Évek óta befektetési céllal veszik meg fővárosban a lakások jelentős részét: különböző becslések alapján a harmadát, felét is. Vagyis nem azért, hogy lakjanak benne, hanem hogy kiadják őket. A bérelhető lakásokra vonatkozó hirdetések száma mégis alig emelkedett az elmúlt négy évben: az ingatlan.com statisztikái szerint 2015 májusában 10 018, az idén májusban 10 883 lakást kínáltak kiadásra. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a befektetési célú vásárlók elsősorban rövid távú, turisztikai célú kiadásban gondolkoznak. A hosszabb távra bérelhető lakások piacán ugyanakkor egy jelentős átrendeződés figyelhető meg: míg 2015-ben csak minden tizedik hirdetést adtak fel magánszemélyek, addig ma minden harmadikat. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint ennek azért van jelentősége, mert a magánszemélyek által kínált lakások bérleti díja lényegesen alacsonyabb, mint azoké, amelyekkel az ingatlanközvetítők foglalkoznak.
Az ingatlanirodákhoz ugyanis inkább a drágább, nagyobb alapterületű, extrafelszereltségű lakások kerülnek, amelyeket nehezebb kiadni. Ezek között vannak Magyarországon dolgozó, külföldi felsővezetőknek kínált hatalmas házak, luxuslakások, többszintes paloták is. Ezeket több ingatlaniroda is próbálja kiadni, így duplikálódnak a hirdetések, mindez együttesen torzíthatja az átlagárat. A közvetítők által kínált lakások átlagos bérleti díja ezért lehet havi 290 ezer forint. Az átlagos bérlők számára azonban a magánszemélyek hirdetései a mérvadóak, így a fenti statisztika valójában azt jelenti, hogy egyre több a még megfizethető kategóriájú kiadó lakás a fővárosban – magyarázza Balogh László.
Ezzel együtt is már 160 ezer forint körül mozog Budapesten az átlagos bérleti díj. Ez tavalyhoz képest 7 százalékos, 2015-höz képest 60 százalékos drágulást jelent, a 2008-as ingatlanpiaci válság óta pedig megduplázódtak az árak. Nem mindegy persze, hogy a város mely részeiről van szó. A XXIII. kerületben még 100 ezer forint is elég a lakásbérlésre, a XX. és a XXI. kerületben 120, illetve 128 ezer forint az átlagos bérleti díj.
A verseny ugyanakkor nagy: a fővárosban az idén 70 százalékkal többen érdeklődnek egy-egy hirdetés iránt, mint tavaly. Vagyis a kiadó lakást keresőknek lényegében azonnal le kell csapniuk a megfelelőnek ígérkező kiadó lakásra, mert ha nem lépnek gyorsan, hamar kerül másik bérlő. A roham pedig júliusban indul majd be igazán, amikor a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően az újdonsült egyetemisták és főiskolások elkezdenek lakást keresni.
A megtakarítással rendelkezők – nyilván főként a szülők - számára járható út lehet az is, hogy az egyetemi évekre a bérlés helyett inkább lakást vesznek. Hiszen a 160 ezer forintos havi bérleti díjjal 9,6 millió forint megy el a lakhatásra 5 év alatt, jelzáloghitelt pedig még mindig igen kedvező kamatokkal lehet fölvenni. Budapesten ugyanakkor már nem igazán lehet 20 millió forint alatt garzonlakáshoz sem jutni, csak néhány külső városrészben. Májusban Soroksáron 15,2 millió, a XIX. kerületi Wekerletelepen 18 millió, a IV. kerületi Megyeren 18,6 millió, a XX. kerületi Pesterzsébeten pedig 18,9 millió volt a garzonok átlagára. A XVII. kerületi Rákoskeresztúron és a XXII. kerületben Budafokon pedig 19,9 millió forintért kínálták a garzonokat. Több budapesti városrészben ugyanakkor már bőven egymillió forint felett jár a kis lakások négyzetméterára. A Gellérthegyen, a XI. kerületi Madárhegyen és az V. kerület legnépszerűbb részein 42-52 millió forintot kérnek ezekért az ingatlanokért.
Balogh László szerint ennek az az oka, hogy az évek óta tartó, és a fővárosban különösen erőteljes ingatlandrágulás miatt a vevők egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik. Vagyis például a garzonokat. A fiatal párok, a bérletpiaci keresletre építő befektetők is keresik ezeket az ingatlanokat. Egy-egy garzonlakás hirdetésére így az év első öt hónapjában átlagosan 47 százalékkal többen érdeklődtek mint egy évvel korábban. Az erőteljes keresletnövekedés miatt pedig az átlagos négyzetméterárak ebben a szegmensben a legmagasabbak.