Az Európai Bíróság pontosította, hogy a devizahitel-szerződés alapján forintban folyósított összegre alkalmazandó átváltási árfolyam a hiteladóssal csupán a szerződés megkötését követően történő közlésének mikor kell elvezetnie a szerződés semmisségének megállapításához – derül ki a bíróság szerdai közleményéből.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá.
A Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a bírósággal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának.
„A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy az irányelv értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően fogalmazták meg” – közölték, hozzátéve: azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell megvizsgálnia.
A közlemény szerint amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e feltétel tisztességtelen-e, azaz hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a hiteladós fogyasztó kárára. Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi Bíróság feladata.
Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie.
Következésképpen az 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás, amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó devizahitel-szerződéseket, csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha
e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően,
e feltétel tisztességtelensége megállapításra kerül,
és a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető.
