Az ÁSZ-elnök hiába utaltatná megtakarítási számlára a fizetéseket, a kormány nem ért vele egyet

Publikálás dátuma
2019.06.04. 22:22
Domokos László
Fotó: Vajda József / Népszava
Megtakarításra senkit sem lehet kötelezni az ÁSZ szerint sem, így Domokos László javaslata nem valószínű, hogy megvalósul.
"A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatóknak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozónak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak" - mondta az Állami Szemvevőszék elnöke, Domokos László a Világgazdaságnak adott, kedden megjelent interjúban. Az ÁSZ-elnök azzal indokolta felvetését, ami a megtakarítási számlák kezelőinek adná az emberek munkabérét, hogy szerinte minden családnak rendelkeznie kellene legalább három havi megtakarítással. Az ehhez vezető utat a béremelés helyett további pénzek elvételében látja - ami végül is érthető, ha figyelembe vesszük, amit Szijjártó Péter nyilatkozott nemrég: a kormmány dolga, hogy a versenyképesség nevében "kordában tartsa" a bérnövekedést.
Ám a munkavállalók zsebébe nyúló elképzelés nem valószínű, hogy megvalósul. Domokos az RTL Híradó megkeresésére már nem nyilatkozott a kérdésről, helyette az ÁSZ sajtóosztálya viszont egy ellenkező értelmű közleményt küldött. Azt írták, a megtakarításra senkit sem lehet kötelezni, az önkéntes lenne. A kormány kérdésükre azt közölte,
a munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, a kormány nem kíván beleszólni, így a javaslatot nem támogatják.

Szerző
Frissítve: 2019.06.04. 22:24

A lakosság pénzére is épít a kormány a benyújtott költségvetési tervezet szerint

Publikálás dátuma
2019.06.04. 19:57

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Változatlan növekedési ütemmel és 3 százalék alatti inflációval számol a kormány. A honvédség fejlesztésére fordított összeg megkétszereződik.
Nagyon bízik a kormány abban, hogy jövőre is négy százalékos gazdasági növekedést érünk el, és emellett mindössze egy százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. A szakemberek szerint túlzott optimizmusra vall, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által kedden Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átadott 2020. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,8 százalékos infláció tartható lesz, bár a tárcavezető megjegyezte, hogy ebben a piacoknak is lesz szerepe. (Kedvezőbb helyzetet mutathat a fogyasztói árindex növekedése jövőre azáltal is, hogy az idei bázis magas lesz.) A GDP arányos államadósságot 2020 végére 66 százalékra tervezik. A most benyújtott büdzsét a családok költségvetésének nevezte a miniszter, mert állítása szerint a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya. Lényegében a már ismert családi akcióterv számai kerültek be a költségvetésbe. A programra közel 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre, mintegy 224 milliárd forinttal több, mint az idei keret volt. Ugyanakkor a családi pótlék összege hosszú évek óta mit sem változott, például két gyerek után 13 700 forintot fizetnek, ami aligha segít a háztartások helyzetén.  A gazdaságvédelmi akcióterv keretében csökkentik 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adót és 1 százalékponttal csökken a kisvállalkozások adója, a kiva. Újdonság, hogy már idén év végén sem lesz adófeltöltési kötelezettségük a vállalkozásoknak. Nagy nyertese a költségvetésnek a honvédelem, amelyre 223 milliárd forinttal jut több.  A kormány évek óta bűvészkedik a nyugdíjemelés mértével. Varga Mihály meggyőződéssel állította, hogy a nyugellátások vásárlóerejének megőrzése a kormány célja, és be is jelentette: az inflációt követő nyugdíjemelés mellett, 2020-ban már a negyedik egymást követő évben biztosítja a kormány az egyszeri nyugdíjprémium kifizetését. Arról viszont nem esett szó a költségvetési sajtótájékoztatón, hogy a jelenlegi, 3 százalékot meghaladó éves infláció miatt a nyugdíjak vesztettek a reálértékükből, a vásárlóerő megőrzéséről szó sincs, az a 136 milliárd forint többlet, amellyel a nyugdíjkiadások nőnek annak tudható be, hogy a most nyugdíjba vonulók járadéka magasabb, mint mondjuk a 2010-ben nyugdíjazottaké. Különösen a kisnyugdíjasokat sújtja az elszabadult infláció. Az oktatásra 48 milliárddal, egészségügyre 184 milliárddal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén, és az otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forinttal adnak többet. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a viszonylag korai - az előző év tavaszán - elfogadott költségvetési törvényt gyakran kellett módosítani. Idén a GDP első negyedéves, 5,3 százalékos, évesített növekedése miatt nem nyúlnak egyenlőre büdzséhez - mondta Varga Mihály. Jövőre se szeretnének, hiszen több, mint kétszeresére emelik a költségvetési tartalékok összegét, ám ennek felhasználására, parlamenti jóváhagyás nélkül is utasítást adhat a kormány. Varga Mihály a magyarországi gazdasági növekedés kapcsán ismét kijelentette, hogy annak két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot. A költségvetési törvényjavaslatról véleményt mondó Költségvetési Tanács szerint ez csak a termelékenységet és a hatékonyságot erőteljesen javító intézkedések megtételével lehetséges, és ezekre már 2019-ben szükség van. Régi kívánalom, hogy a kormány minden intézkedés hatását bemutassa, beleértve az adótörvényekét is, de erre kevés példa akadt eddig. A kormány elhatározott célja, hogy forintban finanszírozza az államadósságot, de mint az utóbbi években mindig, 2020-ban is tervez devizakötvény kibocsátást is, legfeljebb nem élnek vele. Az új, hétfőn kibocsátott államkötvény a relatívan magas kamatával viszont nagy siker. Sorban is állnak érte, s már az első órákban 20 milliárd forintnyi mennyiség el is fogyott. Varga Mihály abban bízik, hogy a jelenlegi, a lakosság kezében lévő kötvényállomány a jövő év végére a jelenlegi kétszerese lesz, s eléri majd a 11 ezer forintot. Ezt sokan kétségbe vonják, mert ha ez a jóslat beválna, akkor ez azt jelentené, hogy a teljes otthon tartott, lakossági készpénzállományt sikerült átterelni az értékpapírpiacra. Ez azonban illúzió - vélik a szakértők.

Kis korrekciók az adózásban

Az adórendszer főbb pillérei jövőre is változatlanok lesznek. A 22 milliárd forintos megtakarítást eredményező négygyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetése mellett csökken a szálláshelyek áfája 18 százalékról 5 százalékra, de a 4 százalékos turisztika fejlesztési hozzájárulást meg kell fizetni. A reklámadó egyenlőre 0 százalékos lesz. Olcsóbb lehet a csekkbefizetés is, az átutalások ugyanis 20 ezer forintig illetékmentesek lesznek. A magyarországi székhelyet választó nemzetközi sportszervezeteknek a munkavállalóik után mindössze 15 százalékos ekhot kell fizetniük, illetve a sportdiplomácia körébe sorolható juttatásaik adómentesek lesznek. Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) - mert egyre kevesebben élnek vele - megszűnik, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék pedig összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani. Az egyszerűsítések a mezőgazdasági őstermelőket is érintik, többségük mentesül a szociális hozzájárulási adó negyedévenkénti bevallási és adóelőleg-fizetési kötelezettsége alól. Külföldi befektető-csoportokat vonzhat hazánkba a csoportos társasági alanyiság szabályozása. Meghatározott feltételek fennállása esetén azt az áfát vissza lehet kérni, amelyet a vállalkozó úgy fizetett meg az adóhivatalnak, hogy azt a vevő neki nem fizette meg. Uniós kötelezettség miatt került be a törvényjavaslatba a cigaretta jövedéki adómértékét meghatározó utolsó három lépés, amellyel a tervek szerint 2021-re elérjük az előírt uniós minimum adó szintjét.  

Szerző

Óriási a nyeresége az állami cégeknek

Publikálás dátuma
2019.06.04. 09:36
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Azonban hiába a potenciálisan lehívható nagy összegű osztalék, az állam nem fog minden forintot elvonni a cégektől.
78 milliárd forintra rúg az állami cégek tavalyi nyeresége (a tervezett 35,3 milliárd forinttal szemben), vagyis akár ennyi osztalékot is kivehetne belőlük a magyar állam – írja a Világgazdaság. Azonban hiába a potenciálisan lehívható nagy összegű osztalék, az állam nem fog minden forintot elvonni a cégektől, és a tényleges bevétel egy része nem hozzá kerül.   A top 4 állami osztalékfizető: 
  • Mol Nyrt.: 29,47 milliárd forint
  • Szerencsejáték Zrt.: 13 milliárd forint
  • Richter Nyrt.: 4,7 milliárd forint
  • Tiszavíz Kft.: 0,74 milliárd forint
A Mol Nyrt.-ben 25,24 százalékos az állam részesedése, a cég közgyűlése 142,5 forintos részvényenkénti osztalék kifizetéséről döntött, így a napokban az állam csak az olajcégtől 29,47 milliárd forint bevételre számíthat. Az elmúlt hónapban az állam átadta a Mol Nyrt.-ben és a Richter Nyrt.-ben a 10-10 százalékos részesedését a Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, amely már jogosult a tavalyi eredmény után járó osztalékra, ami a Mol esetében 11,7 milliárd forint, vagyis a költségvetésbe 17,7 milliárd forint kerül.
Szerző
Témák
osztalék
Frissítve: 2019.06.04. 11:01