Kanadai Nagydíj – Vettel rajtolhat az élről

Publikálás dátuma
2019.06.08. 22:02

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Lewis Hamilton a második, Charles Leclerc pedig a harmadik helyen végzett.
Sebastian Vettel, a Ferrari négyszeres világbajnoka autózta a leggyorsabb kört a Forma-1-es Kanadai Nagydíj szombati időmérő edzésén. A német pilóta pályafutása során 56. alkalommal, Montrealban pedig ötödször indulhat az élről vasárnap. Mögötte a címvédő és a pontversenyben jelenleg is vezető Lewis Hamilton, a Mercedes ötszörös világbajnok brit versenyzője lett a második, Charles Leclerc, a Ferrari monacói pilótája pedig a harmadik. Az időmérő első szakaszában Kimi Räikkönen, a másodikban Max Verstappen kiesése jelentett meglepetést. Kevin Magnussen a második fázis utolsó percében összetörte az autóját a montreali pálya leghírhedtebb pontján, az úgynevezett Bajnokok Falánál. A törmelékek eltakarítása miatt az edzés a tervezetthez képest 25 perccel később ért véget. A harmadik szakasz elején Bottas megpördült, és bár korrigálni tudott, a folytatásban sem teljesített hibátlan kört, így csupán hatodik lett. Az idény hetedik futama, a 70 körös Kanadai Nagydíj vasárnap 20 óra 10 perckor kezdődik.

A teljes rajtsorrend:

1. sor: Sebastian Vettel (német, Ferrari) Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 2. sor: Charles Leclerc (monacói, Ferrari) Daniel Ricciardo (ausztrál, Renault) 3. sor: Pierre Gasly (francia, Red Bull) Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 4. sor: Nico Hülkenberg (német, Renault) Lando Norris (brit, McLaren) 5. sor: Carlos Sainz Jr. (spanyol, McLaren) Kevin Magnussen (dán, Haas) 6. sor: Max Verstappen (holland, Red Bull) Danyiil Kvjat (orosz, Toro Rosso) 7. sor: Antonio Giovinazzi (olasz, Alfa Romeo) Alexander Albon (thaiföldi, Toro Rosso) 8. sor: Romain Grosjean (francia, Haas) Sergio Pérez (mexikói, Racing Point) 9. sor: Kimi Räikkönen (finn, Alfa Romeo) Lance Stroll (kanadai, Racing Point) 10. sor: George Russell (brit, Williams) Robert Kubica (lengyel, Williams)

Szerző

Bakui győzelmével az élre ugrott a magyar válogatott

Publikálás dátuma
2019.06.08. 20:13

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Hatodszor találkoztak az azeriekkel, mérlegük pedig hibátlan maradt a mostani sikerrel.
A magyar labdarúgó-válogatott Azerbajdzsánban aratott 3-1-es sikerével csoportja élére ugrott az Európa-bajnoki selejtezősorozatban. Marco Rossi szövetségi kapitány együttesének első két gólját a középhátvéd Willi Orbán szerezte, majd Mahir Madatov ugyan szépített a 70. percben, de a válogatottban most bemutatkozó Holman Dávid egy perccel később eldöntötte a három pont sorsát.
A mérkőzés előtt egyperces gyászszünettel emlékeztek meg a kedden elhunyt svéd Lennart Johanssonról, aki 1990 és 2007 között volt az európai szövetség (UEFA) elnöke. Az MTI tudósítása szerint mindkét együttes játékosai nagy elánnal vetették magukat a küzdelembe, amelyet az első percekben inkább a kemény belépők, az adok-kapok jellemzett. A labda többet volt a magyaroknál, az azeriek leginkább a védekezés stabilitására koncentráltak, de egy-két alkalommal azért eljutottak Gulácsi kapujáig, veszélyeztetniük viszont nem sikerült. A jég magyar szempontból a 18. percben tört meg, Orbán gólja pedig rákényszerítette a házigazdákat, hogy nyíltabb futballt játsszanak. Az azeriek ezt meg is tették, így több lehetőség és nagyobb terület nyílt a magyaroknak az ellentámadásokra, amelyek egyikéből Dzsudzsák lőhetett tisztán kapura, de Agajev védeni tudott. A hazaiaknak egy szögletet követően volt nagy gólhelyzetük, azonban az ötös sarkáról nem tudták Gulácsi kapuja felé lőni a labdát. A félidő hajrájában némi zavart tudtak okozni az azeriek a magyar tizenhatosnál, gólt azonban nem szereztek. Szünet után az első veszélyes támadást a magyarok vezették, Kleinheisler a befejezésnél fél méterrel a hazai kapu jobb oldala mellé lőtt 17 méterről. Néhány perccel később Dzsudzsák 25 méterről ellőtt szabadrúgását Agajev védte bravúrral, majd a szöglet után Kleinheisler próbálkozhatott 15 méterről, de az azeri kapus ismét hárított. A magyarok a kapujához szegezték az ellenfelet, egymás után végezték el a szögleteket, s az egyik sarokrúgás után Orbán duplázni tudott. Ezután valamelyest megélénkült az azeriek játéka, s hamarosan szépíteniük is sikerült, de mindössze egy percig örülhettek, mert az újonc Holman Dávid góllal mutatkozott be a válogatottban. A hajrában a legnagyobb izgalmat az okozta, hogy Marco Rossit a holland játékvezető a 87. percben felküldte a lelátóra, gól azonban már nem született, a magyarok pedig megérdemelten vitték el a három pontot a bakui Bakcell Arénából.
A magyarok hatodszor találkoztak az azeriekkel, mérlegük pedig hibátlan maradt a mostani sikerrel. Egy rossz sorozatot is lezártak, ugyanis legutóbb majdnem három éve, 2016 októberében győztek idegenben. A lettországi sikert követően két döntetlen mellett hatszor kikapott a nemzeti együttes vendégként. Az E csoportban így most a magyaroknak és a világbajnoki ezüstérmes horvátoknak hat pontjuk van, de az egymás elleni összevetésben a márciusi budapesti győzelmük miatt a magyarok állnak jobban. A válogatott jövő kedden Wales csapatát látja vendégül a Groupama Arénában.

Eb-selejtező, E csoport, 3. játéknap:

Azerbajdzsán-Magyarország 1-3 (0-1) Baku, 8000 néző, v: Kevin Blom (holland) gólszerzők: Madatov (70.), illetve Orbán (18., 53.), Holman (71.) sárga lap: Hüszejnov (38.), Medvegyev (59.), illetve Szoboszlai (28.), Kleinheisler (67.), Németh (87.) Azerbajdzsán: Szalahat Agajev - Makszim Medvegyev, Badavi Hüszejnov, Rahil Mammadov, Anton Krivocjuk - Richard Almeida, Gara Garajev, Dmitrij Nazarov (Rüfat Dadasov, 86.) - Mahir Madatov (Araz Abdullajev, 74.), Renat Dadasov (Agabala Ramazanov, 59.), Ramil Sejdajev Magyarország: Gulácsi Péter - Lovrencsics Gergő, Willi Orbán, Baráth Botond, Korhut Mihály - Nagy Ádám, Kleinheisler László (Pátkai Máté, 72.) - Dzsudzsák Balázs (Németh Krisztián, 86.), Szoboszlai Dominik (Holman Dávid, 58.), Nagy Dominik - Szalai Ádám I. félidő: 18. perc: a Dzsudzsák buktatásáért megítélt szabadrúgást maga a sértett végezte el a jobb oldalról, a beívelt labdát pedig a hosszú oldalon érkező Orbán fejelte közelről az azeri kapu jobb oldalába (0-1). II. félidő: 53. perc: Dzsudzsák szögletét Szalai fejelte kapura az ötösről, Agajev védett, de a kipattanót Baráth a kapu felé kotorta, Orbán pedig szinte a gólvonalról passzolt a hálóba (0-2). 70. perc: a csereként beállt Ramazanov kapott jó kiugratást a bal oldalon, kapura lőtt, lövését Gulácsi a túloldalra ütötte, ott azonban üresen érkezett Madatov, és a hálóba passzolt (1-2). 71. perc: Kleinheisler gurította a labdát az üresen érkező Holman elé az azeri tizenhatos jobb sarkánál, a válogatottban most bemutatkozó játékos pedig a rövid felső sarokba lőtte azt (1-3). 

Szerző
Frissítve: 2019.06.08. 21:55

Lopakodó budapesti olimpia – Hiába vonták vissza a pályázatot, sorra épülnek a létesítmények

Publikálás dátuma
2019.06.08. 20:07
Stadion és sportközpont biztosan lesz, hasznosítási koncepció még nincs
Fotó: DELIVAROSKAPU.ORG
Bár a kormány a 2024-es pályázat visszavonásáról döntött, nem került le végleg a napirendről a világjátékok rendezése, a létesítmények pedig sorra megépülnek.
Az újkori olimpiák története, 1896 óta létezik a budapesti álom is a nyári játékok megrendezéséről. Sokáig úgy tűnt, hogy az eredeti rendező, a komoly anyagi gondokkal küzdő Athén nem vállalja a házigazda szerepét 123 évvel ezelőtt, ekkor került képbe a fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Magyarország. Az akkori kormány azonban végül úgy döntött, túl nagy terhet jelentene egy ilyen esemény megrendezése. Georgiosz Averof görög üzletember saját vagyonából segítette ki az athéni házigazdákat.
Az 1920-as olimpiára Budapest hét évvel korábban megnyerte a rendezési jogot Antwerpennel szemben, ám közbeszólt 1914-ben az első világháború. Magyarország a vesztes oldalon állt, ezért a belga város lett a házigazda, magyar sportolók sem vehettek részt a játékokon.
Legközelebb 1940 lett a céldátum, elkészültek a tervek a sportlétesítmények felépítésére, ám közbeszólt 1931-ben a nagy gazdasági világválság, a nagyívű és költséges elképzelések közül csak a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda készült el. A második világháború miatt 1940-ben végül nem is rendeztek olimpiát.
Az Országos Testnevelési Tanács 1938-ban úgy döntött, hogy Budapest pályázzon az 1944-es játékokra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kairói ülésén a magyar küldöttség az 1948-as olimpia lebonyolítására kapott lehetőséget. A második világháború ezeket a terveket is meghiúsította: 1944-ben nem rendeztek olimpiát, négy évvel később Budapest ugyanazért nem jöhetett szóba, mint az első világháború után, Magyarország megint a vesztes oldalon állt.
Volt még egy sikertelen jelentkezés 1960-ban, majd a korábbiakhoz képest hosszú időre lekerült a napirendről a budapesti olimpia kérdése, a téma 2005-ben kapott újra lendületet a Budapesti Olimpiai Mozgalom megalakulásával. A szervezet egyértelmű célja egy újabb pályázat volt, ám milliárdokba kerülő hatástanulmányok elkészítésénél tovább nem sikerült eljutni, hivatalos jelentkezést nem nyújtott be a MOB. 
Egészen 2015. július 8-ig, ekkor Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elküldte a hivatalos szándéknyilatkozatot a 2024-es nyári játékok rendezésére. A jelentkezést bő két évvel később vonta vissza a MOB. A visszalépésért a kormányoldal a Momentumot tette felelőssé, mert az ellenzéki párt sikeresen kezdeményezett népszavazást a budapesti olimpiáról. A hatalom gyakorlói attól féltek, hogy a budapestiek többsége nem támogatná a rendezést. Mivel nem volt voksolás, nem derült ki, mennyire volt megalapozott ez a félelem.
A kandidálás tehát egyelőre lekerült a napirendről, de a tervezett olimpiai létesítmények építése nem állt le, kivéve a Fradivárosét (ezzel bővebben keretes írásunkban foglalkozunk). A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani.
A Budapesti Teniszközpont felépítése várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de sikeres kandidálás esetén ez lett volna a súlyemelő-versenyek színhelye.
Csepelen építenek fel 40 ezres stadiont, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik. A lelátót úgy készítik el, hogy hatvanezresre lehessen bővíteni olimpiarendezés esetén.
A 2024-es játékokat Párizs rendezi, 2028-ban Los Angeles lesz a házigazda, 2032-re valószínűnek tűnik egy közös koreai jelentkezés, ebben az esetben szinte biztos, hogy más nem rúghat labdába. Ha ez a pályázat nem készül el, akkor a NOB nagyon szeretné Afrikába vinni az olimpiát, ez az egyetlen földrész, ahol még nem rendezték meg az eseményt.
A magyar fővárosnak ezért 2036 előtt a papírforma szerint nincs esélye a rendezésre. Az álmodozással nincs baj, amíg nem kerül sok-sok milliárd állami forintba.

Egyelőre nem épül a Fradiváros

Több mint másfél éve nem jelent meg kormányhatározat a Fradiváros elnevezésű projekt állami támogatásáról. Az új komplexum a korábbi Építők-sporttelepen, tizenhat hektáron épülne fel, aminek köszönhetően egy helyen lehetne az összes zöld-fehér szakosztály. A tervek között szerepelt az új csarnokok (kézilabda, jégkorong) mellett egy négycsillagos szálloda, egy kollégium és kültéri uszoda felépítése, illetve 6-7 fűthető füves labdarúgópálya létesítése is. A munkálatok koordinálására megalakult a Fradiváros Zrt., amely 2016-ban 10 milliárd forintot kapott az előkészítésre, 2017 végén pedig újabb 15 milliárdos állami támogatást jelentettek be a beruházás finanszírozására. A gyakorlatban azonban Fradiváros nem épül, miközben az állam már több forrást különített el rá, mint a Groupama Arénára, amely 14,7 milliárdból készült el. Az eredeti elképzelések szerint 2020-ra épült volna fel Fradiváros, amelyről Kubatov Gábor ferencvárosi klubelnök 2017-ben azt mondta, „ide fog járni Európa megnézni, hogy milyen munkát végeztünk”.  

Témák
olimpia