol élénk lesz a keleties légmozgás, de zivatarok környezetében erős, viharos lökések lehetnek. Délután 24-29 fok valószínű - írja az Időkép.
Szerdán reggel helyenként, délután több helyen alakulhatnak ki záporok, zivatarok, melyeket helyenként felhőszakadás, jégeső kísérhet. A szél elsősorban viharok környezetében támadhat fel. Reggel főként délen válhat párássá, ködössé a levegő. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 28 fok között alakul. Csütörtökön a napos, gomolyfelhős idő mellett még több tájegységünkön előfordulhat zápor, zivatar. A déli, délnyugati szelet többfelé kísérhetik élénk lökések. Délután 23-28 fokot mérhetünk. Pénteken már csak szórványosan, főként az északi tájakon várható zápor, helyenként zivatar. Délen megélénkülhet a délnyugati szél. Délután 25-29 fok ígérkezik. Szombaton helyenként még lehet csapadék, a csúcshőmérséklet viszont több helyen elérheti a 30 fokot.
Szerző
Témák
időjárás

Köztársaságból a hűbériségbe

Sérülnek a szabad választások és a polgári szabadságjogok. Az anyagi források elosztása, a médiaviszonyok és a jogalkalmazás szempontjából nincs egyenlő játéktér. A rendszert semmilyen jelzős szerkezettel ellátva sem lehet demokráciának nevezni – állapítja meg a V21 (Vélemény, Választás, Változás – az új évszázad Magyarországáért) csoport látlelete. A vitairatnak szánt elemzés „csendet megtörő kiáltás” kíván lenni, amely azonosítja és tudatosítja a torz rendszerből fakadó problémákat, és cselekvésre buzdít annak, érdekében, hogy Magyarország visszatérjen a gazdasági, társadalmi felemelkedés általa választott útjára. Erre – és feltehetően Jancsó Miklós 1968-as filmjére – utal a látlelet címe: Csend és kiáltás. Az elemzés sorra veszi, hogyan indult el Magyarország köztársaságból a hűbériség felé, hogyan váltotta fel a törvényt az önkény. Miközben a jogállam helyét egyre inkább a pártállam veszi át, a gazdasági verseny korlátozása mellett a közpénzek magánvagyonná alakulnak, a civil társadalom visszaszorításával párhuzamosan létrejön a kiszolgáltatottak és új földesurak országa. A kormány külpolitikáját „pávatánc” és elszigetelődés jellemzi. A V21 csoportot jelentős részben korábbi kormányok tagjai hozták létre. Vannak köztük konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták. A vitairat szerkesztésében Balázs Péter, Bárándy Péter, Bod Péter Ákos, Donáth László és Jeszenszky Géza vett részt, Gábor Péter mérnök-közgazdász koordinátorként segítette a munkát.
Szerző
Témák
vitairat