Besokalltak a 20 ezer elektromos rollertől Párizsban

Publikálás dátuma
2019.06.07. 12:51

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Korlátok közé akarják szorítani a Párizst elözönlő és közlekedési káoszt okozó elektromos rollerek használatát a párizsi hatóságok.
12 független elektromosroller-szolgáltató cég működik a francia fővárosban, több mint az egész Egyesült Államokban. A becslések szerint a város útjain mintegy 20 ezer elektromos roller közlekedik. Lerobbant rollerek hevernek a város legszebb parkjaiban, de még a Szajnába is bedobálják őket a hidakról. A gyalogosok sincsenek biztonságban a járdát is elfoglaló divatos kétkerekűektől. A Franciaországban közlekedő elektromos rollerek harmadát használják a külföldi turisták - közölte egy csütörtökön megjelent tanulmány, amely a kormány közlekedési hivatalának megbízásából készült.
Az áldatlan állapotokat illusztrálja a párizsi Operaház híres zongoraművészének, Isabelle Vanbrabantnak a balesete, akit májusban egy rolleres gázolt el. Jobb karja több helyen eltört, és még nem lehet tudni, teljesen meggyógyul-e. A gázoló először cserben is hagyta, miután fellökte, és csak a kiabálására tért vissza és hívott segítséget.
Anne Hidalgo, Párizs polgármestere és a párizsi rendőrség a turisták által is szívesen használt elektromos rollerek használatának szabályozásával igyekszik felülkerekedni a káoszon. A rollerek sebességét óránként 20 kilométerre korlátozták a város legtöbb részén, azokon a területeken pedig, ahol nagy a gyalogosforgalom, legfeljebb 8 kilométeres sebességgel haladhatnak. Leparkolni ezentúl csak a kijelölt helyeken lehet a rollereket. Hidalgo csökkenteni akarja a szolgáltatók számát, hogy legfeljebb három cég működjön a városban, emellett a rollerek számát is korlátozná.
Az érvényben lévő szabályok szerint a járdán rollerezést 135 eurós (38 ezer forintos) bírsággal sújtják, a járdán való parkolásért pedig 35 eurós (10 ezer forintos) büntetés jár. A szolgáltatókat ugyancsak megbírságolják a városszerte elhagyott rollerekért, amelyeket a közterület felügyelőknek kell begyűjtenie. 
Szerző

Robbanás volt Svédországban, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2019.06.07. 12:49

Fotó: JEPPE GUSTAFSSON / AFP
Erős robbanás rázta meg a dél-svédországi Linköping városát pénteken. A detonációban egyes hírek szerint 19, a nemzetközi sajtó szerint 25-en megsérültek, több épület megrongálódott.
Az MTI a hatóságok közleményére hivatkozva azt írja, a nagy erejű robbanásban 19 ember szenvedett könnyebb sérüléseket, őket a közeli kórházakba vitték. A nemzetközi hírek legalább 25 sérültről szólnak. 
Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a robbanást, de tűzszerészek egy csoportja már úton van a helyszín felé. A rendőrség nyomozást indított.
A rendőrség szóvivője, Björn Öberg elmondta, hogy a helyszínt kordonokkal zárták körül.
A svéd közszolgálati rádió beszámolója szerint a robbanásban megrongálódtak egy ötemeletes lakóház ablakai és erkélyei, valamint más épületek is.
A 150 ezer lakosú Linköping Stockholm és Göteborg között körülbelül félúton helyezkedik el.

Trump esélyes a második ciklusra

Publikálás dátuma
2019.06.07. 11:30

Fotó: IAN LANGSDON / AFP
A jelek szerint az amerikai elnök nem tud olyat mondani, vagy csinálni, hogy a többség ne bízzon benne.
Legalábbis erről tanúskodik a CNN hírtelevízió legújabb felmérése, amely szerint a reménybeli választók jelentős része úgy gondolja, 2020 novemberében Donald Trumpot újraválasztják. A megkérdezettek 54 százaléka voksolt erre, míg 41 százalék pont az ellenkezőjére számít. Ennél is figyelemre méltóbb viszont, hogy az elnök tevékenységét hevesen ellenzők közül tavaly decemberben még 81 százalék tippelt arra, hogy nem lesz második ciklus. Fél év elteltével azonban ez a szám 67-re zsugorodott, ami kétségkívül az elnök erősödésének egyik jele. Trump ellenfelei általában az elnök viselkedésével magyarázzák, miért nem szeretnék őt tovább a Fehér Házban látni. 13 százalék szerint a fő baj az, hogy hazudozik, 11 százalék úgy véli, rasszista, ugyanennyien tartják abszolút alkalmatlannak a tisztségre, 7 százalék pedig azt mondta, nem olyan, amilyennek egy elnököt elképzelnek. Támogatói ezzel szemben a gazdaság eredményeivel érvelnek. Sok elemző is ezt tekinti a három éve tartó kormányzás legfőbb eredményének. Három százaléknál nagyobb arányban nőtt a GDP, ugyancsak emelkedtek az átlagbérek, az infláció 2 százalék körül van és egyre kevesebb a munkanélküli. Ezek a számok erősítik az amerikai választók „lustaságát”. Vagyis azt a tényt, hogy általában szeretnek a hivatalban lévő elnöknek még egyszer négy évet adni. Az utóbbi 50 évben a demokraták közül csak Jimmy Carter, a republikánus elnökök közül pedig csak George Bush vesztette el a második választást. A többiek duplázhattak, bármilyen is volt a megítélésük elnökségük első négy évében. Jónéhány elemző azt sem tartja a demokraták számára hasznosnak, hogy pillanatnyilag még túl sokan aspirálnak az elnökségre. Attól tartanak, a rengeteg „bába” között elveszhet a lényeg, nem tudnak egységesen fellépni majd a Trump-adminisztrációval szemben. A következő elnökválasztásig még több, mint ötszáz nap van. Bármi történhet, akár az amerikai bel-, akár a külpolitikában. Az utóbbi szempontjából meghatározó lehet, hogyan alakulnak Washington kapcsolatai Oroszországgal, Kínával, hogyan oldódik meg az iráni konfliktus, de még szerepet játszhat az észak-koreai vezetővel elkezdett barátkozás jövője is. Sokan úgy vélik, nem kell mást tenni, csak kivárni, hogy Trump hibázzon, ez előbb vagy utóbb mindig bekövetkezik. Ám az is tény, hogy a jelenlegi elnök nagy harcos és feltehetően nem akarja elhagyni a Fehér Házat. A CNN 1001 ember telefonos megkérdezésén alapuló felmérése legfeljebb csak időleges jelzés lehet, nem több annál.