Azonosították a Hableány legénységének egyik tagját és egy dél-koreai nőt

Publikálás dátuma
2019.06.06. 22:30
Illusztráció
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Szabadság híd közelében a hajó legénységének egyik magyar tagját, Érd térségében egy dél-koreai utas holttestét találták meg.
A 2019. június 6-án délelőtt Érd térségében kiemelt dél-koreai női holttest azonosítása megtörtént. A Szabadság híd környékén 2019. június 6-án este kiemelt magyar férfi holttestének azonosítása szintén megtörtént. Mindketten a 2019. május 29-én történt hajóbaleset áldozatai - írja honlapján a rendőrség.  A kutatásban részt vevők a Duna teljes déli szakaszán továbbra is keresnek még 8 dél-koreai utast és a hajó magyar legénységéből egy embert.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 22:39

Napsütés és futó zápor is várható a pünkösdi hosszú hétvégén

Publikálás dátuma
2019.06.06. 21:22
Fotó: Shutterstock
A napos meleg időt néhány zivatar zavarhatja meg.
Pénteken sok napsütésre számíthatunk az ország nagy részén, de északon, északkeleten erőteljesebb lehet a gomolyfelhő-képződés, és ezeken a tájakon elszórtan futó zápor, helyenként egy-egy zivatar még kialakulhat – írja az Időkép.
Többfelé élénk lehet a déli-délnyugati szél, de zivatarok környezetében erős, viharos lökések is előfordulhatnak.

Hajnalra északon, északnyugaton foltokban pára, köd kialakulhat. Reggel 12-17, délután 25-30 fokot mérhetünk.
Szombaton is folytatódik a napos, meleg idő, de az északkeleti tájakon átmenetileg egy-egy futó zápor, esetleg zivatar kialakulhat.

A Dunántúlon viszont egy érintőleges hidegfront miatt megélénkül, megerősödik az északnyugati szél. A legmelegebb órákban 26-31 fokot mérhetünk.
Vasárnap is sok napsütésre számíthatunk, de néhol egy-egy futó zápor, esetleg gyenge zivatar átmenetileg előfordulhat.

Többfelé élénk, északkeleten erős lehet az északi-északkeleti szél. Délután 27-31 fokra van kilátás. Hétfőn szintén túlnyomóan napos, nyári időre számíthatunk, számottevő csapadék nem valószínű. Többfelé élénk lehet a keleti-délkeleti szél. Egyre nagyobb területen emelkedhet 30 fok fölé a hőmérséklet a délutáni órákra. 
Szerző
Témák
időjárás

„A jó közoktatás nem a kakaóbiztos számítógépeken múlik”

Publikálás dátuma
2019.06.06. 20:59
Illusztráció
Fotó: Szalmás Péter
A 2020-as költségvetésben megint az oktatás húzta a rövidebbet.
Míg a 2019-es költségvetésben a kiadások 10,1 százalékát tette ki az oktatás, a 2020-as tervezetben ez az arány már csak 9,8 százalék – mutatott rá a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint a 2019-es évhez viszonyított 48 milliárdos „többlet”, amiről a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, nem jelent előrelépést.
– Az oktatási intézményekhez valóban eljutó összegek tekintetében sokkal kevesebbet lehet majd a működésre fordítani

– állítja a szakértő. Hozzátette: noha a kormánypárti médiában elhangzottak ilyen ígéretek, a pedagógusbérek emelésére egy forint sincs elkülönítve a tervezetben. Ha azt a 48 milliárdos elméleti pluszt, amit a pénzügyminiszter említett, csak a fizetésekre fordítanák, mindössze 6 százalékos béremelést (nettó 14 ezer forintot) jelentene a pedagógusoknak. A szakszervezet aggályosnak tartja a diákok két hetes, külföldi nyelvi kurzusára szánt összegek felhasználását is. A kormány erre 90 milliárdot biztosít, ami a PSZ számításai szerint 640 ezer forintot jelent egyetlen diák esetében. Összehasonlításképp: az államnak egy tanuló oktatása évi 800 ezer forintjába kerül.
– A nyelvi kurzusra szánt pénz hatalmas összeg, és semmilyen felmérés, hatástanulmány nem készült arról, valóban fejleszteni fogja-e a diákok nyelvtudását –

mondta Totyik. A költségvetési tervezetből kiderült az is: sportra kétmilliárd forinttal többet tervez költeni a kormány, mint oktatásra.
– Az sem lenne elegendő, ha GDP-arányosan az uniós átlagnak megfelelő összeget költenénk az oktatásunkra

– erről már Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt a PSZ csütörtök esti rendezvényén. Noha szakmai szervezetek évek óta szeretnék elérni, hogy a bruttó hazai termék minimum 6 százalékát tegyék ki az oktatási kiadások a jelenlegi, 5 százalék körüli arányhoz képest, a szakértő szerint az elvártnál legalább egy százalékponttal magasabb ráfordítás kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen. – A mi humántőke mutatóink ugyanis lényegesen rosszabbak, mint az uniós átlag – mondta. Hangsúlyozta: alapvetően a tudás határozza meg egy ország versenyképességét, vagyis az, hogy az ott élők mennyire képzettek. – Magas technológiát csak magas tudású emberek tudnak előállítani, fenntartani – fogalmazott. Noha az állam az utóbbi időben többet kezdett költeni az iskolák infrastrukturális fejlesztésére, a digitalizációra,
Pogátsa szerint a jó közoktatás „nem a kakaóbiztos számítógépeken múlik”.

Szerző
Témák
közoktatás
Frissítve: 2019.06.07. 11:08