Negyven éve kihaltnak hitt csigákra bukkantak egy sikátorban

Publikálás dátuma
2019.06.14. 10:50
Illusztráció
Fotó: Lino Mirgeler / AFP
Visszatért a „halálból” a nagy bermudai szárazföldi csiga: miután negyven éve kihaltnak hitték, élő példányokat találtak egy hamiltoni sikátorban.
A bermudai nagy szárazföldi csiga (Poecilozonites bermudensis) egy üres házát találták meg Bermuda fővárosában, Hamiltonban, majd élő példányokat is találtak a szemétben egy közeli sikátorban. Néhány egyedet a Chesteri Állatkertbe és a Londoni Zoológiai Társasághoz szállítottak egy különleges tenyésztési program indításához. Ennek eredményeként végül több mint négyezer csigát szállítottak vissza és engedtek szabadon a szigeteken – írja a BBC. A későbbiekben még több csigát fognak szabadon engedni.
Mark Outerbridge, a bermudai kormány vadvédelemért felelős szakembere kifejtette, hogy a faj már nagyon régóta kihaltnak számított, amikor 2014-ben egy férfi besétált az irodájába Hamiltonban és egy friss csigaházat tartott a kezében. „Másnap egy élő állattal a kezében tért vissza. Így csöppentem bele a fajmegőrzési projektbe” – mondta. A csigák egy kis, de fejlődő populációjára bukkantak egy étterem mögött. A haslábú állatok a szemét között éltek egy nyirkos, nedves sikátorban, négyemeletes épületektől övezve. A légkondicionálóból csepegő víz olyan környezetet teremtett számukra, ahol észrevétlenül létezhettek. 
„Kiderült, hogy a műanyagzacskók a legkedvesebb helyek számukra, mivel ezek őrzik meg legjobban a nedvességet, a csigák pedig nagyon érzékenyek a kiszáradásra”

– mondta Outerbridge.

 A bermudai nagy szárazföldi csiga, mint kiderült, remekül szaporodik fogságban, egy év alatt több ezernyi új csiga kel ki a petékből. „Amikor legutóbb számoltuk őket, nagyjából 13 ezer állat volt, azóta valószínűleg még többen lettek” – mondta Amber Flewitt, a Chesteri Állatkert munkatársa. 
A bermudai nagy szárazföldi csiga tagja egy ősi földicsigaágnak, amely több mint egymillió évre visszavezethető vissza. Bár egykor bőségesen éltek a Bermuda-szigeteken, a populáció drámai mértékben lecsökkent a 20. században az ekkor a területre érkezett gyilkos csigák miatt. A csigákat az északi Nonsuch-szigeten engedték szabadon egy természetvédelmi területen, ahol megfelelő számukra a környezet, és ahol korábban nem találtak arra utaló jeleket, hogy élnének itt a nagy bermudai csigákat megölő fajok. Egy kisebb vadon élő populációhoz csatlakoznak itt, amelynek egyedszáma alig néhány százra tehető. Így a faj ritkábban található meg vadon, mint az óriáspanda vagy a hegyi gorilla - közölte a Chesteri Állatkert. Néhány kihelyezett egyedet fluoreszkáló jeladókkal látták el, hogy figyelemmel kövessék, hogyan alkalmazkodnak a természethez.
Szerző
Témák
kihalt csiga

Huszonéves nő üthette agyon az állatkert teknősét

Publikálás dátuma
2019.06.14. 09:51

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Keresik azt a nőt, aki a Fővárosi Állat- és Növénykertben megkínzott egy görög teknőst.
Mint megírtuk, kockakővel ütött agyon egy görög teknőst egy látogató csütörtök délután a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény közleményében azt írta, adatvédelmi szakértőjük vizsgálja, nyilvánosságra hozhatóak-e a a térfigyelő kamerák által, az eseményeket pontosan bemutató felvételek. Este a rendőrség honlapján tájékoztatott, nyomozást indított ismeretlen tettes ellen állatkínzás vétség elkövetésének gyanúja miatt, és keres egy 20-25 év körüli nőt, és közzétette az állatkert biztonsági kamerája által készített felvételt.
A személyleírás szerint a nő vékony testalkatú, hosszú barna hajú, a bűncselekmény elkövetésekor fekete hosszú ujjú pólót, zöld színű kantáros nadrágot és sportcipőt viselt. 

UPDATE: elfogták az állatkínzót

A BRFK felkérésére az ózdi rendőrök Ózdon elfogták a nőt, aki a Fővárosi Állat- és Növénykertben megkínzott egy görög teknőst. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitánysága állatkínzás vétség gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert feljelentése alapján 2019. június 13-án egy látogató utcakövet dobott egy görög teknősre. A zuglói nyomozók kevesebb, mint 20 órán belül azonosították és az Ózdi Rendőrkapitányság rendőreivel együttműködve elfogták a feltételezett elkövetőt. A 28 éves V. Adélt előállították, kihallgatása folyamatban van, a nyomozó hatóság őrizetbe vételét és bíróság elé állítását tervezi. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.14. 17:50

A bitcoin több szén-dioxidot bocsát ki, mint Jordánia

Publikálás dátuma
2019.06.13. 18:03

Fotó: Viktor Tolochko/Sputnik / AFP
Olyan mennyiségű energiát használ fel a bitcoin kriptovaluta, hogy a szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint Jordániának - állapította meg egy német tanulmány.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018 novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amelyek bitcoint állítanak elő, évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük. Ez évente 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el - írták a Joule című szaklap friss számában.
A bitcoin elektromos fizetőeszközt, amelyet bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül bocsátanak ki, egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. Megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc nevű technológia gondoskodik. 2017-ben járt a csúcson, akkor 1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért.
Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis "bányászni" kell a kriptovalutát, mint a nemesércet. Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoin-blokklánchoz új blokkot adhassanak. 2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, úgynevezett grafikai processzorral dolgozva arra számíthatott, hogy naponta több mint két blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász - a 2011-es technológiával - az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy nagyjából 472 ezer évente talál egy blokkot. 
A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot. Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak. Stoll és kollégái a a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják. A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányász-számítógépek székhelyeit. Ezek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes "bányásztanya" szén-dioxidlábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is. Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő.
Szerző