Sok fideszes sem érti, milyen médiaellenszélről beszél állandóan Orbán

Publikálás dátuma
2019.06.12. 07:45

Nem igaz, hogy a kormányzati médiumok félinformációinak ellentart a közösségi média világa.
Ha valaki ma pártatlanul akar tájékozódni Magyarországon, akkor több erőfeszítést kell tennie, mint pár éve – így érzi az emberek 63 százaléka, pontosabban azok kétharmada, akik több-kevesebb rendszerességgel tájékozódnak közéleti ügyekről. A Népszava megbízásából kutató Publicus Intézet úgy találta, hogy még a Fidesz-támogatók 39 százaléka is ezen a véleményen van, ami azt jelzi: a kormánypárti médiumok „homogén valósága” a hatalom híveit sem elégíti ki. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök sokszor és szívesen emlegeti, hogy média-ellenszélben kell kormányoznia. Leginkább – 96 százalékos arányban – az MSZP hívei szerint durvult el a tájékoztatási helyzet, de a bizonytalanok 65 százaléka is így vélekedik. A kérdezettek 52 százaléka szerint a kormányzat és a Fidesz – illetve a hatalom számára kedves témák – vannak túlsúlyban a politikai hírekben. Az arány pedig két réteg miatt nem vaskosabb. Az egyik csoport a Fidesz-szavazóké, akiknek 46 százaléka érzékel kormányzati túlsúlyt a politikai hírekben – miközben 35 százalékuk gondolja úgy, hogy az ellenzék túlreprezentált ezekben az anyagokban. Ez a percepció egyrészt a folyamatos ellenzéki túlsúlyról szóló kormányzati kommunikációnak köszönhető, másrészt annak, hogy a hatalom-közeli orgánumok gyakorta hivatkoznak – kritikus kontextusban – balos médiumokra, illetve negatív híreikben túlteng az ellenzék. A másik „túlsúly-érzetet gyengítő” csoport a bizonytalanoké, akik hasonló arányban tapasztalnak kormányzati „túltengést”, mint a Fidesz-szavazók, de még a kormánypárt híveinél is nagyobb ellenzéki hírfoglalásról számoltak be. Mivel képzettségi és jövedelmi helyzetük miatt – sok közöttük a kevéssé iskolázott és szegény – leginkább a közmédiát használják forrásként, esetükben is igaz a kormánypártiak „médiaérzékelésére vonatkozó” magyarázat. És a jelek szerint fals az a közhely, hogy a kormányzati médiumok félinformációinak ellentart a közösségi média világa. Legalábbis az emberek 60 százaléka szerint erre a Facebook – számos egyéb oldallal egyetemben – alkalmatlan. Már csak azért is, mert az emberek 27 százalékának nincs közösségi oldala, és csupán 17 százalék követ tudatosan híroldalakat. A kérdezettek 38 százalékának oldalán kizárólag az ismerősei által véletlenszerűen vagy tudatosan megosztott, kedvelt hírek jelennek meg. Ez pedig azt feltételezi, hogy az ismeretségi kör tagjai között bizonyos véleményazonosság van, azaz az információk egysíkúak. Éppen ezért különösen meglepő, hogy az emberek többsége döntési helyzetben sem próbál intenzívebben tájékozódni – 69 százalékuk például egy választási kampányban is ugyanúgy szerzi be az információkat, mint máskor. Ez akkor is meglepő, hogyha a választók 47 százaléka azt vallja: stabil pártkötődése van, így nem az aktuális hírek alapján dönt. Csakhogy 42 százalék azt állítottak, hogy a kampány alatt begyűjtött információk alapján választ pártot. Megjegyzendő, ez a szám valószínűleg túlzás, inkább arról van szó, hogy a valóságnál többen szeretnének tudatos szavazónak tűnni. Erre utal egyfelől az hogy az emberek 53 százaléka azt mondja, nemcsak az övéhez közelálló véleményeket közlő forrásokat követ. Pedig a hírfogyasztást vizsgáló szociológiai kutatások rendre úgy találják: az emberek zöme „véleményazonos” orgánumokat olvas. Szintén „a fiktív tudatos szavazó imázst” erősíti az, hogy ki, milyen forrásból tájékozódik. Ebben a felmérésben ugyanis túlreprezentáltak a napilapok, illetve az internetes portálok, és a közösségi médiumok. Amennyiben az említett két szegmenst valóban ilyen intenzíven „fogyasztanák” a közéleti ügyekről több-kevesebb rendszerességgel tájékozódók, akkor a kormányzati kommunikáció kevésbé lenne hatékony.
Szerző
Témák
sajtó

Fokozódik a hőség, harmadfokú riasztás lépett életbe

Publikálás dátuma
2019.06.12. 07:16
Illusztráció
Fotó: AFP
A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolta, hogy 11 és 15 óra között lehetőleg senki se tartózkodjon a tűző napon.
Szerdán életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. A legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés 0 órától vasárnap éjfélig lesz érvényben. Hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot. Az MTI összefoglalója szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolta, hogy a legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg senki se tartózkodjon a tűző napon, ügyeljünk a fokozott folyadékfogyasztásra, és kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a déli órákban a vízparton pihenők is kerüljék a napozást és ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel. Ajánlásukban az is olvasható, hogy védjük a bőrünket naptejjel és világos, jól szellőző bő ruházattal, és még néhány percre se hagyjunk gyermekeket, továbbá házi kisállatokat parkoló autóban. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tartós hőség az egészséges szervezetnek is extrém igénybevételt jelent, és az autózók koncentrációját is negatívan befolyásolhatja.

Zivatarra is figyelmeztetnek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerdára az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a hőség miatt, a napi középhőmérséklet 25 fok felett valószínű. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont zivatarok veszélye miatt figyelmeztetnek, itt kísérőjelenségként viharos szél és jégeső is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 34 fok között valószínű, késő estére 20 és 25 fok közé csökken a hőmérséklet. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.12. 07:20

Hamarosan újra szólhat magyarul is a Szabad Európa

Publikálás dátuma
2019.06.12. 06:35

Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
Fontolóra vehették Washingtonban a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását. A vételhez elég lesz egy okostelefon.
Magyarországra is jutna abból a 770,3 millió dolláros alapból, amelyet a kelet-európai és ázsiai demokráciák erősítésére szánnak Washingtonban – értesült a Népszava. Forrásaink szerint a programot több amerikai demokrata képviselő, az amerikai külügyminisztérium egy magas beosztású hivatalnoka, valamint a Képviselőház úgynevezett megajánlási bizottsága is kiemelten támogatja. Lapunk információi szerint az összeg egy részéből újraindítanák a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű online adását is, hogy ezzel is támogassák a magyar sajtószabadságot. Az amerikai állami pénzből, kongresszusi döntés alapján működő rádió román és bolgár adása idén januárban már újraindult. A vételhez számítógépre vagy okostelefonra van szükség, a régi, rádióval fogható rövidhullámú adásokat nem tervezik felújítani.
Az ügyben kerestük a Szabad Európa Rádiót, akik annyit válaszoltak, hogy tudnak „a magyar médiahelyzetről folyó washingtoni tárgyalásokról”, de nem szeretnék kommentálni lapunk értesüléseit. A magyar adás újraindításának ötlete már 2012-ben felmerült. Akkor Mark Palmer egykori budapesti nagykövet, Charles Gati professzor és Haraszti Miklós közös cikket írt erről a Washington Postban. Konkrét lépés azóta sem történt, tavaly az amerikai külügy illetékese a Népszava érdeklődésére még azt mondta: nincs döntés arról, hogy újraindulna a Szabad Európa Rádió magyar adása. Az ugyanakkor jelzésértékű, hogy a most „készülő” támogatási csomag kapcsán forrásaink szerint többször is felmerült a magyar adás. A Freedom House korábbi felmérése szerint Románia és Bulgária sajtója is „részben szabad” minősítésű, csakúgy mint Magyarországé. Ráadásul a pontozás tekintetében a két kelet-európai állam valamivel még jobban is szerepelt, mint Magyarország. A SZER magyar adásának amerikai és magyar támogatói ennek megfelelően azzal érvelnek, hogy Magyarországon még nagyobb szükség lenne egy ilyen, a helyi kormánytól független médiumra. Úgy tudjuk, a rádióval kapcsolatos javaslatról már David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövetet is tájékoztatták. Mindez már csak azért is figyelemre méltó, mert épp a napokban számoltunk be arról: az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó irodája 700 ezer dolláros pályázatot indított a közép- és kelet-európai régióban lévő független médiumok oktatási támogatására. Ez a projekt is kezdeti stádiumban van, egyelőre azokat keresik, akik megfelelően megterveznék a programot, így újságírók, sajtótermékek egyelőre még nem pályázhatnak.  

600 állandó munkatárs és 750 szabadúszó

A Szabad Európa Rádió jelenleg 20 országban, 25 nyelven közvetít. Jellemzően olyan helyeken, ahol a sajtószabadság veszélyben van, vagy már egyáltalán nem érvényesül. A SZER-t tavaly heti 25,8 millió ember hallgatta, weboldalukat 918 millióan látták. A rádió 2017-ben 117 millió dollárból gazdálkodott, prágai és washingtoni székházában összesen 600 állandó munkatárs dolgozik, munkájukat 750 szabadúszó újságíró segíti. A rádió magyar adását 1950-től 1993. október 31-ig sugározták, akkor a rendszerváltás és a kiteljesedett sajtószabadság miatt értelmét vesztette.

Frissítve: 2019.06.12. 10:57