Ezer embert vettek már őrizetbe az orbáni mintaállam tüntetői közül

Publikálás dátuma
2019.06.13. 12:21
Kaszim-Zsomart Tokajev
Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Csalást kiáltanak Kazahsztánban, miután a leköszönő diktátor maga választotta utódja 71 százalékkal nyert választást.
Már ezer tüntetőt vettek őrizetbe a kazah hatóságok csütörtökig a múlt hétvégi elnökválasztás óta tartó tüntetéshullám során, írja a rendőrség közleménye nyomán a Reuters. Kazahsztánban vasárnap előrehozott elnökválasztást tartottak, ahol 71 százalékkal elsöprő győzelmet aratott Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes elnök, akit a három évtized után leköszönő autokrata vezető, Nurszultan Nazarbajev nevezett ki saját utódjául.
Csalás történt a tüntetők szerint, az eredmények hamisak, valós demokratikus megmérettetés sem volt. A főképp olajból gazdagodó 18 milliós országban négy nap alatt legalább öt demonstrációt és menetet tartottak civilek, annak ellenére is, hogy azok megtartásához nem járult hozzá a vezetés, így illegálisnak számítanak.
A tüntetések miatt eddig 957 embert állítottak bíróság elé. 670-et hosszabb-rövidebb időre letartóztattak, 115-öt megbírságoltak, 172-en figyelmeztetést kaptak. A hivatalos adatok szerint 218 embert tartanak fogva.

Ahol Orbán otthon érzi magát

Orbán Viktor többször is hangot adott annak, mennyire tetszik neki, ami Kazahsztánban folyik. Többször járt az országban - ahol saját elmondása szerint otthon érzi magát -, legutóbb április végén, amikor olyanokat mondott, hogy "hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába". A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, "vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie". Meg hogy "ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében".

Szerző

Nemzeti hullarablás: a magyar állami is tehetett nemzeti szalagot más nemzetiségű sírokra az úzvölgyi temetőben

Publikálás dátuma
2019.06.13. 10:02

Fotó: Veres Nándor / MTI
A román hatóságok úgy számolják, 11 román katona sírját jelölte meg 50 kereszttel Darmanesti önkormányzata.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt. A védelmi tárca honlapján szerdán közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a - korábban magyar oldalon hangoztatott - álláspontot, hogy Darmanesti önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben. Azt is rögzíti azonban, hogy
Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katonák nyugszanak.

Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során
  • 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen),
  • 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen),
  • 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen),
  • 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen),
  • három ismert szerb,
  • két ismert olasz,
  • két ismert osztrák, valamint
  • 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe.
Az ONCE közlése szerint a temetőbe a második világháború után német katonákat is temettek. Számukat a sírkert 1988-as keltezésű adatlapja 108-ra teszi. Idéz azonban a hatóság egy olyan dokumentumot is, amelyet a Román Vöröskereszt az 1970-es években állított ki, és amely szerint a temetőben 1944-ben 40 (27 azonosított és 13 azonosítatlan) német katonát temettek el. A dokumentum tisztázza, hogy
nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Darmanesti polgármesteri hivatala, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését.

Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül említést tesz 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták (rosszul) 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait. Megemlíti, hogy az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen is volt egy katonai temető, melyet azonban a két világháború közötti időszakban felszámoltak, és az ott eltemetett román katonák hamvait a Bákó megyei Comanesti (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.
Noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét, a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki.

- állapította meg az ONCE. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A hivatal úgy véli: ezzel Csíkszentmárton a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a hadisírgondozásról szóló román-magyar egyezményt is megsértette. Hozzáteszi: Darmanesti önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma 65 ezer lejes (4,5 millió forint) támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben.
Az ONCE szerint a Darmanesti által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt - amelyekről nem írja, hogy névtelen román katonák keresztjei lennének - a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.

Összegzésként az ONCE megállapította, hogy Hargita és Bákó megye határvitája nem befolyásolja a temető nemzetközi jellegét, és azokat a kötelezettségeket, amelyek Romániára hárulnak a hadisírgondozásban. Közli azt is, hogy a román védelmi minisztériumban folyamatban van a vitatott temető átvételét megalapozó dokumentum elkészítése. Az átvételre valamennyi érintett féllel folytatott tanácskozás után kerülhet sor, és ez azt szolgálná, hogy védjék és gondozzák a sírkertet. Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi sírkertben.

Szétesőben a német nagykoalíció

Publikálás dátuma
2019.06.13. 10:00
Lars Klingbeil, az SPD főtitkára
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A szociáldemokratáknál mind többen követelik a baloldali pártokkal, Zöldekkel és a Balpárttal való együttműködést. Ám az CDU-nál is áll a bál.
Annus horribilis. Latin kifejezéssel élve így jellemezhetnénk a német nagykoalíció eddigi évét, amely szó szerint borzalmas esztendő volt mind az uniópártok, mind a szociáldemokraták számára. S az esztendő még messze nem ért véget. Az európai parlamenti választás után felgyorsult a CDU/CSU, illetve az SPD zuhanórepülése, s nem sok jóra számíthatnak a szeptemberi brandenburgi és szászországi, valamint az októberi türingiai választáson sem. Márpedig az EP-választás is megmutatta, hogy egy-egy kudarc következményei rendkívül súlyosak. Az utóbbi bő egy hét folyamán hét intézet tette közzé közvélemény-kutatását. Közülük háromnál már a Zöldek álltak az élen, háromnál az uniópártok, egynél pedig fej-fej mellett haladt a két politikai erő. Az uniópártokat 24-28,3 százalékon mérték. Az egészen riasztó 24-en a Forsa ügynökség látta a CDU/CSU szövetségét. Ilyen alacsonyan értéket sosem mértek a pártnak, még a CDU válságának csúcspontján, tavaly november elején is 24,5 százalékot jósolt neki az INSA. Az EP-választás, majd Andrea Nahles pártelnöki és frakcióvezetői funkciójáról való lemondása mintha a nagykoalíciós partner SPD sorsát is megpecsételte volna. A szociáldemokraták már évek óta komoly válságban vannak. 2017 elején egy ideig úgy látszott, Martin Schulz kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megtétele révén az SPD behozta az uniópártokkal szembeni hátrányát, ám a Schulz-effektus hamar véget ért. Ettől függetlenül az SPD most kiegyezne a 2017 szeptemberi parlamenti választáson szerzett 20,5 százalékkal, hiszen egyetlen júniusi felmérés sem látta a pártot 14 százalék felett. Sőt, három iroda 12, egy pedig 13 százalékon mérte az ideiglenesen három személy által irányított politikai erőt. Mi lehet a megoldás? Biztosnak tűnik, hogy a 2021-es választás után nem alakul már nagykoalíció, hiszen látható, hogy ebből már egyik párt sem képes politikai tőkét kovácsolni. A kérdés inkább az, marad-e addig a nagykoalíció, s kitölti-e mandátumát Angela Merkel kancellár. A napokban a szabaddemokrata FDP „gáláns” ajánlatot tett, mondván: ha az SPD felmondaná a nagykoalíciót, hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi CDU/CSU kormányt, de akár a Jamaica-koalícióról is kész tárgyalni. Ez azért sajátságos, mert a 2017-es választás után Merkel épp a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel kezdett tárgyalásokat az új kabinetről, ám a megbeszélések az FDP ellenállása miatt szenvedtek hajótörést. Az esetleges idő előtti választás azonban sem az uniópártoknak, sem az SPD-nek nem jönne jókor. A CDU-nál egyre többen teszik fel a kérdést, valóban a többnyire "AKK"-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer a legalkalmasabb-e a kancellári székbe. A konzervatív Értékek uniója nevű csoport szerint a párttagok tartsanak szavazást a következő kancellár személyéről. Válaszként Ralph Brinkhaus, a CDU frakcióvezetője kijelentette: "AKK" a kancellárjelölt. Az SPD-nél pedig még új vezetés sincs, s az sem világos, merre akar továbbhaladni a párt. Elképzelhető, hogy ez csak decemberben dől el, amennyiben nem hozzák előre a kongresszust. Az azonban már most körvonalazódik, hogy a pártnál egy baloldali összefogásban látják a jövőt. Lars Klingbeil, az SPD főtitkára azt közölte, a nagykoalíció nem kőbe vésett, s azt tapasztalja, hogy Kramp-Karrenbauer riogatja az embereket az esetleges baloldali összefogással, azaz a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a Balpárt szövetségével. Klingbeil hozzátette azt is, elvárja a CDU-tól, hogy határozottan határolódjék el az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali populista párttól. Michael Müller berlini polgármester azt javasolta, hogy a szociáldemokraták vizsgálják meg a baloldali szövetség lehetőségét. „Természetesen egy hárompárti együttműködés nagyobb kihívás a kétpártinál” - fejtette ki a Tagesspiegelnek. Hozzátette azonban, az elmúlt évek tapasztalatai alapján fel kell mérniük ezt a lehetőséget. Karl Lauterbach, az SPD frakcióvezetőhelyettese szerint a nagy kérdésekben, így az adók, a lakásbérlet, vagy a klímavédelem ügyében lehetséges a „vörös-vörös-zöld együttműködés”. Mint mondta, határozottan kell kiállniuk emellett, tudniuk kell, mit akarnak képviselni.