A különböző uniós operatív programok pályázatai nyomán 71 milliárd forint támogatást ítéltek oda Magyarországon idén a január-májusi időszakban. Ez mintegy 1200 nyertes pályázatot takar. A Via Credit pályázati tanácsadó összegzése szerint mindenhol 100 százalék feletti volt a meghirdetett pályázati keret az elosztható pénzhez képest.
Magyarország az elmúlt években a GDP 4-5 százalékát elérő nettó uniós forrást kapott, ami a régióban a legmagasabb érték, bár Románia is hasonló arányú támogatáshoz jutott. Egy főre vetítve Magyarország az uniós források a második legnagyobb haszonélvezője. Jogosan merül fel a kérdés, mi történik majd akkor, ha az uniós pénzek elfogynak. Erről Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a keret kimerülését három forrás orvosolhatja. Az egyik ilyen tényező, hogy a kormányhatározatban használt euró árfolyamok - 318,87, valamint 320,97 forint - a hazai fizetőeszköz tartós gyengülése esetén további elosztható forrásokat "szülnek". (Kedden erre aligha lett volna mód, mert 321 forint körül járt a kurzus.) Emellett a kormány engedélyezte a túlvállalást is, mégpedig operatív programomként hozzávetőlegesen 10 százalékot, vagyis a 9200 milliárd forintnyi keret helyett mintegy 10 000 milliárd forint elosztható támogatásról beszélhetünk. Ebben az esetben a költségvetés állja beruházás költségét.
Azt is számításba érdemes venni, hogy az elnyert pályázatok egy részét nem valósítotják meg, így ez a támogatási összeg felszabadul, amely egyes operatív programoknál akár a 20 százalékot is elérheti - vélekedett Papadimitropulosz Alex. A szakértő szerint megoldás lehet a várható pénzszűkére a kkv-k egyszerűbb pályázati kiírásokkal történő megszólítása, a támogatható tevékenységek körének szűkítése vagy az elszámolási ügyrend egyszerűsítése is.
