A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kalózok

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:02

Fotó: petkupa.hu
Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, amelynek keretében az eddigi években 78 hulladékhajó 435 ezer palackot szedett össze.
A rendezvényen a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól. A hét hajós csapatot a vízi kenus és a szárazföldi biciklis különítmény egészíti ki. A csapatokat a közösségi adománygyűjtésből épült, pillepalackokon lebegő hulladékgyűjtő hulladékhajó, az M.V. PETényi anyahajó kíséri. A csapatok főleg az előzetesen felmért, tizenkét különösen szennyezett területen gyűjtik majd a hulladékot – derült ki az akciót szervező Természetfilm.hu Egyesület közleményéből.       
hulladékderbi, vagy ahogy sokan nevezik, a folyami flúgos futam a pillepalackhajók megépítésével indul pénteken, vasárnap reggel pedig elindul a mezőny. A hajós akciót a Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület hajóegységei biztosítják.
A szervezők vasárnaptól mindhárom hulladékgyűjtő napra várják azokat a helybelieket is, akik a szárazföldi gyűjtésben szívesen segítenének. A hulladékgyűjtéshez zsákokat, kesztyűket és kerékpárokat is kapnak a résztvevők, akiket az érdeklődőkkel együtt esténként ismeretterjesztő filmvetítéssel és előadásokkal is várnak a szervezők.
Az összegyűjtött hulladék mintegy felét a korábbi évekhez hasonlóan most is újrahasznosítják. A versenyt záró eredményhirdetést és díjátadót június 18-án tartják.
Az eddigi években a PET Kupa 78 hulladékhajója 435 ezer palackot szedett össze az ártérből, ezzel 35 tonna hulladéktól mentesítve a Tiszát.
Szerző

A klímaváltozás lakhatóvá teheti Szibériát

Publikálás dátuma
2019.06.11. 10:27

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.
A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések számára a 21. században.
Oroszország 13 millió négyzetkilométeres ázsiai térsége, amely az Uraltól a Csendes-óceánig húzódik, az ország területének 77 százalékát adja. Lakossága azonban csupán az ország lakosságának 27 százalékát teszi ki, leginkább a délen elterülő sztyeppék mentén, ahol bőven termő talaj és kedvező időjárás van.
"Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Ahogyan a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól. Meg akartuk tudni, hogy a klíma jövőbeni változása által a kevésbé lakható ázsiai területek lakhatóbbá válnak-e az emberek számára"

- idézte Jelena Parfenovát, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

Tanulmányához a kutatócsoport felhasználta 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid reprezentatív koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása. Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett.
Azt találták, hogy utóbbi esetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely jelenleg a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet. Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv esetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy ötszörösére nőne a terület termőképessége. 
"Oroszország ázsiai térsége jelenleg igen hideg. Egy jövőbeni melegebb időjárásban az élelmiszerbiztonság valószínűleg jóval kedvezőbb lesz az emberek számára" - mondta Parfenova. "Ám a földek megfelelő fejlesztése a hatóságok gazdasági, társadalmi politikájától függ. A fejlett infrastruktúrájú és jó mezőgazdasági potenciállal bíró földekre fognak először betelepedni az emberek" - tette hozzá. 
Szerző

Kutyameleg: a házi kedvenceket is hőguta fenyegeti

Publikálás dátuma
2019.06.11. 09:42

Fotó: Alain Pitton/NurPhoto / AFP
A nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a nem megfelelően tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak.
A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon, ha mégis erre kényszerül, a forró beton, az árnyék és az ivóvíz hiánya akár végzetes is lehet - figyelmeztetett az Orpheus Állatvédő Egyesület. Mivel a kutya nem tud izzadni, a lihegéssel történő hővesztés nem mindig elég, ezért igyekszik hűvös helyet, padlót keresni, amire ráfeküdve hűtheti magát. 

Jó tudni!

 A nagyobb testű, sötét színű kutyák rosszabbul viselik a kánikulát, mint a kisebb testű, világos színűek.

Kánikulában

  • - a nagy sétát, játékot kora délelőttre és késő délutánra időzítsük,
  • - legyen mindig egy olyan hűvös hely, ahova az állat a napsugárzás elől el tud bújni,
  • - legyen mindig friss ivóvize minden állatnak,
  • - állatot ne hagyjunk egyedül autóban, a belső tér a melegben akár 60-70 fokos is lehet.
Szerző