Szabad szemmel: békülékeny hangnemre váltott a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.06.04. 06:52

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 4.
Die Welt Meglepően békülékeny hangon nyilatkozott a lapnak Gulyás Gergely, még az euró bevezetését is lehetségesnek tartja 10 éven belül, ám a migrációról úgy gondolja, hogy ott sikerült a magyar álláspontot érvényesíteni Európában. Szerinte a Fidesz választási győzelme annak köszönhető, hogy jól fejlődik az ország, az emberek jobban élnek, mint korábban. Ugyanakkor azt is tudják, tette hozzá, hogy veszíthetnek, ha nem állítjuk meg az illegális bevándorlást. A kancellária miniszter bízik abban, hogy ezt az álláspontot EPP összes pártja elfogadja. Megerősítette, hogy a Fidesz nem támogatja Weber próbálkozását a Bizottság elnöki tisztének elnyerésére, mert a német politikus nem tartott igényt a magyar segítségre és ezt a kívánságát tiszteletben is tartják. Gulyás azt mondta, hogy az európai konzervatívokhoz tartozó pártok többsége szintén nem kér a törvénytelen migrációból, ellenben azt akarja, hogy az országok maguk dönthessék el, akarják-e a törvényes bevándorlást vagy sem. Magyarország is úgy ítéli meg, hogy a menedékpolitika közösségi hatáskör, viszont a migrációs politika meghatározása a nemzeti jogkör részét képezi. Jelezte, hogy tud egy sor kereszténydemokrata személyiségről, aki szívesen lépni ilyen alapokon Juncker örökébe, ám neveket nem említett, nehogy rontsa az érintettek esélyeit. Megjegyezte, hogy a jelek szerint egyetlen csúcsjelölt sem kap minősített többséget, ezért Webernek is az az érdeke, hogy valaki mást találjanak helyette. Kitért arra, hogy a kormánypárt konkrét ügyekben kész együttműködni a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel is, hiszen erre már idáig is volt példa az EPP részéről. Ám nincs szó állandó kooperációról, mert az a jobboldal további gyengülését hozná. Ezt tapasztalni pl. Németországban. Azon kívül vannak fontos erők a Néppárttól jobbra is, amelyek nem szélsőségesek, velük és érdemes összedolgozni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a sokat bírált konzervatív kormányok szerepeltek a legjobban az EP-választáson, így Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és Ausztriában.      Gulyás semmi gondot nem lát abban, hogy az Orbán-kormány jegeli a közigazgatási bíróságok felállítását. Merthogy csupán nem akartak vitát az EU-val az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Úgy véli, hogy jelen állapotában a magyar jogrendszer összhangban van az uniós előírásokkal, és mint mondta, 7 éve ezt a Bizottság írásban is elismerte. Amúgy jobbnak tartja, ha a Fidesz marad az EPP-ben, de ez a legkedvezőbb a pártcsaládnak is. Hozzátette, hogy ez ügyben sok jelzés fut be Budapestre, így Németországból is, mármint hogy a Fidesz ne adja fel tagságát. A politikus cáfolta, hogy nem jó a magyar-német viszony, bár azt elismerte, hogy lehetne jobb is. De kormányszinten megfelelő az együttműködés. A pártok közti kapcsolatokban az a gond szerinte, hogy a német nyilvánosság előtt semmi jót nem szabad mondani Magyarországról és annak vezetéséről.
Le Monde  Romániából hazafelé repülve a pápa azt fejtegette a vele utazó újságíróknak, hogy az európaiak elvesztették az együttműködés örömét. Ezért feltette a kérdést: vajon nem érünk-e egy 60 éven át tartó kaland végére? Ám sürgette, hogy mindenki találjon vissza az alapító atyák csodájához, és a földrész ne hagyja, hogy legyőzze a borúlátás vagy bármilyen ideológia. Merthogy a kontinenst jelenleg nem ágyúkkal vagy bombákkal, hanem ideológiákkal támadják. Ezek nem európaiak, máshonnan származnak, illetve kis közösségekből indulnak ki. Gondoljunk csak a megosztott Európára, akár 1914-ből, akár 1932-33-ból, akár 1939-ből. Hangsúlyozta, hogy nem szabad oda visszatérni. Az újság emlékeztet arra, hogy a háromnapos út során Ferenc mindenkit arra biztatott, utalva egynémely szomszédállamra is, hogy ne zárkózzanak be, hanem alkossanak közösséget, bármilyen harag is ered a gyakran konfliktusos történelemből. A politikának pedig el kell fogadnia a sokszínűséget. Ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy vallást eszközként használják fel olyan irányzatok, amelyek hajlamosak mások kirekesztésére, a rivalizálásra.
FT  A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Európában ugyan tartja magát a politikai közép az EP-választás eredményeként, ám a nagy pártok inognak, amint azt a német szociáldemokraták példája mutatja. Sőt, egy-két, egykor igencsak befolyásos párt immár végveszélybe került, az elemzés összesen 14 számolt össze belőlük, élen az SPD-vel. Nahles főtitkár le is mondott, majd példáját követte a középjobb francia köztársaságiak vezére. De nagy bajban vannak a francia szocialisták, nem rózsás a Forza Italia helyzete és May már azelőtt bejelentette távozását, hogy a szavazópolgárok megsemmisítő véleményt mondtak a torykról. Látnivaló, hogy bomlik szét az érdekszövetség, ami korábban – pártalapon - összetartotta a nemzetet és az üzleti világot, a kétkezi munkásokat és a liberális értelmiséget. Az embereket mind inkább más témák foglalkoztatják, mint a klímaváltozás, a bevándorlás, a nemzeti és vallási önazonosság. Nacionalista és elitellenes erők igencsak kiaknázták ezt az erjedést. Persze azért vannak kivételek, mint a spanyol és a portugál szocialisták. Úgy néz ki, hogy Görögországban a középjobb öt év után visszatér a hatalomba és győzelem elébe néznek az osztrák konzervatívok is. A nemzeti sajátosságok még sokat számítanak. Közben pedig újjáalakul a politikai közép, jönnek fel a liberálisok és a zöldek. Merkel nem véletlenül akart másfél éve éppen velük kormányszövetségre lépni. Hogy széttöredezik a politika, az a képviselet felpezsdítése folytán megerősítheti a demokráciát. De egyúttal megnehezítheti a kormányzást.
Project Syndicate  Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász a portálon megjelent írásában kifejti: legfőbb ideje, hogy a fejlett országok túllépjenek a neoliberalizmuson, mert az látványosan kudarcot vallott az alacsony adókra, a deregulációra és a szociális programok szűkítésére épülő szabad piaci programmal. Csak azt nem tudni, mi jön, mi jöjjön utána. Stiglitz szerint három alternatíva kínálkozik: a szélsőjobbos nacionalizmus, a középbal reformizmus és a haladó baloldal (miközben a középjobb testesíti meg az előző 40 év melléfogását). Az első kettő lejárt ideológiákhoz kötődik. A nacionalista jobboldal például tagadja a globalizációt, minden bajért a migránsokat és az idegeneket okolja. A harmadik viszont a haladó kapitalizmust pártolja, gazdaságpolitikája négy szempontot igyekszik érvényesíteni. Így először is azt, hogy helyre kell állítani az egyensúlyt a piacok, az állam és a civil társadalom között. A kormányoknak nem szabad magára hagyniuk a piacot, mert az környezetvédelmi, foglalkoztatási és más gondokhoz vezet. Továbbá be kell ruházniuk az alapkutatásokba, a technológiába, az oktatásba és gondoskodniuk kell az emberek egészségéről. A második szempont, hogy a piacok csak akkor szolgálják a nemzet jólétét, ha érvényesül a jogállam, a fékek és ellensúlyok rendszere. Mert ha nem, akkor egyesek mások rovására gazdagszanak meg, csak a járadékra hajtanak, és felszámolják a gazdaságság mélyebben húzódó forrásait. A harmadik, hogy egyes nagy cégek hatalmas piaci erőt összpontosítanak, és ez elősegíti a nagyarányú egyenlőtlenségek kialakulását a társadalomban. És ha a hatalom nem avatkozik közbe, akkor a robotok, valamint a mesterséges intelligencia elterjedése csak még tovább ront a dolgon.    A negyedik, hogy véget kell vetni a gazdasági erő és a politikai befolyás közti kapcsolatnak, mert az kikezdi a demokratikus intézmények szerepét. Így nem lesz semmi, ami útját állná a gazdagok hatalmának. Ráadásul, jobban teljesítenek azok a gazdaságok, amelyekben nem annyira jelentősek az egyenlőtlenségek. Nincs persze csodaszer, ami visszafordíthatná a neoliberalizmus okozta veszteségeket. Az átfogó megoldásnak az oktatásra, a kutatásra és a gazdaság más, igazi forrásaira kell összpontosítana. Meg kell védenie a környezetet, és gondoskodnia kell arról, hogy senkit se fosszanak meg a tisztes életkörülmények feltételeitől. De meg kell csinálni, mert amit a nacionalisták és a neoliberálisok kínálnak, az szavatolja a még nagyobb stagnálást, a fokozódó egyenlőtlenségeket, a környezet lepusztulását, a politikai elégedetlenséget, és így rendkívül súlyos következményekhez vezethet. Viszont a haladó kapitalizmussal ki lehet keveredni a mostani gazdasági és politikai gyengélkedésből.
Independent  A lap kommentárja kommentár azt tanácsolja, hogy hagyjuk a csudába Trump mostani nagy-britanniai látogatását, bármennyire is botrányos, az sokkal aggasztóbb, hogy az elnök újrázhat hivatalában, ráadásul módszere, amely párosul a politika cudar állapotával, másutt is hat. Ráadásul a politikust csak felvillanyozza, ha ellenségességet tapasztal saját személyével szemben. Sikere pont azon alapul, hogy elutasítja a fennálló viszonyokat, a liberális elitet, a bevándorlást. Aki nem ért egyet vele, az a szemében a változás gátja. Hogy ez logikailag nincs rendben, az nem számít neki. És teljesen mindegy, hogy éppen milyen agresszív retorikával, a megosztó politikával, vagy valamilyen Twitter-kirohanásával, de magára vonja a figyelmet. Ugyanezt csinálja Salvini, Orbán és Farage is. Oda kell figyelni rájuk. Ám a nacionalizmusra és konzervatív felfogásra épülő újfajta tekintélyelvűség úttörője Trump, de számára igazából az egó és a büszkeség a lényeg. És ami döbbenetes: úgy néz ki, hogy jövőre ismét nyerni tud. Pedig bombasztikus és nárcisztikus, eredendően ostobán és nemtörődöm módon bánik a tényekkel, de nem tudott megbukni. Nem használt sem a rengeteg tüntetés, sem a Mueller-féle vizsgálat. Ugyanazt műveli, mint a választási kampányban, ám híveinek tábora nem rendül meg. De ennek ellenére sem szabad hallgatni, hiszen a tekintélyelvűek a nehezen kivívott szabadságjogokat tennék tönkre. Lehet, hogy az elnököt rövid távon csak feltüzelik a megmozdulások, de a haladó erőknek hosszabb távon kell játszaniuk, és nem csak az USA-ban. Ám csak akkor nyerhetünk, ha csináljuk.  
Szerző

Sztrájk bénította meg a világ legnagyobb Nutella gyárát

Publikálás dátuma
2019.06.03. 16:43

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Immár hatodik napja sztrájkolnak a világ legnagyobb Nutella gyárában a munkavállalók bérköveteléseik nyomatékosítására, mogyorókrémet alig, Kinder Buenót pedig egyáltalán nem gyártanak múlt hét kedd óta - közölték szakszervezeti források hétfőn.
Fabrice Canchel, a Munkaerő (FO) nevű szakszervezet képviselője elmondta, hogy 160 munkavállaló lépett sztrájkba a Ferrero olasz édességgyártó csoportnak az észak-franciaországi Villers-Écalles településen lévő gyárában. 
A Kinder Bueno csokik gyártását teljes egészében leállították, míg a Nutella négy gyártósorából egy működik 20 százalékos kapacitással. Múlt hét kedd óta nem engedik se be, se ki a kamionokat a gyárból, így már kezd hiány kialakulni a gyártáshoz szükséges alapanyagokból.
Fabrice Canchel elmondta, hogy a szokásos éves bértárgyalásokon 4,5 százalékos béremelést, valamint munkavállalóként 900 eurós bónuszt kértek a munkaadótól. A vállalat vezetése viszont mindössze 0,4 százalékos emelést javasolt a munkakörülményeik romlására is panaszkodó dolgozóknak. 
A Villers-Écalles-i üzemben 400 ember dolgozik, naponta 600 ezer üveg mogyorókrémet állítanak elő, ami a világ termelésének egynegyedét jelenti. 
A Ferrero a világ harmadik legnagyobb édességgyártó vállalata, olyan közismert termékeket gyárt, mint például a Nutella, a különböző Kinder-csokik, a Mon Chéri, a Ferrero Rocher, a Tic Tac, a Raffaelo és a Duplo. Az utóbbi tíz év alatt a cég megduplázta árbevételét, ami a tavaly augusztus 31-én befejeződött pénzügyi évben 10,7 milliárd eurót tett ki. A társaság öt kontinensen 25 gyárat működtet, termékeit több mint 170 országban árusítják.
Szerző
Témák
nutella sztrájk

Ellentmondásos Trump-vizit Londonban

Publikálás dátuma
2019.06.03. 16:31

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az anyai ágon skóciai gyökerű Donald Trumpnak már Londonba érkezése előtt sikerült felkorbácsolnia az indulatokat.
Hétfő délelőtt érkezett Londonba az Air Force One fedélzetén az amerikai elnököt és felesége, Melania. Tavaly elmaradt Donald Trump látogatása, most azonban igen népes küldöttség kísérte, négy gyermeke, ifjabb Donald, Ivanka, és Eric, illetve Tiffany is vele tartott. Hogy milyen népes küldöttségről van szó, jelzi: 750 szállodai szobát foglaltak le. Már előzőleg a brit fővárosba szállították a legendás elnöki limuzint és egy ugyancsak mintegy 1,2 millió fontot érő speciális, golyóvédő üveggel és páncélozott ajtókkal ellátott Cadillacet. A magától semmit nem sajnáló elnök londoni közlekedését az amerikai haditengerészet három helikoptere teszi zavartalanná, a technikai lebonyolításban pedig műholdas kommunikációt biztosító jármű és mentőautó is segít. Ha az aktuális számok még nem is ismertek, egy évvel korábbi informálisabb angliai tárgyalásaira a Secret Service titkosszolgálat és a Special Forces különleges egység összesen ezerfős csapatot küldött a helyszínre. A monarchiához a Skóciához tartozó Külső-Hebridák egyik szigetén született édesanyja, Mary Anne MacLoad révén őszintén vonzódó Trump és családja hétfőn végre megkapta az áhított királyi pompát. Ha biztonsági okokból ki is maradt néhány hagyományos elem, mint a Mall felvonulási úton végighaladó hintó, II. Erzsébet sok gesztust tett magas rangú vendégei számára, ágyúlövésekkel köszöntötték az amerikai elnököt. Ezután szűkkörű ebéden fogadták, majd következett a nagyszabású hivatalos, állami bankett a Buckingham-palotában. Délután aztán Károly walesi herceg, a trón várományosa hamisítatlan angol teázásra invitálta meg londoni otthonába, a Clarence House-ba, noha a klímaváltozásról nagyon eltérő a véleményük. Az udvar által szervezett programoktól látványosan, de igazoltan tartotta távol magát Sussex hercegnéje, az amerikai születésű egykori Meghan Markle, aki szülési szabadságon van. A volt hollywoodi színésznő korábban „nőgyűlölőnek” minősítette Trumpot, aki viszont utólag tagadja, hogy „komisznak” nevezte volna Harry herceg nejét. A hivatalos vacsorára mintegy százötven meghívó ment ki, a brit politikai élet színe-javán kívül többnyire olyan személyiségeknek, akik kulturális, diplomáciai, vagy üzleti kapcsolatokkal kötődnek az Egyesült Államokhoz. Az első kategóriába tartozóak közül négyen utasították el a lehetőséget, hogy szót váltsanak az amerikai elnökkel. A legfontosabb közülük alighanem Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére. A Munkáspárt frontembere kendőzetlenül kijelentette, hogy „Theresa May-nek nem kellene kiterítenie a vörös szőnyeget és állami, hivatalos látogatással megtisztelni egy olyan amerikai elnököt, aki sutba dob létfontosságú nemzetközi szerződéseket, bátorítja a globális felmelegedés elutasítását, ráadásul faj- és nőgyűlölő retorikát alkalmaz”. Nem kíván egy légtérben tartózkodni a vendéggel Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és John Bercow westminsteri házelnök sem. Utóbbi egyúttal megtiltotta, hogy Donald Trump a tradícióknak megfelelően felszólalhasson a parlament két háza előtt. A legerősebb szavakat London muzulmán vallású munkáspárti főpolgármestere használta. Sadiq Khan a „szélsőjobboldali politikusoktól eredő növekvő globális fenyegetés egyik legborzalmasabb példái” közé sorolta Trump elnököt. Az „elmúlt több mint hetven év alatt felépített demokratikus szabadságjogokat veszélyeztető” vezetők között elsőként említette Orbán Viktort, akit – mint mondta - Matteo Salvini, Marine Le Pen és Nigel Farage, a Brexit Párt alapítója követ a sorban. Donald Trump politikai tárgyalásaira kedden kerül sor. A lényegében beiktatása, 2017 eleje óta tervezett protokolláris eseményt szerencsétlen időpontban rendezik, Theresa May kormányfői és tory-pártelnöki megbízatásának végnapjaiban. Az amerikai elnök, akinek híresen nem erőssége a diplomáciai érzék, a csúcstalálkozót megelőzően alaposan belekavart az utódlást eldöntő kampányba. A legnagyobb példányszámú bulvárlapnak, a The Sunnak adott interjújában kiállt Boris Johnson volt külügyminiszter mellett, akit “mindig is szeretett, nagyon tehetségesnek tart és biztos benne, hogy kiváló kormányfő válna belőle”. Hasonlóan jó véleménnyel van Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterről. Ha konkrét neveket nem is említett, kitért arra, hogy “több jelölt is kérte, bátorítsa a nyilvánosság előtt”. Az amerikai elnök egy másik lapban, a Sunday Times-ban megjelent beszélgetésben kifejtette, hogy a szigetországnak október 31-én, megegyezéssel vagy anélkül ki kell lépnie az Európai Unióból és tárgyalási pozíciója javítása érdekében vissza kellene tartania a 39 milliárd fontra becsült válási végkielégítést. Donald Trump további jótanácsa, hogy a toryknak az EP-választáson 31,6 százalékot elért, de westminsteri képviselettel nem bíró Brexit párt vezetőjét, Nigel Farage-t be kellene vonniuk a Brüsszellel folytatott tárgyalásokba. Donald Trump szerdán, a dél-angliai Portsmouth-ban részt vesz a normandiai partraszállás, a D-Day 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, majd továbbutazik Franciaországba.