Saját űrállomást építene India

Publikálás dátuma
2019.06.14. 12:50

Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP
A Nap és a Vénusz kutatására indított missziók is szerepelnek a csütörtökön bejelentett űrkutatási programban.
A második – régóta késlekedő – Csandrajáan-2 űrszondát július 15-én indítják – közölte sajtótájékoztatóján Kailaszavadivu Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója. A misszió csúcspontja szeptember 6-án vagy 7-én lesz, amikor az űrszonda leszáll a Hold árnyékos oldalán, „ott, ahol még senki más nem járt”. „Sok tudományos felfedezést várunk ettől a küldetéstől” – mondta Szivan. Az űreszköznek a Hold felszínére juttatása az ISRO eddigi legbonyolultabb feladata – tette hozzá a szakember.
Űrhajós világűrbe juttatását 2021 decemberére tervezik, az előkészületek szintén folynak. Az ISRO eredeti feladata az volt, hogy űrprogramjával javítsa az indiai állampolgárok biztonságát és életminőségét – mondta Szivan. A Nap kutatására hivatott Aditja L-1 missziót a tervek szerint 2020 első félévében indítják. A program keretében napkörüli pályára állítják a Felszabadítási Pont 1. nevű műholdat, amely a napkoronát tanulmányozza majd.
A Vénusz bolygó tanulmányozására tervezett küldetést várhatóan két vagy három éven belül indítják. „A Vénusz magas hőmérsékletű égitest, és sok misszió kudarcba fulladt, mi sikerre szeretnénk vinni a miénket” – mondta Szivan. Az űrhajó több mint 20 különböző berendezést szállít majd. A Hold kutatásához és az űrhajósok utazásához várhatóan az ISRO által kifejlesztett GSLV rakétákat használják. 
India sikeresen hajtotta végre 2009-ben az első Hold-missziót, amikor saját űreszköz segítségével szondát állított Hold-körüli pályára. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA eszköze erről a szerkezetről fedezett fel először vizet a Holdon. A Csandrajáan-2 programban indiai kutatóintézetek és több magáncég is részt vesz. A küldetés költségeinek 60-80 százalékát a magánszektor viseli, az űrkutatási hivatal a költségeket mintegy 122 millió dollárra becsülte. Ha a Csandrajáan-2 misszió sikeres lesz, India csatlakozik a Hold felszínére embereket, illetve eszközöket eljuttató országok – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – elit klubjához.
Szerző

Véletlenül kiderült az érelmeszesedés oka és meglepő gyógymódja

Publikálás dátuma
2019.06.13. 12:39

Fotó: VOISIN / AFP
Brit kutatók azonosították az érelmeszesedés mögött álló folyamatot és állatkísérletekben kimutatták, hogy az akne kezelésére általában használt gyógyszer hatékony gyógymód lehet a betegségre.
Az érelmeszesedés szív-és érrendszeri betegségeket, magasvérnyomást, stroke-ot és demenciát okozhat. Jelenleg nincs hatékony gyógymódja a betegségnek, amelyet a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok okoznak, rugalmatlanná téve az artériákat, akadályozva a szervezet vérellátást.
A Cambridge-i Egyetem és a Londoni King's College tudósai vezette kutatócsoport felfedezte, hogy az a molekula felelős az érfalak rugalmatlanságáért, amelyről korábban úgy vélték, hogy csak a sejteken belül létezik a DNS kijavítása céljából. 
A Brit Szívalapítvány által támogatott kutatásban a tudósok azt találták, hogy a poli(ADP-ribóz) vagy PAR, amely a DNS kijavításában játszik szerepet, vezérli a csontszerű kalcium-lerakódást az érfalakban. Krónikus vesebetegségben szenvedő patkányokban a kutatók azt találták, hogy az akne kezelésére használt antibiotikum, a monociklin, gyógymódot jelent az érelmeszesedésre, megakadályozza a kalcium-felhalmozódást az érrendszerben. A több mint egy évtizedes alapkutatás eredményeként született tanulmányukat a kutatók a Cell Reports tudományos folyóiratban tették közzé.
"Az érelmeszesedés mindenkinél előfordul, ahogyan a szervezet öregszik, a dialízisen lévő betegek esetében felgyorsul, esetükben még a gyerekek is szenvedhetnek tőle. Eddig nem tudtuk, mi irányítja ezt a folyamatot, és hogy azt hogyan kell kezelni" - idézte a Cambridge-i Egyetem közleménye Melinda Duer professzort, a tanulmány egyik vezető szerzőjét. "Ez a megkeményedés vagy biomineralizáció létfontosságú a csontok képződésében, de az artériákban felhalmozódva számos érrendszeri és más betegséget okoz. Meg akartuk tudni, mi okozza ezt, és miért koncentrálódik a folyamat a kollagén és az elasztin körül, amely az érfal nagy részét alkotja. "Évekig azt gondoltuk, hogy az érelmeszesedés a DNS-károsodással áll kapcsolatban és a DNS-károsodás az az út, amelyet számos tényező, mint a dohányzás, a vérzsírok bekapcsolnak" - magyarázta Cathy Shanahan professzor, a tanulmány társszerzője.
NMR spektroszkópiával a kutatók kimutatták, hogy amikor a sejteket stressz éri és elhalnak, PAR-t bocsátanak ki, amely szorosan kapcsolódik a kalciumionokhoz. Aktiválódva a PAR elkezd nagyobb kalcium cseppeket kibocsátani, amelyek az érfalak rugalmasságát biztosító alkotóelemekhez kötődnek, rendezett kristályokat formálnak, és megkeményednek, rugalmatlanná teszik az ereket. "Soha nem gondoltuk volna, hogy ezt a PAR okozza. Ez egy véletlen felfedezés volt, de tovább tanulmányoztuk és elvezetett egy lehetséges terápiához - mondta Duer.
A kutatók azt remélik, hogy 12-18 hónapon belül elkezdhetik betegeken a klinikai próbákat.
Szerző

Boldogan füveztek Kelet-Ázsiában már 2500 éve is

Publikálás dátuma
2019.06.13. 12:38

Fotó: XINHUA WU / AFP
A marihuánafogyasztás egyik legrégibb bizonyítékát találták meg a kelet-ázsiai Pamír-hegységben: a 2500 éves edényekben pszichoaktív anyagot mutattak ki a kutatók - közölte a jénai Max Planck Történetkutató Intézet szerdán.
A vizsgálatokból kiderült, hogy akkoriban ismert, magas THC-tartalmú (tetrahidrokannabinol, a kannabisz pszichoaktív hatóanyaga) növényeket válogattak ki, hogy halotti szertartásokon égessék el azokat. Az eredményeket a Science Advances című szaklap friss számában jelentette meg a jénai Max Planck-intézet nemzetközi kutatócsoportja, amelyben részt vettek a kínai tudományos akadémia tudósai is.
A korai kannabiszhasználat nyomaira akkor bukkantak, amikor a kelet-kínai magashegységben talált, fából készült tömjénes edények funkcióját akarták megfejteni. A kelet-pamíri temető edényeiben talált szerves anyagok izolálásához és azonosításához a gázkromatográfia-tömegspektrometria módszerét használták. Meglepetésükre az izolált anyag kémiai profilja megegyezett a kannabiszéval, sőt magasabb volt benne a THC, mint a vadon termő kannabiszban általában. A tudósok szerint az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az egykor a Pamírban élő emberek magas THC-tartalmú kannabiszfélét égettek.
"Az eredmények azt a feltételezést támasztják alá, hogy először Kelet-közép-Ázsia hegyvidékein használták pszichoaktív hatóanyaga miatt a kannabiszt és innen terjedt el a világ más tájaira"

- mondta Nicole Boivin, a jénai intézet igazgatója.

Szerző