Lopakodó budapesti olimpia – Hiába vonták vissza a pályázatot, sorra épülnek a létesítmények

Publikálás dátuma
2019.06.08. 20:07
Stadion és sportközpont biztosan lesz, hasznosítási koncepció még nincs
Fotó: DELIVAROSKAPU.ORG
Bár a kormány a 2024-es pályázat visszavonásáról döntött, nem került le végleg a napirendről a világjátékok rendezése, a létesítmények pedig sorra megépülnek.
Az újkori olimpiák története, 1896 óta létezik a budapesti álom is a nyári játékok megrendezéséről. Sokáig úgy tűnt, hogy az eredeti rendező, a komoly anyagi gondokkal küzdő Athén nem vállalja a házigazda szerepét 123 évvel ezelőtt, ekkor került képbe a fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Magyarország. Az akkori kormány azonban végül úgy döntött, túl nagy terhet jelentene egy ilyen esemény megrendezése. Georgiosz Averof görög üzletember saját vagyonából segítette ki az athéni házigazdákat.
Az 1920-as olimpiára Budapest hét évvel korábban megnyerte a rendezési jogot Antwerpennel szemben, ám közbeszólt 1914-ben az első világháború. Magyarország a vesztes oldalon állt, ezért a belga város lett a házigazda, magyar sportolók sem vehettek részt a játékokon.
Legközelebb 1940 lett a céldátum, elkészültek a tervek a sportlétesítmények felépítésére, ám közbeszólt 1931-ben a nagy gazdasági világválság, a nagyívű és költséges elképzelések közül csak a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda készült el. A második világháború miatt 1940-ben végül nem is rendeztek olimpiát.
Az Országos Testnevelési Tanács 1938-ban úgy döntött, hogy Budapest pályázzon az 1944-es játékokra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kairói ülésén a magyar küldöttség az 1948-as olimpia lebonyolítására kapott lehetőséget. A második világháború ezeket a terveket is meghiúsította: 1944-ben nem rendeztek olimpiát, négy évvel később Budapest ugyanazért nem jöhetett szóba, mint az első világháború után, Magyarország megint a vesztes oldalon állt.
Volt még egy sikertelen jelentkezés 1960-ban, majd a korábbiakhoz képest hosszú időre lekerült a napirendről a budapesti olimpia kérdése, a téma 2005-ben kapott újra lendületet a Budapesti Olimpiai Mozgalom megalakulásával. A szervezet egyértelmű célja egy újabb pályázat volt, ám milliárdokba kerülő hatástanulmányok elkészítésénél tovább nem sikerült eljutni, hivatalos jelentkezést nem nyújtott be a MOB. 
Egészen 2015. július 8-ig, ekkor Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elküldte a hivatalos szándéknyilatkozatot a 2024-es nyári játékok rendezésére. A jelentkezést bő két évvel később vonta vissza a MOB. A visszalépésért a kormányoldal a Momentumot tette felelőssé, mert az ellenzéki párt sikeresen kezdeményezett népszavazást a budapesti olimpiáról. A hatalom gyakorlói attól féltek, hogy a budapestiek többsége nem támogatná a rendezést. Mivel nem volt voksolás, nem derült ki, mennyire volt megalapozott ez a félelem.
A kandidálás tehát egyelőre lekerült a napirendről, de a tervezett olimpiai létesítmények építése nem állt le, kivéve a Fradivárosét (ezzel bővebben keretes írásunkban foglalkozunk). A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani.
A Budapesti Teniszközpont felépítése várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de sikeres kandidálás esetén ez lett volna a súlyemelő-versenyek színhelye.
Csepelen építenek fel 40 ezres stadiont, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik. A lelátót úgy készítik el, hogy hatvanezresre lehessen bővíteni olimpiarendezés esetén.
A 2024-es játékokat Párizs rendezi, 2028-ban Los Angeles lesz a házigazda, 2032-re valószínűnek tűnik egy közös koreai jelentkezés, ebben az esetben szinte biztos, hogy más nem rúghat labdába. Ha ez a pályázat nem készül el, akkor a NOB nagyon szeretné Afrikába vinni az olimpiát, ez az egyetlen földrész, ahol még nem rendezték meg az eseményt.
A magyar fővárosnak ezért 2036 előtt a papírforma szerint nincs esélye a rendezésre. Az álmodozással nincs baj, amíg nem kerül sok-sok milliárd állami forintba.

Egyelőre nem épül a Fradiváros

Több mint másfél éve nem jelent meg kormányhatározat a Fradiváros elnevezésű projekt állami támogatásáról. Az új komplexum a korábbi Építők-sporttelepen, tizenhat hektáron épülne fel, aminek köszönhetően egy helyen lehetne az összes zöld-fehér szakosztály. A tervek között szerepelt az új csarnokok (kézilabda, jégkorong) mellett egy négycsillagos szálloda, egy kollégium és kültéri uszoda felépítése, illetve 6-7 fűthető füves labdarúgópálya létesítése is. A munkálatok koordinálására megalakult a Fradiváros Zrt., amely 2016-ban 10 milliárd forintot kapott az előkészítésre, 2017 végén pedig újabb 15 milliárdos állami támogatást jelentettek be a beruházás finanszírozására. A gyakorlatban azonban Fradiváros nem épül, miközben az állam már több forrást különített el rá, mint a Groupama Arénára, amely 14,7 milliárdból készült el. Az eredeti elképzelések szerint 2020-ra épült volna fel Fradiváros, amelyről Kubatov Gábor ferencvárosi klubelnök 2017-ben azt mondta, „ide fog járni Európa megnézni, hogy milyen munkát végeztünk”.  

Témák
olimpia

Barty a női bajnok a Roland Garroson

Publikálás dátuma
2019.06.08. 18:10

Fotó: CHRISTOPHE ARCHAMBAULT / AFP
Az ausztrál játékos pályafutása első Grand Slam-trófeáját szerezte meg.
Ashleigh Barty nyerte meg a francia nyílt teniszbajnokság női egyes versenyét, mivel a szombati döntőben két szettben legyőzte a cseh Marketa Vondrousovaát. A 19 éves Vondrousova a világranglista 38. helyezettjeként óriási meglepetésre jutott be a fináléba, és Ana Ivanovic 2007-es menetelése óta ő az első tinédzser a Roland Garros végjátékában. Eddig egy tornát nyert meg 2017-ben a svájci Bielben úgy, hogy akkor élete második WTA-főtábláján szerepelt. Előzőleg juniorként két GS-versenyen diadalmaskodott párosban. A 23 éves Barty – aki nyolcadik a WTA-rangsorban – korábban főként páros teljesítményével hívta fel magára a figyelmet: tíz tornán győzött, mind a négy GS-versenyen vívott döntőt, és tavaly az amerikai Coco Vandeweghe oldalán megnyerte a US Opent, a fináléban éppen Babos Tímeát és Kristina Mladenovicot legyőzve. Egyesben csak négy tornán diadalmaskodott, részben mert 2014 és 2016 között szüneteltette teniszkarrierjét, és helyette a krikettben próbálta ki magát. Ami a döntősök egymás elleni mérlegét illeti, Barty 2-0-ra vezetett: 2017-ben Birminghamben és tavaly Cincinnatiben sem vesztett szettet cseh riválisa ellen. Az eső miatt csaknem másfél órás csúszással kezdődött mérkőzés nyitószettjében az első GS-fináléjukat vívó felek közül a nyugodtabb Barty kétszer is elvette ellenfele adogatását, és 4:0-ra elhúzott. A balkezes Vondrousova, aki Párizsban még szettet sem vesztett, ekkor váratlanul visszavette az egyik bréket, ám a remekül hálózó ausztrál innentől könnyedén hozta a 29 perces játszmát. A folytatásban a továbbra is sokat rontó cseh – aki az első szervák után csak 35 százalékban nyerte meg a pontokat – rögtön brékhátrányba került. Bartynak labdája volt a 3:0-hoz, de ekkor riválisa még szépített. Felzárkózni azonban nem tudott, az eddig GS-tornákon egyesben csak negyeddöntőig jutott ausztrál tartotta a különbséget, s végül első meccslabdáját értékesítve győzött. A találkozó 1 óra 10 percig tartott. Barty pályafutása ötödik tornáján diadalmaskodott, és a Suzanne Lenglen Kupa mellé 2,3 millió eurót (736 millió forint) kap, és hétfőtől második lesz a világranglistán. 

Eredmény:

Női egyes, döntő: Ashleigh Barty (ausztrál, 8.)-Marketa Vondrousova (cseh) 6:1, 6:3

Szerző
Frissítve: 2019.06.08. 18:50

A FIFA elismeri Koszovót, de a montenegrói szövetségi kapitány nem - és ez az állásába került

Publikálás dátuma
2019.06.08. 18:09
Ljubisa Tumbakovic
Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
A montenegrói szövetség vezetése egyhangúlag szavazta meg a szerb Tumbakovic menesztését, aki két focistával együtt bojkottált egy meccset.
Menesztették a montenegrói labdarúgó-válogatott szerb szövetségi kapitányát, mivel bojkottálta csapata pénteki Európa-bajnoki selejtezőjét Koszovó ellen. A nemzeti együttest 2016-tól irányító Ljubisa Tumbakovic nem volt ott a kispadon az 1-1-es döntetlennel zárult podgoricai találkozón. A mérkőzést két Szerbiában született montenegrói futballista, a Crvena zvezdában játszó Filip Stojkovic és Mirko Ivanic is kihagyta.
A montenegrói szövetség vezetése egyhangúlag szavazta meg a 66 éves Tumbakovic menesztését "a kellemetlen meglepetés és a szerződésében foglalt szakmai kötelezettségek megszegése" miatt.
Koszovó 2008-ban szakadt el Szerbiától, majd 2014-ben a nemzetközi szövetség (FIFA) engedélyezte, hogy Koszovó nemzetközi mérkőzéseket játsszon FIFA-tagországok csapataival, de az eredményeket hivatalosan nem ismerték el. 2016 májusában az európai szövetség (UEFA) és a FIFA is felvette tagjai közé Koszovót, amelyet Szerbia viszont nem ismer el önálló államként, és - sikertelenül - a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) meg is támadta Koszovó UEFA-tagságát.