Több forgatókönyv van a Hableány kiemelésére

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:08
Jasenszky Nándor a TEK társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője sajtótájékoztatót tart a Hableány sétahajó kiemelé
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
B és C verziók is vannak a múlt hét szerdán hullámsírba süllyedt Hableány kiemelésére – derült ki a nemzetközi kutatómunkát irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.
Újságírói érdeklődésre Jasenszky Nándor, a TEK társadalmi kapcsolatok osztályvezetője úgy nyilatkozott: egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy helyben, a Margit híd lábánál emelik uszályra a múlt szerdán hullámsírba süllyedt Hableányt vagy a vízszín közelébe emelik a hajóroncsot és ott vizsgálják át a még fedélzeten lévő holttestek után, majd odébb vontatják a vízen és máshol történik a hajótest kiemelése. Ez attól függ, hogy a mederfenékről elemelt hajótest majd hogy viselkedik az áramlásban. Ahogy az is kérdéses, hogy mikorra kezdődhet a tényleges kiemelés. Korábban Pintér Sándor belügyminiszter még úgy vélte: már csütörtökre megérkezhet a Margit hídhoz a hajóroncs kiemelésére alkalmas Clark Ádám nagydaru. A szerdán a hajó kiemelésére Komáromból Újpestre érkezett Clark Ádám kapitánya úgy látta: a jelenlegi 450 centis vízszinthez képest 420-as szintre kellene ahhoz apadnia a folyónak, hogy a darut biztonságosan a Margit híd közelébe lavírozzák. Azonban ez egyelőre nem történt meg, ellenkezőleg, a folyó csütörtökön kismértékben még áradt is. Jasenszky Nándor az atv.hu kérdésére most óvatosabban fogalmazott, mondván: több verzió van, hogy mely vízállás alatt tud a Clark Ádám nagydaru biztonságosan lejönni. Szerinte a munkálatokban részt vevő szakemberek pillanatnyilag úgy gondolják, hogy mire a mélyben a búvárok kialakítják a Hableány testén azokat a rögzítési pontokat, amelyek segítségével ki tudják emelni a hajót, addigra a nagydaru is a helyszínre érkezhet. Jasenszky Nándor hangsúlyozta: azok a munkálatok, amelyek nem kiszolgáltatottak a vízállásnak, azok az előre eltervezett ütemben haladnak. Jelenleg a kiemelés előkészítését célzó merülések zajlanak a hajó körül. Természetesen, amennyiben a munkálatok során újabb holttestre akadnak, úgy előbb azt hozzák fel a mélyből és csak utána folytatják a munkát.
A Margit híd lábánál kialakítottak egy pontont kotrógéppel és két fenékre leeresztett cölöppel. Ehhez a hajóosztaghoz rögzítették a roncsot, hogy az később ne tudjon a fenéken elmozdulni. A munkálatokat több órára hátráltatta, hogy a ponton és a roncs között kifeszült drótkötélbe beleakadt az elmúlt pár nap legnagyobb uszadékfája. Jelenleg a búvárok hevedereket húznak át a Hableány teste alatt, hogy Clark Ádám nagydaru érkezésekor csak rá lehessen akasztani a roncsot a darura. Már a területen van egy másik uszály is, amelyre a kiemelés után elhelyezik a Hableány roncsát. Kérdésünkre Jasenszky Nándor elmondta: a koreai fél korábban valóban felvetette, hogy hálóval kellene körbevenni a mélyben lévő hajótestet. Ez azt a célt szolgálta volna, hogy megakadályozzák, hogy a kiemelésnél az erős áramlás kisodorjon onnan holttesteket. A TEK is megvizsgálta ezt a kérdést, de inkább amellett döntöttek, hogy fémlemezekkel zárják le az ablakokat. Szerinte a hálós megoldást azért vetették el, mivel az rendkívül balesetveszélyes lett volna a lent dolgozó búvárok számára.
Frissítve: 2019.06.06. 16:12

Félünk, hogy hamis, de azért vásárolunk az online patikákból

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:07
Illusztráció: pexels.com
Minden negyedik válaszadó rendelt már receptköteles, illetve egyéb gyógyszert a netről.
Felfutóban van az online-gyógyszerkereskedelem világszerte, s ezzel arányosan nő a vásárlók kockázata, hogy bizonytalan származású, egészségkárosító, hamis készítményt vásárolnak – figyelmeztettek a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a hamisítás elleni világnap alkalmából megrendezett közös sajtótájékoztatón. A hazai lakosság túlnyomó többsége elsősorban a gyógyszertárakban vásárol orvosságot, ám minden tizedik magyar nem utasítja vissza a tiltott weboldalak, vagy ismerősök, rokonok által felkínált szereket sem – derült ki a HENT által májusban készített reprezentatív, lakossági felmérésből. Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szerint divatos a piacokon, az internetes vásárlás. Minden negyedik válaszadó rendelt már receptköteles, illetve egyéb gyógyszert a netről. Az ilyen tranzakciók gyakran orvos, illetve gyógyszerészi konzultáció nélkül történnek meg. Sőt előfordul, hogy „beteg” a tünetekből maga állít fel diagnózis, és keres rá orvosságot is. Mindez azért is veszélyes – figyelmeztetett Ilku Lívia, mert a gyógyszer úgynevezett bizalmi termék. Az ilyen vásárlónak pedig nincs kellő információja a terápia választáshoz. Nem biztos, hogy tudja pontosan milyen termékre is van szüksége, mint ahogyan azt sem tudja megítélni, hogy a netes patikából a megfelelő minőségű készítményt küldték-e. A kutatásból az is kiderült, hogy a netes vásárlók harmadával már előfordult, hogy nem azt kapta, amit rendelt. A megkérdezettek 40 százaléka kimondottan kockázatosnak ítélte az internetről való gyógyszerrendelést. Ám minél iskolázottabb volt a válaszadó annál kisebbnek, elhanyagolhatóbbnak ítélte ezt a kockázatot. Azt egy korábbi, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének kutatásból tudjuk, hogy több tízezer aktívan működő internetes gyógyszertárnak, mindössze 0,6 százaléka legális. Ez azt jelenti, hogy a potenciális vásárlónak 1:200-hoz az esélye, hogy legális eladóra talál! Ezeken a portálokon egyébként minden – vakcina, tabletta, onkológiai szer is – beszerezhető. Fittler Andrása, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének docense arról beszélt, mennyire fontos, hogy a világhálón vásárlók meg tudják a különböztetni a legális és illegális netes patikákat. Az előbbieken egy zöld zászlószerű logó jelzi a biztonságot.   
Szerző

Egymillió magyarra nem figyelnek az IT-sok

Publikálás dátuma
2019.06.06. 15:32

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
Még ma is minden tizedik ember akadályba ütközik a honlapok olvasása közben Magyarországon, ezért közös cselekvésre szólította fel a teljes IT szakmát az Ithon.info az első alkalommal megrendezett szakmai rendezvényén.
 Hazánkban még ma is egymillió, azaz minden tizedik ember akadályba ütközik a weboldalak olvasása közben. Számukra a legegyszerűbb online ügyintézés, vásárlás, bankolás, hivatalos iratok kitöltése, vagy bármiféle információszerzés nehézséget jelenthet. Egy kéztörés vagy látásromlás következtében bárki megtapasztalhatja, milyen nehézségei lehetnek a netezésnek. Az első alkalommal megrendezett szakmai IT Összefogáshoz hat cég csatlakozott, vállalva, hogy valódi változást indít el az esélyegyenlőség megteremtéséért. Elkötelezettségükért és vállalásaikért egy éven át használhatják az #akadalymentesITs címet cselekvésre ösztönözve ezzel másokat is. 
Informatikai cégek, IT-szakemberek, látássérült programozók, informatika tanárok, vakok és gyengénlátók találkoztak az IT Összefogás Napon, hogy közösen dolgozzanak a mindenki számára egyenlő eséllyel használható infokommunikációs környezet megteremtéséért. 
„Akadálymentességi szabvány ugyan már most is létezik, de csak kevesen tudnak róla. Minden olyan együttműködésre, amely fejlődést, javulást hozhat, nagy szükség van”

- mondta Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Könnyen előfordulhat, hogy egy most fejlesztés alatt álló weboldalt a több mint egymillió ember nem tudja használni, mert a fejlesztő nem rendelkezik a kellő információval. Azért, hogy ez megváltozzon, az IThon.info csapata közös cselekvésre szólította fel az IT szakmát. 
„Ha kis lépésekkel is, de elindul a változás. Hat cég csatlakozott az IT Összefogáshoz. Célunk, hogy ez a téma nagyobb figyelmet kapjon, mert szükség van közös gondolkozásra és felelősségvállalásra”

- mondta Pulay Gellért, az IT Összefogást szervező IThon.info alapítója.

Az IT Összefogás napon Pál Zsolt (Pille) vak programozó, informatika tanár mutatta be, hogyan működik a képernyőolvasó szoftver. Aki még soha nem használta, annak több nehézséggel is számolnia kell, például, nem könnyű elsőre megérteni egy szöveget, különösen, ha idegen nyelvű szövegrészt hallunk, magyar kiejtéssel. 
Ahhoz, hogy jobban megértsük egymást, találkoznunk kell, meg kell értenünk élethelyzeteket, és ami a legfontosabb, segítséget kell kérnünk egymástól - mondta Ócsvári Áron szabadúszó látássérült webfejlesztő. 
„Fontos lenne, hogy a fejlesztők és a látássérültek együtt dolgozzanak”

- hangsúlyozta.

Szerző
Témák
IT vakok