Pumpáló tapasz segítheti a szívroham utáni gyógyulást

Publikálás dátuma
2019.06.04. 00:00

Fotó: BURGER /
Több millió élő, lüktető őssejtet tartalmazó, "pumpáló tapasz" segíthet a szívroham okozta károsodás helyreállításában - írta a BBC News.
A háromszor két centiméteres tapaszt, amelyet a páciens saját sejtjeiből nevelnek laboratóriumban, a beteg szívére varrják, majd a szövet önmagától változik egészséges, működő izommá. A tapasz emellett olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek segítenek a meglévő szívsejtek regenerálódásában. A tapasz működését nyulakon vizsgálták, és az eredmények szerint biztonságos volt - mondták el egy manchesteri szívgyógyászati konferencián az Imperial College London szakértői. Az eljárást a következő két éven belül embereken is ki akarják próbálni.
Szívroham akkor következik be, amikor egy eltömődött artéria blokkolja a szívizom vérellátását, így ahhoz nem érkezik elegendő oxigén és tápanyag. A szívet ennek következtében gyógyíthatatlan károsodás érheti. Az Egyesült Királyságban mintegy 920 ezer ember szenved szívelégtelenségben. A kutatásban részt vevő Richard Jabbour elmondta: remélik, hogy egy nap a szívtapasz olyan kezelési móddá válik, amelyet rutinszerűen tudnak felajánlani minden szívrohamon átesett páciensnek.
"A szívtapaszt is ugyanúgy felírhatnánk, mint a gyógyszereket, egyszerűen csak le kéne venni a polcról és beültetni a páciensbe" - vázolta a lehetőséget a tudós. A kutatást finanszírozó Brit Szívalapítvány tudósa, Metin Avkiran hangsúlyozta: a szívelégtelenség a pácienst legyengítő, életminőségét megváltoztató betegség, amely nem gyógyul, így a mindennapi feladatok ellátása is hihetetlenül nehézkessé válik.
"Ha a tapasszal segíthetünk meggyógyítani a szívet, az ezeknek az embereknek az életkilátásait is megváltoztatja

- emelte ki az eljárás jelentőségét.

Szerző
Frissítve: 2019.06.04. 12:20

Pókméreggel módosított gomba fékezheti meg a malária terjedését

Publikálás dátuma
2019.06.03. 11:25

Fotó: Patrick Lefevre / AFP
45 nap alatt 99 százalékkal csökkentette a maláriaszúnyogok populációját egy genetikailag módosított élősködőgomba, amelyet jelenleg a közép-afrikai Burkina Fasóban tesztelnek a kutatók.
A Marylandi Egyetem és a Burkina Fasó-i IRSS kutatóintézet szakemberei a maláriaszúnyogokat (Anopheles) fertőző Metarhizium pingshaense nevű parazitagombára alapozták a vizsgálatukat – írta a BBC. „Ezek a gombák genetikailag könnyen alakíthatóak” – mondta Raymond St. Leger, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy az élősködő módosításához egy Ausztráliában honos tölcsérhálós pók mérgének egyik összetevőjét használták fel.
A méreganyag előállítására vonatkozó genetikai instrukciót a kutatók hozzáadták a gomba saját genetikai kódjához, hogy amikor az élősködő bekerül a szúnyogba, elkezdje termelni a mérget. A laboratóriumi tesztek azt mutatták, hogy a genetikailag módosított gomba gyorsabban végez a szúnyogokkal és kevesebb gombaspórára van szükség a feladat teljesítéséhez. A szakemberek ezután egy csaknem 600 négyzetméteren elterülő – növényekkel, kunyhókkal, vízforrásokkal és a szúnyogok számára szükséges táplálékkal felszerelt – mesterséges falvat építettek fel Burkina Fasóban és dupla rétegű szúnyoghálóval borították be a területet.
A szezámolajjal elkevert gombaspórákat fekete pamutlepedőkön kenték szét, amelyekre a szúnyogoknak rá kellett szállniuk, hogy érintkezzenek az élősködővel. A kutatók 1500 szúnyoggal kezdték meg a kísérletet. A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a génmódosított gomba nélkül a szúnyogok jelentősen megszaporodtak, ám az élősködő bevetése után 45 nappal mindössze 13 vérszívó volt még életben.
„A génmódosított gomba mindössze két nemzedék alatt összezúzta a szúnyogpopulációt”

– mondta Brain Lovett, az egyetem munkatársa.

 A tesztekből az is kiderült, hogy a gomba kizárólag a szúnyogokra jelent fenyegetést, a többi rovarra nem. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem a maláriaszúnyogok teljes kiirtása a cél, hanem a malária terjedésének megfékezése. A szakemberek szerint új módszerekre van szükség, mivel a szúnyogok egyre ellenállóbbak a rovarirtókkal szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a megbetegedések száma egyre nő a tíz legsúlyosabban érintett afrikai országban. A nőstény szúnyogok által terjesztett betegség évente több mint 400 ezer ember halálát okozza. 
Szerző

Kiderült: az éjszakázás mégsem növeli a mellrák kockázatát

Publikálás dátuma
2019.06.01. 10:10

Fotó: Garage Island Crew/Cultura Creative / AFP
Nem növeli a mellrák kockázatát az éjszakai műszak – derítették ki egy nagyszabású, tíz éven át tartó kutatásban a londoni Rákkutató Intézet szakemberei, akik a British Journal of Cancer című folyóiratban mutatták be eredményeiket.
A cirkadián ritmusnak, a szervezet biológiai órájának a zavarát régóta kapcsolatba hozzák számos betegséggel, rendellenességgel. 2017-ben egy Egészségügyi Világszervezet (WHO) kinyilvánította, hogy a többműszakos munka valószínűleg rákot okoz. Az egyik elmélet szerint a mesterséges fényben az éjszaka dolgozóknál kevesebb melatonin hormon termelődik, ami növeli az ösztrogén hormon termelődését. Utóbbi hatással lehet az emlődaganat növekedésére.
A londoni Rákkutató Intézet szakemberei az eddigi legátfogóbb tanulmányhoz 102 869 nő adatait elemezték. A részt vevő nők átlagéletkora a tanulmány kezdetén 45 év volt, és 17,5 százalékuk dolgozott rendszeresen éjszakai műszakban, este 10 és reggel hét óra között a vizsgált tíz évben. A vizsgált több mint százezer nő közül 2059-nél fejlődött ki áttétes mellrák. A kutatócsoport megvizsgálta a mellrák előfordulás és nők által hetente ledolgozott éjszakai műszak átlagos száma közötti kapcsolatot. 
„Azt találtuk, hogy nincs általános kapcsolat az elmúlt tíz évben éjszakai munkát végző nők és mellrákkockázatuk között”

– idézte Michael Jonest, az intézet kutatóját a New Scientist című tudományos folyóirat.

 A WHO Nemzetközi Rákkutató Intézete jelezte, hogy még idén felül fogja vizsgálni a bizonyítékokat az éjszakai munka és daganatos betegség közötti kapcsolatról.
Szerző