Nem engedi Franco exhumálását a spanyol legfelsőbb bíróság, a köz érdekére hivatkoznak

Publikálás dátuma
2019.06.04. 18:42
Franco jelenlegi sírja.
Fotó: Ana Lázaro / DPA
A néhai diktátor családja támadta meg bíróságon a baloldali kormány döntését.
A spanyol legfelsőbb bíróság kedden felfüggesztette a néhai spanyol diktátor, Francisco Franco (1892-1975) exhumálásának végrehajtását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából, amit eredetileg jövő hétre tervezett a spanyol szocialista kormányzat. A bírósági felfüggesztés addig tart, amíg ítélet nem születik az ügyben, amely Franco leszármazottainak bírósági beadványa alapján indult, ők ugyanis megtámadták a kormány februárban hozott, a kihantolást elrendelő határozatát.
Az átmeneti rendelkezést a bíróság az esetleges "visszafordíthatatlan károk elkerülésére" hivatkozva hozta meg. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a családtagokat érinthetné, de "az állam és az alkotmányos intézmények által megtestesített közérdeket is", ha például később a kormány döntését a bíróság jogellenesnek találná.
A spanyol sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta: a kabinet tiszteletben tartja a bírósági határozatot, és meggyőződése, hogy a jogerős ítélet neki kedvez majd. Pedro Sánchez jelenlegi ügyvezető szocialista miniszterelnök egy évvel ezelőtt egyik első kormányzati intézkedéseként jelentette be Franco exhumálásának tervét. A kormány egyik fő érve, hogy
egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy fasiszta diktátor emlékét.

Franco leszármazottai viszont kezdettől ellenzik a lépést. Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma a polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött,
több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.

A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült, sok ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.
Az Elesettek Völgye jelenleg szélsőjobboldali zarándokhely is. A diktátor exhumálása mégis felélesztette a közéleti vitát Spanyolországban arról, hogy vajon ez a lépés a megbékélést szolgálja-e, vagy csupán a sebeket tépi fel.

Ingyen tömegközlekedhetnek a nők Újdelhiben

Publikálás dátuma
2019.06.04. 15:29

Fotó: Rafael Yaghobzadeh/Hans Lucas / AFP
Ingyenesen vehetik igénybe a nők a tömegközlekedési eszközöket az indiai fővárosban, Újdelhiben - jelentették hírügynökségek hétfőn.
Az intézkedés előreláthatólag mintegy 850 ezer nőt érint, és évente mintegy 103 millió euróba kerül - közölte hétfőn Újdelhi minisztere, Arvind Kedzsrival. A lépés a nők biztonságát hivatott javítani, valamint a légszennyezést csökkenteni - tette hozzá a tisztviselő.
A helyi hatóságok közlése szerint a következő 2-3 hónapban várható az intézkedés életbelépése. A tömegközlekedési szolgáltatók az elmúlt hónapokban emelték áraikat, emiatt sok ember inkább gyalog közlekedik. Emellett még idén 150 ezer biztonsági kamera telepítését tervezik Újdelhiben. Kedzsrival bírálói szerint a politikus ezzel csak szavazatokat akar szerezni, ugyanis januárban tartják a helyi választásokat.
A szexuális erőszak széles körben elterjedt problémának számít Indiában. 2016-ban mintegy 40 ezer esetben érkezett jelentés szexuális zaklatásról. A valós szám azonban ennél jóval magasabb lehet a feltáratlan esetek nagy száma miatt. Indiában ugyanis gyakran előfordul, hogy a szexuális zaklatás áldozatai nem jelentik fel az elkövetőket.
Szerző

Eredeti formájában építtetné vissza a Notre-Dame leomlott huszártornyát a főépítész

Publikálás dátuma
2019.06.04. 14:14
ötven méter magasból emelték le e szobrokat
Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
Egy pályázat segítségével döntik majd el, hogy az eredeti másolatát építik meg, vagy egy új toronyra van szükség.
Az áprilisi tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame felújításáért felelős építész, Philippe Villeneuve a leomlott huszártorony eredeti formájában történő helyreállítását javasolta a Le Figaro című napilapban megjelent interjúban. Miután Emmanuel Macron a katasztrófa másnapján azt mondta, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy 
„az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

„Szerintem nem egyszerűen helyre kell állítani a huszártornyot, hanem az eredetei formájában kell azt megtenni”  – mondta a műemlékvédelmi épületek főépítésze, aki 2013 óta vezeti a katedrális felújítási munkálatait. Emlékezetett arra, hogy az 1964-ben aláírt Műemlékek és Helyszínek Védelméről szóló Nemzetközi Charta előírja, hogy a történelmi műemlékeket eredeti formájukban kell felújítani.  
A köztársasági elnök a tűzvészt követően úgy fogalmazott, hogy olyan invenciózus helyreállítást képzel el, amelyet a huszártornyot a XIX. században megalkotó Viollet-le-Duc építész munkássága inspirálna, aki saját korában tiszteletteljes kreativitással tudta ötvözni a hagyományt a modernitással.

Eugene Viollet-le-Duc 1859 és 1860 között állította helyre a Notre-Dame kúp alakú huszártornyát. Az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között bontották le.  A főépítész szerint "Eugene Viollet-le-Duc remekművének nagy ereje a kortalanságban rejlett. Egy XIII. századi középkori remekművet épített újjá. Ezt kellene most is tenni”. Példaként említette a kölni dóm második világháborúban kilőtt ablakainak pótlását.  „Amikor Viollet-le-Duc újjáépíttette a huszártornyot, csak három rajz állt rendelkezésére a régi toronyról, amely akkor már nem létezett. Ma nem ez a helyzet.
A leomlott huszártorony nagyon jól dokumentált, minden részletet rögzítettünk. Nem a semmiből kell kezdenünk”

– hangsúlyozta Philippe Villeneuve. Egy áprilisi végi felmérés szerint a franciák 54 százaléka a huszártorony eredeti formában történő helyreállítását tartja jó megoldásnak, míg 25 százalékuk kortárs építészeti megoldást támogatna. Franck Riester kulturális miniszter május elején jelezte, hogy 
jóllehet a végső döntést az állam mondja ki, valamilyen formában konzultálni fognak az emberekkel arról, hogy melyik megoldást támogatnák.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.
A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához.

Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült adományokból összegyűjteni Franciaországban.
Szerző
Témák
Notre Dame