Bár messze vannak, nem árt tudni: mindannyiunk léte alapvetően függ az óceánoktól és azok egészségétől. Ezek a hatalmas vízfelületek a Föld felszínének 70 százalékát teszik ki, az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára.
A tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az emberek 60 százaléka él a partvonalak 100 kilométeres körzetében. Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és 2 millió fajnak adnak otthont. Bár kimeríthetetlennek tűnik, veszélyben van, mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
A tengeri gerinces fajok populációi 1970 és 2012 között 49 százalékkal zsugorodtak. Ez az adat 1234 gerinces faj 5829 populációjának vizsgálatán alapszik. A legdrasztikusabb csökkenés az 1970-es években, egészen a '80-as évek derekáig ment végbe, amikor jelentős mértékben megindult a globális túlhalászat. Az elmúlt időszakban a trópusi és szubtrópusi területeket érintette leginkább a biológiai sokféleség pusztulása.
A korallok az egészséges tengerek elengedhetetlen alkotóelemei. Globálisan hozzávetőlegesen 850 millió ember él a korallzátonyok 100 kilométeres közelében, és jólétüket számos módon befolyásolja mindaz, amit ezek az érzékeny élőhelyek nyújtanak.
"A korallzátonyok az óceán felszínének kevesebb mint 0,1 százalékát teszik ki, azonban a tengeri fajok 25 százaléka függ tőlük. Remek táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítanak, ezzel hozzájárulnak a tengeri ökoszisztémák egészséges működéséhez.
"Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor is elveszítjük a 70-90 százalékukat, de ha 2 fokos lesz a felmelegedés küszöbértéke, akkor jó eséllyel teljesen kipusztulnak a korallok, ami a tömeges kihalásukhoz vezet."
