A korallok fele már elpusztult, ha így folytatjuk, ki is halnak és ez minket is érint

Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:11

Fotó: CHRISTOPH GERIGK/Biosphoto / AFP
Június 8-a az óceánok világnapja. Itthonról távolinak tűnhet a tengerek világa, de mindannyian függünk tőlük. A 150 millió tonna műanyaghulladék nemcsak a vizek élővilágát, az embereket is veszélyezteti.
Bár messze vannak, nem árt tudni: mindannyiunk léte alapvetően függ az óceánoktól és azok egészségétől. Ezek a hatalmas vízfelületek a Föld felszínének 70 százalékát teszik ki, az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára.
A tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az emberek 60 százaléka él a partvonalak 100 kilométeres körzetében. Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és 2 millió fajnak adnak otthont. Bár kimeríthetetlennek tűnik, veszélyben van, mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
A tengeri gerinces fajok populációi 1970 és 2012 között 49 százalékkal zsugorodtak. Ez az adat 1234 gerinces faj 5829 populációjának vizsgálatán alapszik. A legdrasztikusabb csökkenés az 1970-es években, egészen a '80-as évek derekáig ment végbe, amikor jelentős mértékben megindult a globális túlhalászat. Az elmúlt időszakban a trópusi és szubtrópusi területeket érintette leginkább a biológiai sokféleség pusztulása.
A korallok az egészséges tengerek elengedhetetlen alkotóelemei. Globálisan hozzávetőlegesen 850 millió ember él a korallzátonyok 100 kilométeres közelében, és jólétüket számos módon befolyásolja mindaz, amit ezek az érzékeny élőhelyek nyújtanak. 
"A korallzátonyok az óceán felszínének kevesebb mint 0,1 százalékát teszik ki, azonban a tengeri fajok 25 százaléka függ tőlük. Remek táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítanak, ezzel hozzájárulnak a tengeri ökoszisztémák egészséges működéséhez.
A korallok 50 százalékát azonban már elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor néhány évtizeden belül a kihalás szélére juthatnak"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

 "Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor is elveszítjük a 70-90 százalékukat, de ha 2 fokos lesz a felmelegedés küszöbértéke, akkor jó eséllyel teljesen kipusztulnak a korallok, ami a tömeges kihalásukhoz vezet."
Szerző

Megmérgeztek három elefántot Malajziában

Publikálás dátuma
2019.06.07. 13:57

Fotó: HANDOUT / AFP
Három elefántot mérgeztek meg egy malajziai olajpálma-ültetvény közelében - közölte a helyi rendőrség pénteken.
Az ország déli részén lévő Dzsohor állam rendőrei kedden találták meg a tetemeket, majd értesítették a vadőröket - mondta el az AFP-nek Adbul Kadir Abu Hasim, a nemzeti parkokért felelős állami vezető. A három állatról úgy tudni, a közeli erdei rezervátumban élő, mintegy 30 tagú csordához tartoztak.
"A 18-22 éves nőstények vizsgálatából kiderült, hogy megmérgezték őket. Megdöbbentett és elkeserített az eset. Ha ez így folytatódik, minden vadon élő elefántunkat elveszítjük"

- tette hozzá Abdul Kadir.

Még vizsgálják az állatok máj- és vesemintáit, hogy megállapítsák, milyen mérget használtak - mondta Xavier Dzsajakumar Arulanandam, a természeti erőforrások minisztere.
Malajziában egyre gyakrabban ölnek meg elefántokat, akiknek élőhelyét a terjeszkedő ültetvények fenyegetik. Tavaly hat törpeelefánt pusztult el szintén mérgezésben egy Szabah állambeli pálmaolaj-ültetvény közelében.
Állatvédők becslései szerint már csak nagyjából 1500 elefánt ér vadon az országban, amelyik kiterjedt esőerdőknek ad otthont, bennük az elefántokon kívül orangutánok, tigrisek és számos más egzotikus állat. Sok ritka faj egyedszáma azonban drámaian csökkent az utóbbi évtizedekben.
Sok veszélyeztetett állatra lesnek orvvadászok egyes testrészeik miatt, amelyekből gyógyhatásúnak vélt szereket készítenek sok ázsiai országban.
Abdul Kadir figyelmeztette a tetteseket, hogy bűntényt követtek el és el fogják kapni őket.
Szerző
Témák
elefánt Malajzia

Rekordmértékű a Földközi-tenger műanyagszennyezése

Publikálás dátuma
2019.06.07. 11:11

Fotó: Nico Cardin / WWF Magyarország
Évente több mint félmillió tonna műanyag árasztja el a Földközi-tengert - derült ki a WWF legfrissebb jelentéséből, amelyet a június 8-i óceánok világnapja alkalmából pénteken publikáltak.
A Földközi-tenger a világ vizeinek mindössze 1 százalékát teszi ki, de a mikroműanyagok 7 százalékát tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. Évente több mint félmillió tonna műanyag árasztja el a tengert, ami percenként 33.800 félliteres PET-palacknak felel meg. Így aztán a térség országaiban nincs ok az óceánok világnapjának június 8-i ünneplésére. A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért szó szerint is, hiszen több százmillió dollárra rúgnak évente az ehhez kapcsolódó költségek. A WWF "Állítsuk meg a műanyagáradatot: hogyan tudják megóvni tengerüket a mediterrán országok?" című jelentése az egyes országok hulladékkezelését vizsgálja és értékeli.

Műanyagban fürdünk

A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kiló tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.
A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára. A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyagtárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez. 
A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28 százalékát még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek. A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30 százalékkal megnő a hulladék mennyisége.
Bár az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia drága, a térségben páran jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38 százalékát szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok többsége viszont a hulladék kevesebb, mint 10 százalékát hasznosítja újra.
"Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, és az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik, ezért az egészséges tengerek jólétünk zálogai. Mindannyiunk felelőssége, hogy tengereinket megóvjuk"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

 A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében. Nyaraláskor figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra, ügyeljünk, hogy ne vásároljunk olyan emléktárgyat, amelyek például a korallokból vagy más védett fajokból készültek. 
"Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban"

- tette hozzá Antal Alexa.

 A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény keretein belül együtt vállaljanak kötelezettséget és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyagszennyezéstől. Erre jó alkalom lehet a következő ülés, amelyet 2019 decemberében tartanak Nápolyban. 
Júliustól novemberig a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren fog közlekedni Franciaország, Olaszország, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentése érdekében.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 11:49