Újabb bizonyítékok találtak, hogy a Hold aktívabb, mint gondoltuk

Publikálás dátuma
2019.06.08. 10:10

Fotó: JPL / NASA
Új felszínformákat fedeztek fel a Hold Mare Frigoris területén, amelyek alátámasztják, hogy a Hold felszíne aktívan változik.
A Holdon megfigyelhető óriási, mare-nak nevezett területek több milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Kutatók régóta feltételezték, hogy ezek a medencék halott, mozdulatlan tájak, ahol az utolsó geológiai aktivitás jóval a dinoszauruszok kora előtt befejeződött. Egy több mint 12 ezer felvételből álló felmérés során azonban felfedezték, hogy legalább egy mare terület létezik, amely épp annyira repedezik és csúszkál, mint a Hold más területei – akár még napjainkban is. Az új tanulmány is azon eredményeket erősíti, amely szerint a Hold aktívan változik - írta a Csillagászat.hu.
A NASA felvételein “ráncolt gerinceket”, ívelt dombokat és sekély árkokat találtak, amelyek a hőveszteség miatt összehúzódó Hold felszínén alakulnak ki. Az eredményeket a kutatást vezető Nathan Williams és munkatársai az Icarus tudományos folyóiratban publikálták. Korábban találtak már hasonló felszínformákat a Hold magasabb régióin, de ilyen ráncolt gerincformákat eddig nem fedeztek fel medencékben. Williams és munkatársai a Hold északi pólusához közeli Mare Frigoris, avagy Hidegség Tengere medencére fókuszáltak. A tanulmány szerint a gerincek egy része az elmúlt egymilliárd év során emelkedhetett ki, míg a többi lehet, hogy nem idősebb 40 millió évnél. Ez geológiai időskálán nézve viszonylag újnak számít – korábbi vizsgálatok úgy becsülték, hogy a medencék körülbelül 1,2 milliárd éve megálltak az összehúzódásban.
Ahogy a Földön, a Holdon is zajlanak tektonikus folyamatok, amelyek hegyeket emelnek, földterületeket szakítanak szét és rengéseket váltanak ki. A Holdon a tektonikai folyamatokat a 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából visszamaradt hő lassú elvesztése okozza. Ahogyan a Hold hűl, a belseje összezsugorodik, így megrepesztve a felszínét, jellegzetes formákat kialakítva – mint például a kutatás során is talált gerinceket.
A Mare Frigoris területen különösen látványos ezeknek a hatása. Több mint 12 ezer felvételt végignézve több ezer így keletkezett formát találtak. Ahogyan a mare alatti terület elmozdul, ráncolt hegygerinceket nyom fel, amelyek több kilométeren keresztül kígyóznak a Hold felszínén. A leghosszabbak körülbelül 400 km-esek és 333 méter magasra emelkednek ki. A geológusok egy másik gyakori holdi forma, a becsapódási kráterek segítségével meg tudják becsülni a korukat is. Minél hosszabb ideig van kitéve egy felület a meteoritoknak, annál több törmelékanyag dobódik ki a becsapódások során, mely betemeti a közeli felszínt, így megváltoztatva a tájat.
Minél idősebb egy kráter, annál több törmelék gyűlik benne össze. Minél kisebbek, annál kevesebb idő kell, hogy megteljenek. Egy focipálya méreténél kisebb kráter például körülbelül 1 milliárd év alatt a pereméig megtelik. Az LROC felvételein éles tektonikus formákat találtak, mint a ráncolt gerinceket, melyek kicsi, betemetetlen kráterek után, olykor ezeket is keresztezve jöttek létre. Ebből következtettek a tanulmány kutatói arra, hogy a gerincek az elmúlt 1 milliárd év során alakulhattak ki, ezzel újabb bizonyítékot adva arra, hogy a Hold aktívabb, mint korábban gondoltuk.
Szerző
Témák
Hold NASA

Szociális robotok segíthetik a mentális zavarral küzdőket

Publikálás dátuma
2019.06.07. 09:09
Illusztráció
Fotó: Malte Ossowski/SVEN SIMON / AFP
Mesterséges intelligenciájú robotok segíthetik a mentális betegségben szenvedőket egy új ausztrál kutatás szerint.
Az ausztrál robotkutató-központ, az Australian Centre for Robotic Vision és a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatói szerint a szociális robotok sokat segíthetnek azoknak, akik különböző mentális problémákban, például depresszióban, drog- és alkoholfüggőségben vagy táplálékozási zavarban szenvednek. 
Megvizsgáltak 27 olyan világszintű kutatást, amelyek esetében robotokat használtak a pszichológiai kezelések során. Úgy vélik, több ilyen kutatásra van szükség a szociális robotok orvosi használatának fejlesztéséhez. Nicole Robinson kutató szerint a robotokkal végzett munka abban is segít, hogy kiiktatja az egészségügyi munkatárssal személyesen, szemtől szemben végzett terápia esetleges negatív hatásait, például az előítéleteket és a megbélyegzést. A robotok egy önállóan végzett program vagy szolgáltatás során segíthetik az érintetteket úgy, hogy interakcióikkal a céljaik eléréséhez vezető úton tartják őket.
"Kutatásunk célja nem az, hogy helyettesítsük az egészségügyi szakembereket, hanem hogy azonosítsuk azokat a hiányosságokat, amelyeknél a szociális robotok hatékonyan segíthetnek az érzékeny témák felszínre hozatalában és az olyan problémák azonosításában, amelyek kezeléséhez szakemberekre van szükség. Az orvosok így sokkal személyesebb és nagyobb kihívást jelentő feladatokra tudnak koncentrálni" - emelte ki a szakértő.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 09:48

Meglepő dolgok derültek ki az emberi energiafelhasználásról

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:16

Fotó: Grant Squibb/Cultura Creative / AFP
Az emberi állóképesség kulcsa, az energiafelhasználás végső határát állapították meg amerikai kutatók egy 4828 kilométeres futás, a Tour de France kerékpárverseny és más sportesemények elemzésével.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói kimutatták, hogy csúcs az átlagos emberi szervezet úgynevezett nyugalmi anyagcseréjének két és félszerese vagy napi 4000 kalória, hosszú távon ennél nagyobb energiafelhasználás nem tartható fenn.  
Azt is megállapították, hogy a várandós nők az állóképesség bajnokai, mivel anyagcseréjük az emberi szervezet tűrőképessége közelében van

- írta a BBC.

A kutatás az Egyesült Államokat átszelő futóversennyel kezdődött, melynek résztvevői 140 nap alatt tettek meg 4828 kilométert, hogy Kaliforniából Washingtonba, a fővárosba jussanak. Hónapokon át heti hat maratoni távot (42,2 kilométer) futottak, közben a tudósok megvizsgálták, hogy reagál minderre a szervezetük. A verseny előtt és alatt megmérték a nyugalmi anyagcseréjüket, vagyis azt, hogy hány kalóriát égetnek el, amikor pihennek. Azt is megmérték, hány kalóriát használtak fel az extrém állóképességi versenyek alatt. Nagy energiafelhasználással kezdték a versenyt, amely végül a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresén állapodott meg - mutatták ki a Science Advances tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány készítői.
 A csak egy maratont futók a nyugalmi anyagcseréjük 15,6-szorosát is felhasználták. A Tour de France 23 három napja alatt a kerékpárosok nyugalmi anyagcseréjük 4,9-szeresét, a 95 napos antarktiszi kerékpározáson a 3,5-szörösét bevetve versenyeztek.
"Pár napig megy a rendkívüli intenzitás, de ha annál is tovább akarunk futni vagy kerékpározni, akkor vissza kell vennünk, erre mutat a vizsgált versenyek résztvevőinek minden adata"

- mondta el a BBC-nek Herman Pontzer, a kutatás egyik résztvevője.

 A várandós nők energiafelhasználása a nyugalmi anyagcsere 2,2-szeresét is eléri, vagyis az extrém sportolók közelében van.
A tudósok szerint a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresének felhasználása nem annyira a szív, a tüdő vagy az izmok, inkább az emberi emésztőrendszer teljesítőképességén múlik. Azt találták, hogy a szervezet nem tud megemészteni, felszívni és feldolgozni elég kalóriát és tápanyagot ahhoz, hogy ennél nagyobb energiafelhasználást hosszú távon fenntartson. Rövidebb távokon a test égetheti, majd a pihenés alatt visszaépítheti a saját zsírját vagy izomtömegét. Extrém távú versenyeken, a kimerültség határán azonban ki kell egyensúlyozni az energiafelhasználást - írták a tudósok.
Pontzer szerint az eredmények abban is segíthetnek a sportolóknak, hogy okosan válasszák meg az iramukat.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 17:02