devizahitel;Európai Bíróság;EBRD;Kúria;

2019-06-11 09:30:00

Távol még a kártérítés - a devizahitelesek a Kúriára várnak

A korábbi, adósoknak kedvező határozatok után megszületett egy bankoknak tetsző is. Június 19-én a Kúria ismét közleményt bocsát ki a témában.

Miközben zajlanak a kilakoltatások, árverések, a devizahitelkárosultak izgatottan várják, hogy mit tartalmaz majd a Kúria várhatóan június 19-én megjelenő közleménye arról, hogy milyen feltételek mellett lehet semmissé tenni a hitelszerződéseket. Bár az érdekeltek nem várnak éles fordulatot ebben az ügyben, de a luxemburgi Európai Bíróság tavaly szeptemberi és idén márciusi ítéletei ugyanakkor útmutatást adtak a magyar bíróságok számára is, igaz, mindeddig szinte minden eredmény nélkül.

Az elmúlt héten ráadásul olyan ítélet született Luxemburgban, amely egy fontos kérdésben pontosította az uniós bírák egy korábbi ítéletét, az adósok számára kedvezőtlenül. A devizahitel-szerződések megkötésekor általános gyakorlat volt, hogy a pénzintézetek ebben nem közölték az alkalmazott svájci frank árfolyamot, hanem csak egy néhány nap múlva elküldött, a bankok többségénél folyósítási vagy jóváhagyási értesítőnek nevezett levélben. Korábban az Európai Bíróság erről úgy vélekedett, hogy az ilyen szerződés érvénytelen. A legfrissebb pontosításukban azonban visszakoztak, és úgy foglaltak állást, hogy ha az eredeti szerződés utalt arra, hogy az árfolyamot csak később közlik, akkor ez a megállapodás önmagában nem tisztességtelen. Egy ilyen ügye kapcsán a Budai Központi Kerületi Bíróság  kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól. A hazai bíróság ítélete minden bizonnyal már a módosított állásfoglalás szellemében fog megszületni.

Sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Kúria nem segíti elő, hogy családok százezreinek, mintegy kétmillió embernek a devizahitelezésből adódó problémája megoldódjon - fejtette ki a véleményét a Népszava érdeklődésére Ravasz László, számos devizahiteles ügyben a jogi képviseletet ellátó szegedi ügyvéd. A főhatóságok, főbírák látszólag elfogadják a luxemburgi döntéseket, de félremagyarázzák azok tartalmát. A magyarországi perek gyakorlatilag állnak. Jellemző, hogy a második számú devizahiteles törvényt az európai közösségi joggal ellentétesnek minősítő uniós bíróság döntését itthon nem veszik figyelembe. Ennek alapján ugyanis a hazai bíróságoknak érvénytelennek kellene nyilvánítani a szerződéseket. Mégsem teszik. Az ügyvéd ennek okát abban látja, hogy a bírók ítélkezési jogköre korlátozva van, mégpedig a vezetőik részéről. Ravasz László emögött politikai nyomást sejt. Úgy tetszik, a bírák figyelembe veszik az EBRD és a Bankszövetség között megkötött szerződésből adódó szellemiséget, vagyis azt, hogy a kormány nem hoz a pénzintézetek számára kedvezőtlen jogszabályt. Ravasz László szerint egyes bírósági vezetők ezt úgy értelmezik,hogy nekik is a pénzintézetek kedvében kell járniuk.

Közismert, hogy a devizahitelt nyújtó uniós tagállamok közül már csak Magyarországon nem rendezték az ügyfelek problémáit. Még az európai közösségen kívüli Szerbiában is részleges kártérítés történt. Nálunk is előrelépést jelenthetne, ha legalább a veszteségek egy részét visszajutnák azoknak a hiteladósoknak, akik az eredeti szerződéses összeg többszörösét kifizették már, és még mindig jelentős összeggel tartoznak. Hallani olyan - meg nem erősített - híreket, amelyek szerint az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén szerepel majd egy olyan törvényjavaslat, amely a devizahiteladósok részleges kárenyhítéséról szól majd.