Választási ajándék a helyi hivataloknak

Publikálás dátuma
2019.06.11. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Havi 50 ezer forintos átlagos béremelést kaphatnak az önkormányzati dolgozók jövő márciustól, ennek egy részét az állam fizeti.
Az Orbán-kabinet 11 év után hajlandó ismét állami pénzt is beletenni a helyi hivatalok dolgozóinak fizetésemelésébe – ez derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. Az elmúlt négy évben csakis olyan lépéseket tehettek munkatársaik helyzetének javítására az önkormányzatok, amire saját adóbevételük vagy tavaly már a gazdagabb önkormányzatoktól beszedett 11 milliárd forintos szolidaritási alap nyújtott fedezetet, állami pénz nem került a rendszerbe. A területen működő érdekvédők, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és az önkormányzati szövetségek 2016-óta hangoztatják, hogy az alacsony bérek a helyi hivatalok kiürülésével fenyegetnek. Legalább 30-40 százalékos emelést sürgettek, mert a több mint 36 ezer önkormányzati tisztviselő közül 24 ezren akkor 8 éve nem kaptak egy fillér emelést sem. Most a 11. évnél járunk, a becslések szerint legalább 10 százalékos létszámhiánnyal működnek a hivatalok. Hasonló a helyzet az önkormányzati cégeknél is. A 2020-as költségvetési törvényjavaslat 2. számú melléklete tartalmazza az önkormányzati hivatal működésének támogatási feltételeit és itt történt meg a várva-várt lépés: a korábbi években dolgozónként nyújtott évi 4 millió 570 ezer forintos támogatást 5 millió 450 ezer forintra emelik, ha a parlament is jóváhagyja a változtatást.
Minden hivatalnak van egy központilag engedélyezett köztisztviselői létszáma, amit a település nagysága, társulásoknál a társközségek száma alapján egy bonyolult számolási rendszerben alakítanak ki. Ennek a létszámnak a bérét és a munkavégzésükhöz szükséges egyéb kiadásokat fedezi ez a normatíva, de ha a helyi bevételekből több embert tud megfizetni a település, akkor az engedélyezettnél magasabb létszámmal is dolgozhatnak a hivatalok. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának kiemelte, hogy a nagyjából 36 milliárd forintos pluszpénz most sem kizárólag központi forrás, abban jövőre is benne lesz a magas adóbevétellel rendelkező települések 11 milliárdos szolidaritási adója, az állam tehát 25 milliárd forint körüli összeget tesz bele a béremelésbe. Schmidt Jenő úgy értékeli, a kormány azt a javaslatot valósítja meg, amit a szövetség már 2017-ben megfogalmazott. Két éve is azt állították, hogy az önkormányzati hivatalok dolgozói után járó állami támogatás, a fejpénz megemelése lehet a megoldás a terület bérlemaradásának. A kormányt képviselő Pogácsás Tibor belügyi államtitkár akkor elfogadhatónak tartotta Schmidt Jenő TÖOSZ elnök javaslatát, hogy a mostani évi, többségében bérre fordítható 4,57 milliós összeget 5,38 millióra kellene emelni, 2019-ben pedig 6 millióra. Két évvel ezelőtt azonban a biztató tárgyalások váratlanul megszakadtak. A jövő évi költségvetésben megjelenő központi önkormányzati béremelést a szakszervezet is sikerként könyveli el. Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné úgy nyilatkozott, hogy a lépést az utóbbi hónapok sztrájktárgyalásainak egyéb tapasztalataival együtt a hét közepén értékelik majd.

Nem januártól jár

A költségvetési javaslat szerint az önkormányzati tisztviselők béremelése nem 2020. év elején léphatályba, hanem érthetetlen módon csak márciustól. „Az általános önkormányzati választások miatti átmeneti szabály” leírásakor nem derül ki az összefüggés, hogy az októberi választás miben befolyásolja a béremeléseket, hacsak nem időt akarnak adni az új települési vezetőknek a nekik nem tetsző dolgozók kirúgására és saját csapatuk felvételére, hogy a magasabb bérek már csak utóbbiakra legyenek érvényesek. 

Önkormányzati sztrájkok

Az MKKSZ több munkabeszüntetéssel adott nyomatékot béremelési követelésének: • 2016. június 22-én kétórás figyelmeztető sztrájk • 2016. szeptember 14-én egész napos munkabeszüntetés • 2017. július 17-én kétórás sztrájk • 2018. január 12-én és 15-én kétnapos sztrájk • 2018. február 15-16. és 19-én szolidaritási„kék sztrájk” • 2019. március 14-én egész napos munkabeszüntetés volt   

Csaknem az egész országra figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt

Publikálás dátuma
2019.06.11. 06:43
Illusztráció
Fotó: AFP
A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között alakul kedden.
A következő napokban egyre jobban fokozódik a hőség, a hét második felében helyenként akár 36, 37 fokot is mérhetünk a legmelegebb órákban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Keddre Nógrád megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt, a napi középhőmérséklet 25 fok felett valószínű.
Késő délutántól éjfélig keleten néhol, illetve a nyugati határszél közelében délután, este egy-egy zivatar kialakulhat viharos szél, esetleg kisebb méretű jég kíséretében. A zivatarok miatt Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében figyelmeztetnek.
Túlnyomóan napos idő várható kevés gomoly- és fátyolfelhővel. A délkeleti szél több helyen megélénkül, a Kisalföldön néhol meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között alakul, késő estére 20 és 27 fok közé csökken a hőmérséklet. Az előrejelzés szerint szerdától már másodfokú figyelmeztetések lesznek érvényben a hőség miatt. 
Szerző

Jövőre is elmarad a csoda az egészségügyben

Publikálás dátuma
2019.06.11. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A költségvetés tervezete alapján jövőre is folytatódik a kórházak eladósodása, a szakemberek elvándorlása, ráadásul nem várható a külföldön dolgozók hazacsábítása sem.
A jövő évi költségvetés tervezete nem az áttörés pénzügyi terve – állítják közgazdászok a Népszavának. Hiába olyanok a gazdaság makroszámai, mint szinte még soha, a javaslatcsomagban nyoma sincs annak, hogy a kormány az egészségügy problémáival foglalkozna. Erre sem deklarált szándékot, sem pénzt nem találni a parlament elé benyújtott tervezetben. Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”. Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul. A kórházak finanszírozást is fedező gyógyító-megelőző ellátásokra 155 milliárddal jut több. Ebben a legnagyobb összeg az eddigi egészségügyi béremelések fedezete, valamint a jövő évre tervezett mintegy 20 százalékos szakdolgozói többlépcsős keresetnövelés költsége van beépítve. Az orvosok béréről nincs szó, éppúgy, mint a gazdasági és műszaki területen dolgozókéról sem, akiknek több mint tíz éve nem változott a fizetésük az állami egészségügyi intézményekben. Utóbbiak nagy többsége minimálbérből, vagy annál csak valamivel nagyobb összeget kap, miközben hasonló munkakörben a piacon ennek már akár a többszörösét fizetik.
A gyógyító kassza többletéből 10 milliárdos többlet jut az alapellátásra, 40 milliárd a kórházak finanszírozási „reformjára”, és még öt milliárd szerepel a céltartalékként. E számok alapján nincs fedezete a közellátásban dolgozó fogorvosok által évek óta követelt díjtétel-emelésnek sem. (Mint korábban megírtuk, az alapellátó fogorvosok szeptemberre kéthetes leállást helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány nem javít érdemben a finanszírozásukon.) A gyógyszerkassza az idei 362 milliárdjával szemben jövőre 393 milliárd forintra bővül. A többlet egy része új gyógyszerek befogadását szolgálná, ám egyelőre nem tudni, hogy a hazai betegek a most támogatásért sorban álló 40-50 új szerből mihez juthatnak hozzá. Még a tavaly befogadott 27 készítmény jó részére is csak most írják majd ki a közbeszerzéseket. A kórházak ahhoz, hogy ezeket a szereket biztosíthassák a betegeknek, néhány hónapja külön pénzügyi keretet kapnak az egészségbiztosítótól, és ennek terhére vásárolnak egyelőre közvetlenül a gyártóktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy például X város onkológiája teljesen más áron vásárolhatja meg ugyanazt a hatóanyagot, mint Y kórházé ugyanazt a hatóanyagot. A gyógyszerkassza jövő évi növekedésének csaknem kétharmadát a gyártók állják majd. Az ő befizetéseikből finanszírozzák a készítmények támogatására költött közpénzek negyedét. Alig négy milliárddal nő a gyógyászati segédeszköz-támogatásra fordítható keret. Nem jut sokkal több a mentésre, az otthoni szakápolásra sem. A fejlesztések közül talán a legjelentősebb az Egészséges Budapestért Program, erre különböző jogcímek alatt mintegy 60 milliárd forintot költene el a kormányzat. Kásler Miklós népegészségügyi terveinek a megvalósítása nyomokban sem lelhető fel, az e célra szánt forrás szinte forintra megegyezik az ideivel. A jövő évre tervezett keretből – úgy tűnik - sem a lakosság egészség-megőrzési programjaira, sem a betegségügy legnagyobb gondjainak enyhítésére nem jut megfelelő összeg. Vagy ha mégis, akkor az nem látszik a parlament elé terjesztett jogszabály-javaslatból. Az előkészítők egyébként sem bíbelődtek azzal, hogy bárki számára érthető, könnyen áttekinthető, a korábbi évek költéseivel is egyszerűen összevethető pénzügyi tervet készítsenek. Első olvasatra még a szakértőket is zavarba hozta, hogy egy-egy részterületre szánt pénzt a költségvetés különböző fejezeteiből kell összevadászni. A lapunk által megkérdezett szakemberek is más-más összegre jutottak, amikor a többlet nagyságáról kérdeztük őket. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a hazai egészségügy legnagyobb kihívásaira – úgymint az elöregedésre, a betegség megelőzésre, a késedelmes orvosi kezelések miatti halálozás mérséklésére, a kórházak eladósodásának megállítására – nem jut elegendő.

Közgazdászok a költségvetésről

Mihályi Péter közgazdász szerint nyoma sincs annak, hogy a kormány akarna valamit kezdeni az egészségügy problémáival. - Pedig most a makroszámok jók, ha akarnának valamit, akkor most megtehetnék. Az is nyilvánvalóan látszik, hogy az egészségügy helyett családpolitikára, egyházakra, sportra, vasútra akar költeni. Mindennek az a következménye, hogy csúszunk bele a magánegészségügybe, a szegényeknek rossz, a gazdagoknak jó. És a szegényeket nem is fogják észrevenni, mert kívülről az nem látható, hogy a legjobb orvosok mennek át fokozatosan a magánszférába - fogalmazott.
Dózsa Csaba közgazdász szerint miután még nem lehet tudni, mi lesz az idei várható tényleges kiadás, a benyújtott központi költségvetés alapján - papíron - úgy néz ki jövő évre kis mértékben növekszik a GDP arányos egészségügyi költés. Ennek a belső szerkezete azonban kedvezőtlen: az államra jutó rész várhatóan 2020-ban sem éri el az öt százalékot. Míg 2,3-2,4 százalékot közvetlenül a lakosságnak kell finanszíroznia. Az úgynevezett Gyógyító-megelőző ellátási kasszák esetében reálértéken és a GDP növekedési rátát meghaladó növekménnyel számol a kormányzat, amely bizonyára fedezetet nyújt a hároméves bérmegállapodásra. Ugyanakkor további jelentősebb kiadásnövekedést nem terveznek. Mindez azt is jelenti, hogy az egészségügyre szánt összeg nem elég a nálunk fejlettebb uniós országok hasonló kiadásaihoz való felzárkózáshoz. De arra sem, hogy kiemeljük magunkat a jelenlegi helyzetből. Megjósolható, hogy a jövő évi tervezet lényegében nem állítja meg a kórházak további eladósodását, a szakemberek elvándorlását, és nem segíti a külföldön dolgozók hazacsábítását sem. Ha a hazai GDP arányos egészségügyi közkiadást Csehországéhoz hasonlítjuk, ahol ez az arány hat százalék, akkor pusztán a velük való lépéstartáshoz éves szinten közel plusz 500 milliárd forintra lenne szükség az állami egészségügyben. Az alapellátásnak szánt 10 milliárdos többletbe beleférhet a háziorvosi praxisközösségek fejlesztése. A szakellátás fejlesztésére szánt plusz 40 milliárdjából jó lenne, ha jutna új egészségügyi technológiákra, diagnosztikára, műtéti eljárásokra, a finanszírozási díjak részleges rendezésére. További fejlesztési forrást jelenthet az Egészséges Budapest Program 2020-ra eső beruházási kerete. - Ugyanakkor nem látok különösebb fejlesztési összeget az egészségi állapot javítását célzó ügyekre, miközben a népegészségügyi programoknak már dübörögniük kellene. Kásler Miklós egy éve beszél ezekről, anélkül hogy annak lenne legyűjthető, elfogadott és forrásokkal is megerősített programja. Azokból eddig csak a népegészségügyi elemeket is tartalmazó praxisközösségek bővítésének pályázata zajlott le. A program azonban máris csúszik: a nyertesekkel még nem kötöttek szerződést, noha az új praxisközösségeknek júniustól már el kellett volna indulniuk - fogalmazott. A közgazdász szerint probléma, hogy miközben a hazai lakosság idősödik a kormány jövőre GDP arányosan kevesebbet szán a gyógyászati segédeszköz-támogatásra és gyógyfürdők finanszírozására, mint ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy elinflálódnak az eszközökhöz és kezelésekhez nyújtott támogatások, már most egyre nehezebb jó minőségű, új termékeket behozni. A hazai gyártók és gyógyfürdő szolgáltatók pedig kínlódnak, mert képtelenek alkalmazottaik bérköltségét kitermelni.
Törökné Kaufman Zsuzsanna, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint a jövő évi költségvetésben nem elegendő a pénz a kórházak adósságmenetes működéshez. Hozzátette: EGVE elnökként különösen fájlalja, hogy se a gazdasági, se a műszaki területnek nem jut bérfejlesztésre. Tíz-tizenkét éve nem született érdemi döntés az e területen dolgozók keresetének növelésérő. Ígéret sincs, a kormány az erre irányuló és az egészségügyi kormányzattal, valamint az érdekvédőkkel közösen kialakított javaslatot sem tárgyalta érdemben.    

Szerző