„Ez a magyar tudomány Trianonja”

Publikálás dátuma
2019.06.04. 18:54
Ezrek tüntettek a tudomány szabadságáért június 2-án.
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Benyújtotta kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának leválasztását célzó törvényjavaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A minisztérium közleménye szerint a kutatóintézetek az újonnan létrejövő, állami alapítású Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működnek majd tovább. „Ez a nap a magyar tudomány, a magyar kutatótársadalom Trianonja” – reagált az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), utalva arra, hogy 99 éve ugyanezen a napon szentesítette a trianoni békediktátum Magyarország feldarabolását. Úgy vélik, miután a kutatóhálózat, a kiválósági programok teljes kormányzati ellenőrzés alá kerülnek, az MTA „súlytalan tudósklubbá silányul”. Az ITM és az Akadémia képviselői tavaly nyár óta egyeztettek a kutatóintézetek sorsáról. Az MTA vezetése mindvégig kitartott amellett, hogy az intézeteknek az Akadémiánál kell maradniuk. A kormány szempontjait is figyelembe véve kompromisszumos megoldást ajánlottak egy új irányítói struktúra létrehozásával, ám a minisztériumnak ez nem volt elég. Az ADF felhívására vasárnap több ezren tüntettek Budapesten a tudomány államosítása ellen. Az MTA ügyét szerdán az Országgyűlés Kulturális Bizottsága is megtárgyalja.
Szerző

Ingyenes lesz a parkolás két kórháznál Budapesten

Publikálás dátuma
2019.06.04. 18:29

Fotó: Népszava
A Gázláng utca teljes szakaszán, illetve az Üllői út és a Szenes Iván tér között eltörlik a parkolási díjat.
Ahogy a főváros egész területén, úgy Józsefvárosban is probléma, hogy a kórházak közelében nem lehet hol megállni, írja a jozsefvaros.hu. Ezért két kórháznál is ingyenessé teszi a parkolást a VIII. kerület képviselő-testülete. Ezek
  • a Péterfy Kórház – Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet, és
  • a Heim Pál Gyermekkórház.
A Gázláng utca teljes szakaszán, illetve az Üllői út és a Szenes Iván tér között eltörlik a parkolási díjat. Ugyanakkor ehhez sorompóval lezárják az utcákat. Azok továbbra is közterületként funkcionálnak majd a gyalogosforgalom biztosítása mellett, ám az átmenő autós forgalom megszűnik.
A Heim Pál Gyermekkórház vállalta, hogy pályázati forrásból megvalósítja a sorompó létesítését, üzemelteti és karban is tartja azt, továbbá az úttest és a járda tisztántartásáról is gondoskodik.
A parkolással kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlés alkotja a rendeleteket Budapesten, ugyanakkor a kerületi önkormányzat dönti el, hogy a saját tulajdonát képező közigazgatási területén belül bevezeti-e azt vagy sem.
Szerző
Frissítve: 2019.06.04. 18:50

Kivonták a forgalomból Schmidt Máriát

Publikálás dátuma
2019.06.04. 18:11

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sem neki, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a Sorsok Háza koncepciójának kialakításában.
Új koncepció formálódik, amelynek már nem Schmidt Mária a gazdája – írtuk a Sorsok Házáról márciusban. Köves Slomó rabbi most a Jerusalem Postnak megerősítette, hogy sem Schmidt Máriának, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a józsefvárosi emlékközpont koncepciójának kialakításában. Az ellentmondásos történész már nem része a magyar holokausztmúzeumnak – szemlézte a Jerusalem Post cikkét az Index.hu. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kormány a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és üzemeltetésébe adja az évekkel ezelőtt elkészült, de az emlékezetpolitikai viták miatt üresen álló Sorsok Házát. Egyedülálló a világon, hogy egy zsidó szervezet működtessen egy államilag létrehozott holokausztmúzeumot, ezt sokkal nagyobb felelősség lett volna visszautasítani, mint megpróbálni jól csinálni – méltatta a kormány eljárását és magyarázta saját szervezete döntését Köves Slomó a bejelentéskor. Gulyás Gergely akkor azt ígérte – a jelek szerint kissé elhamarkodottan –, hogy a józsefvárosi intézmény a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján, tehát idén megnyitja kapuit. Köves Slomó aztán módosított az időponton. Kérdésünkre tavasszal közölte: „nehezen tudom elképzelni, hogy ebben az évben megnyílik a Sorsok Háza”. Indoklása szerint „a magyar kormány, csakúgy, mint a projekt kialakításában résztvevő többi szereplő célja, hogy egy a ma nyelvén szóló, széles rétegeket megszólító, intellektuálisan és emocionálisan egyaránt megérintő és hiteles kiállítási anyag jöjjön létre. Ennek a kidolgozása időt igényel.” Gulyás elődje, Lázár János konszenzus meglétéhez kötötte a Sorsok Háza megnyitását. Márpedig konszenzus nem létezik a legnagyobb hazai zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nélkül. A váratlan lépést, hogy a kormány a Sorsok Házát átadja a konkurens EMIH-nek, a Mazsihisz elutasítással fogadta. Heisler András, a Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az emlékközpontról csak a kormánnyal hajlandók tárgyalni, az EMIH-hel vagy Schmidt Máriával nem. Ahogyan azonban korábban írtuk: új helyzet állhat elő, ha a Mazsihisz azt látja, hogy Schmidt Mária kimarad a projektből, miközben az EMIH-nek sikerül elnyernie a külföldi intézmények támogatását. Ebbe az irányba haladunk. Köves Slomó nemrég arról beszélt a Klubrádióban, hogy az előkészítést Yitzhak Mais professzor vezeti, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott. Bevonták a munkába a New York-i Holokauszt Múzeum egykori igazgatóját, David Marwellt, és a csoport tagja Esther Farbstein izraeli történész is. A Sorsok Háza új koncepcióját már a kormány is jóváhagyta. A terveket a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) Luxemburgban tartott összejövetelén is bemutatták – számolt be a Jewish Telegraphic Agency nyomán a Szombat.org, hangsúlyozva, hogy a Sorsok Háza új koncepciója nem tagadja Magyarország kollaborációját a náci Németországgal. A prezentáció során a Sorsok Háza hazai közreműködőinek sorában Biró Ákos, Botos János, Dombi Gábor, Haraszti György, Kovács Gergely, Kovács Tamás, Pelle János és Surányi András neve jelent meg. Bármennyire is úgy látszik, hogy felpörögtek az események, még évek telhetnek el az emlékközpont megnyitásáig. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben a Demokratikus Koalíciónak azt válaszolta, hogy semmi sem hajtja a kormányt, kivárják, amíg nyugvópontra jutnak a viták.
Szerző